Eger - hetente négyszer, 1944
1944-02-26 / 32. szám
} abä 12 FILLÉR Eger, L V. évfolyam, 32. szám. Szombat Trianon 25, í944. február 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ i agg hónapra 2 pengő, V* évre 6 P 60 fillér. — Egges szám árai iétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz, 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egghm. Szent János- Ngomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.5£8i A tüzifaellátás miniszteri biztosa megtiltotta az idei termésű tűzifa iorgalombahozatalát Dr. Czapik Gyula érsek felterjesztéssel élt a helyi forgalomban eladható fa mennyiségének felemelése iránt Petőfi Sándor: Egri hangok.*) Földön hó, felhő az égen — Hit hiszen csak hadd legyen! Rajta nincsen mit csodálni, Télen ez már így megyen. Én ugyan nem is tudnám, hogy Tél vagyon, Ha ki nem pillantanék az Ablakon. Itt benn ülök a melegben, Környékez sok'jóbarát, Töltögetve poharamba Egri bércek jó borát. Jó barátok, jó borocska — Kell-e más? Kebleinkben a kedv egy-egy Óriás, Kedvemnek ha magja volna: Elvetném a hó felett, S ha kikelne: rózsaerdő Koszorúzná a telet. S hogyha földobnám az égre Szívemet, Melegítné a világot Nap helyett! — Ide látszik a hegy is, hol Dobó a hír könyvibe Nagy neve örök betűit * Török vérrel írta be. Hejh, az volt ám még az ember, Biz az ám! Míg olyan lesz, sok víz elfoly A Dunán. Elvirul már a magyarnak Tettvirágos tavasza! Hosszú gyáva tespedésben Pang, sínylődik e haza. Megjövend-e még az elszállt Kikelet ? Lesz virány e régtől puszta Hon felett . . . Eh, de hagyjuk, hagyjuk ezt most! Úgy is ritkán vigadok; E napot ne háborítsák Legalább a bánatok. A sopánkodásnak úgy sincs Sikere, S mit tehet mást a lant gyönge Embere? El tehát a hon bajával, Most az egyszer el vele! A kitört bút minden ember Új pohárral öntse le. Új pohár bort hát, barátim, Új pohárt! S ismét újat, az előbbi Ha lejárt. így! . . . de ím, mit veszek észre ? Egy század minden pohár; A jelen hátam mögött van, Lelkem a jövőben jár. A jövőben vígan élek, Boldogon! Mert nem árva már az egykor Árva hon. (Eger.) *) Február 19-ón múlt száz esztendeje, hogy Petőfi. Sándor, Egerben jártakor, az egri kispapok körében megírta az Egri hangokat. A jubileum alkalmából tartja vasárnap közgyűlését Egerben a Petőfi társaság, s ugyanakkor megkoszorúzza a PetCfi-emlók- táblát a papnevelő intézetben. A tűzifaellátás miniszteri biztosa rend8let8t adott ki, amelyben egyelőre megtiltotta az 1943-44. évi termeié? ű i űzifa iorgalombahozatalát. Ez a tilalom az egri érseki uradalmat rendi ívül nehéz helyzetbe hozta, mert az előző évi termelésű tűzifa elfogyott s így az uradalom nem tud tűzifát kiszolgáltatni. Az uradalom erdófclügyelósége felterjesztéssel élt a vármegye alispánjához és Eger, valamint Györgyös városok polgármestereihez, hogy ennek a rendelkezésnek a közönség érdekében való megváltoztatását eszközölje ki, átlátva a tilalom súlyos következményeit. Mivel Egerben és a vármegye területén az elmúlt évben igen sok nehézség mutatkozott a tűzifaellátás tekintetében, dr. Czapik Gyula m. kir. titkos tanácsos, ersen, előterjesztést tett, hogy a helyi forgalomban kiosztható tűzifa megállapított mennyiségét a földművelésügyi miniszter emelje fel legalább 30 ezer köbméterre. — A múlt fűtési évad — írja fel- terjesztésében a fípásztor — sajnálatosan igazolta, hogy a helyi eladásra engedélyezett 22 ezer köbméteres kontingens az uradalom területén levő községeknek, különösképen pedig az uradalmi erdők tövében fekvő Eger és Gyöngyös városok lakosságának ellátására megközelítőleg sem volt elegendő. Emiatt mindkét említett városban a lakosság részéről érthető elégedetlenség nyilvánult meg, különösen akkor amikor köztudomásúvá vált, Eger, február 25. A vasárnapi Petőfi-ünnepségre a Petőfi Társaság kilenc tagja érkezik Egerbe, hogy megkoszorúzza a papnevelő intézet Petőfi emléktábláját s emlékezzék a száz év előtti időkre, amikor a vékony és sápadt költő a város falai között járt és a kispapok körében megírta az Egri hangok című versét. Az érkezők a magyar irodalom kiválóságai, akiket a kritika nagyra* becsül és méltányol. Ha végiglapozzak az irodalom néhány kritikai forrását, a következőket találjuk Eger vasárnapi vendégeiről: Bodor Aladár. Határozott, férfias lélek, szavában a magyar férfi hangjára ismerünk. Ez az öntudat kemény és harcias, nincs benne semmi például Juhász hogy uradalmamnak igen távoli fogyasztó helyekre kell tűzifát szállítania és ugyanakkor a helybeli szükségletet nem tudja kellően kielégíteni. — Rá kell itt mutatnom kiváltképpen székvárosom helyzetére, amely a Bükk és Mátra erdőségei között joggal elvárhatná uradalmamtól tűzifa szükségletének kiszolgáltatásár, amire az elmúlt fűtési idényben uradalmam képtelen volt. A tájékozatlanok előtt talán úgy tűct fel, mintha részemről történt volna mulasztás azáltal, hogy Eger lakossága részére nem tartalékoltam elegendő lűzifamennyiséget. — Ezeknek az engem rendkívül kedv« zótlenül érintő panaszoknak megelőzésére, főképpen pedig a ténylegesen fennálló kőzszükrégjetek nek indokolt kielégítésére és a tömegek elégedetlenségének megakadályozása céljából nyomatékosan kérem Nagyméltóságodat, hogy a folyó 1943/44. évi termelésből a helyi közvetlen fogyasztók részére történő eladásra az említett legalább is 30 ezer köbméter mennyiséget kitevő tűzifát engedélyezni szíveskedjék. — Egyben tisztelettel közlöm, hogy erdőfelügyelóségem a lűzifa- készlet bejelentéseknél a helyi eladásokra már ezt a mennyiséget fogja beállítani, amely ha nem engedélyeztetnék, az ebből származó és előre kellően nem mérlegelhető súlyos következményekért a felelősséget el kellett magamtól hárítanom. Gyula érzékeny, lemondó álmodozásából ; Bodor székely ember, a katona nép fia, a ballada költők utóda. Irredenta lírája viszont váratlanul szelíd, a fájó hazigondolás szólal meg benne. Vallásossága hasonlóképp férfias, vállalja a parancsot, s hű marad hozzá. Szerelme lovagias, de megindult és gyöngéd, mint a diadalból hazatérő harcos vallomásai. Müvei: A kincses fazék. (Verses, tréfás színjáték.) — Az ember tragédiája, mint az ember tragédiája. — Úti levelek Erdélyországből. Dób- rentei Gábor erdélyi szereplése. — Versek. — A szocializmus nevelési eszméi. — Versek. — A történelmi nevelés korszakai. — Tőredelem. (Versek.) — A vámpír. (Regény.) — A nauzika tdpörtős pogácsái. (Szászvárosi diáktörténet.) — Virrasztó. (Versek.) Gáspár Jenő. Forró hevű lírikus. Ax Aranyiskola stíluehagyomány&it őrzi, de jó érzékkel használja a modern szimbolizmus kifejező eszközeit is. Idealista lendületű, érzésjátéka üde, fordulatos. Irredenta versei közül legkiválóbb a „Petronius búcsüdala“ című. Regényeiben szereti a romantikus tárgyakat, erőteljes, szenvedélyes lirája átüt az epikai tárgyon is, elbeszélése mozgalmas, halmozza az eseményeket, környezetrajza eleven. Müvei: Örök hárfa. (Versek.) — — Sikolt a föld. (Reg) — Ciklon. (Reg.) — A kék sziget. (Reg.) — Isten leventéje. (Reg) — A világ orvosa. (Reg.) — Az arany páva. (Reg) — Pianó. (Versek.) — A nagy tavasz. (R-g.) — A puszták fiai. (Reg) — Szonáta. (Reg.) Szatbmáry István. A dal tanítványa, a Petőfi, Bartók Lajos, Vargha Gyula féle formajáték folytatója. Többet mond ódában, melyeket fél fikorában szólaltat meg. Az emelkedettebb, választékos költők közé tartozik, s a modern költészet stílus-eredményeiből is átvesz egyetmási. Heves szerelemről énekel s főként a régi világ szép emlékeiről. Művei: A csend dalol (versek). Mi nem feledhetünk (versek). Az álmok palotája (versek). A szép lovagja (versek). Költemények. Rákóczi (költ. elb.). Rákóczi földje visszatér (versek). Gyökössg Endre. A trianoni csapás hatása alatt lépett fel irredenta versekkel. A protestáns zsoltár költészet komor, telt hangján szól. Férfias, vallásos lélekkel vállalja a sorsot, megnyugvást a szeretetben, a családi élet harmóniájában keres. Az ifjúsági irodalomnak is hivatott művelője. Müvei: Magyar muzsika. (Versek.) — Szép magyar jövendő. (Versek.) — Új versek. — Szépország számű- zöitje. — A Teremtő élet rímei. — Asszonyok párbaja. (Rege.) — A gömöri almafák. (Rege.) — Hiszek. (Versek.) — Ádám és Éva. (Színmű.) — Ezüst furulya. (Versek.) — Gyönyörű Magyarország. (Eib.) — Vasárnapok — Hétköznapok. (írások.) — Apró jónapok hegedőse. (Versek.) Jankovics Marcell. Az élet kitisztult értékei vonzzák; csöndes szívvel, a művelt elme figyelmével jár-ke). Verseinek stílusán már megérzik a modern nyelvi ihlet, de érzésvilága, formái még a régebbi nemzedékhez sorolják. Elbeszéléseiben is a nyugodtan gyönyörködő szépérzék a legerősebb vonás. A szép, tiszta írói munka örömét keresi, mesélni kíván, nem problémát bogozni. De a nagyobb arányokra is telik erejéből: fő művében a kétszáz év távlatában meg-megismétlődő magyar sors drámáját kutatja. Mit ír a kritika a Petőit Társaság Egerbe érkező tag|alről
