Eger - hetente négyszer, 1944
1944-02-18 / 27. szám
2 EGE» 1944 február 18, « Breznay Imre betegsége és halála Breznay Imre február 16 án délután fél 3 órakor húoyta le örökre szemét a Szent Vince kórházban. Az utóbbi időben gyengélkedni kezdett, alattomos kór támadta meg, amelynek megállapítása rendszerint csak akkor lehetséges már, amikor a betegség előrehaladott állapotban van. Betegsége ellenére is állandóan dolgozott. Apollónia napjáD, február 9-én sápadtan jelent meg a városháza nagytermében, ahol a negyed- mesteri Testület közgyűlését tartották. A város polgárságának egyhangú bizalma dr. Petro Kálmán atán őt emelte a Testület elnöki székébe s a megbecsülésnek ez a jsle volt az utolsó, amelyet örömmel és melegséggel érezhetett. Százráacű elnöki köpenyében szere tettel foglalta el az elnöki széket és hosszabb beszédben intet'ea negyedmestereket kötelességeik teljesítésére, különösen a negyedbeli családok elhagyott gyermekeinek gondozásira. Állapota ekkor változatlannak látszott, de öt nap múlva rohamosan hanyatlani kezdett. K zelő- orvosa ekkor a kórházba szállítást javasolta s be is szállították a Szent Viacze kórházba. Itt másnap este elvesztette eszméletét és anélkül, hogy magához tért volna, szerdán kora délután elhunyt. Ma dólntán a Licenm előcsarnokából temetik Eger város hatott|át A halálhír vétele után dr. Kál- noky István polgármester bizottságot hívott össze a város vezető f tényezőiből a temetés részleteinek megbeszélésére. — Az értekezleten dr. Kálnoky István polgármester a köz hangulatával egyetértőén bejelentette, hogy Brezaay Imrét, a város nagy történelmi kutatóját Eger városa saját halottjának tekinti. Az elhunyt temetése ma, pénteken délután 4 órakor lesz a Líceum előcsarnokából. A temetési szertartást Kriston Endre in. kir. titkos tanácsos, pü pők végzi n*gy papi segédlettel. A ravatalnál a gyászbesz-det dr. Somos Lajos, az érseki tanítóképző intézet igazgatója mondja, rajta kívül az Országos Tűzolió- szövetség szónoka búcsúztatja & nagy halottat. Breznay Imre élete és munkássága Breznay Imre 1871 ben született Egerben. Iskoláit ugyancsak itt és Budapesten végezte. Tanulmányainak befejezése után egy évvel Samassa József bíboros érsek 1895 nyarán, pályázat mellőzésével rendes tanárnak hívta meg az egri tanítóképzőhöz. Három év múlva már megjelenik szerkesztésében és két évig használ a tanügynek a Népiskolai Tanügy című hetilap. Állandó munkatársa a Népnevelés és Hevesmegyei Tanügy című folyóiratoknak. 1910 ben a napi sajtó szolgálatába lép és négy éven át felelős szerkesztője az EGER nek. Később az Eger utódja, az Egri Népújság szerkesztője lesz 1921-tól 1924-ig. Legnagyobb műve az Eger múltjából című vaskos kötet, amelyet nemsokára követett Eger a XVIII. században című két kötetes mnaka. Ezek a könyvek megbecsülhetetlen forrásmunkái lesznek a város folyamatos történeti ismertetésének, Nagy megbecsüléssel foglalkozott az egri egyesületek és testületek múlljával is. Megírta az Egri Keresztény Iparoskör, a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet, a száz éves Egri Kaszinó, az egri negyedmesterek történetét, szakmunkát írt a vármegye tűzrendészetének fejlődéséről, végül Karczos Bélával együtt 6 írta meg a népszerű és közkézen forgó Egri képeskönyvét. Ezek mellett a nagyobb lélekze- tű munkák mellett volt ideje helyi és országos sajtóban a cikkek, tanulmányok és értekezések szizait megírni. Utóbb, amikor a rádió is a gondolatközlés eszközei közé kapcsolódott, a rádióban tartott egri vonatkozású előadásokat, történelemben, irodalomban, művészetekben, tudományban emelvén a város múltbeli és jelen rangját. Sokrétű munkásságának elimeré- séül az Egri Kaszinó, az Egri Keresztény Iparoskör, a Polgári Dalkör, az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nóegylet tiszteletbeli tagjává, az Egri Urak Kongregációja tiszteletbeli prefektusává választotta. Tiszteletbeli tagja a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek is. Elnöke a Negyedmesteri Testületnek, a Tbália Egri Színjátszó Társaságnak és az Egri Katolikus Kör irodalmi osztályának. Egyik alapítója és alelnöke, utóbb pedig ügyvezetője az Egri Gárdonyi Társaságnak, ugyancsak alelaöke az egri római katolikus egyházközségnek. Két évtizedig főtitkára volt a Ciszterci Diákszövetség egri osztályának, húsz évig titkára a Heves- megyei és Egervidéki Jótékony Nő- egyletnek, tíz éven keresztül pedig a Nóegylet árvaházának igazgatója. Választmányi tagja volt az Egri Kaszinónak, az Egri Keresztény Iparoskörnek, a Polgári Lövésztár- saságaak, az Egri Tűzoltó és Mentőegyesületnek és a Heves megyei Takarékpénztárnak. Tagja volt éveken át a Tanítóképző intézeti tanárok Országos választmányának és az Országos Katolikus Tanügyi Tanácsnak. A tűzoltói intézmények életében hervadhatatlan érdemeket szerzett. Negyven esztendeig volt működő tagja az Egri önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesületnek, amely végül is tiszteletbeli parancsnokává választotta. 1894 tői kezdve 1924 íg járási tfizrendé-'zeti felügyelő, ezután p-dig Hevesvármegye tűzrendészen felügyt-lője, az országos tűzöl« ószövetség elnöki előadója és több vármegyei testületnek tisztale'beli parancsnoka. Legutóbb hosz- szabb ideig látta el az országos szövetségben a főtitkári teendőket s most is főszerkesztője volt az országos szövetség hivatalos lapjának, a Tűzrendészeti Közlönynek. Legutolsó nyilvános ünneplése 1940 novemberében zajlott le, amikor az Egri Dobó István Asztaltársaság védnökségének húsz éves jubileumát ülte s ez alkalomból megfesttette arcképét. Az Egri Nyomda gyásza Az Egri Nyomda elaökéuek elhunyta alkalmából az alábbi gyász jelentést. adu ki: Az Egri Nyomda Részvénytársaság igazgatósaga, felügyelő bizottsága, tisztviselői és munkásai mély szomorúsággal ludatjáh, hogy a vállalat nagyérdemű elnöke kisvárdd Breznay Imre iró, ny. tani ók^pzó intézeti igazgató, a Magyar Éidem- rend tiszti keresz'j -nek, a Polgári Sióimon Lsüdis, a Kir. Diszérem és a XXXV. éves t, o. szolgálati érem tuUjdouosa, életének 73. évében, február bő 16-án, rövid szenvedés után elhunyt. Szeretett elnökünk 14 éven keresztül töltötte be vállalatunk elnöki tisztségét, amelyre nála méltóbb személyt nem találhattunk volna, akinek a könyv mindig éltetője és az irásművészetnek maga is mestere volt. Elmúlása pótolhatatlan veszteség számunkra, de szelleme tovább is él közöttünk és fáklyaként fog világítani nekünk. Szombaton délben légoltalmi gyakorlat lesz Egerben A próbariasztás alatt a közönségnek úgy kell viselkednie, mint légitámadás idején Eger, február 18. Eger város légoltalmi parancsnoksága tudatja a lakossággal, hogy a m. kir. VII. honvéd hadtest légoltalmi parancsnokának rendeletére a város területén folyó évi február hó 19 én (fZombatoD) légoltami gyakorlatot tartanak. A feltételezett riadó déli 1 órától (13 óra) 1 óra 30 percig (13 óra 30 perc) tart. A riadó kezdetét a szirénák szokásos szombati déli jelzése jelenti, a riadó végén a várban levő egy sziréna adja az egyszeri „légi veszély elmúlt“ jelet. A gyakorlat teljes bef j^zése 2 óra 30 perckor (14 óra 30 perc) történik meg. A lakosság a gyakorlat — különösen pedig a feltételezett riadó — alkalmával ugyanúgy tartozik viselkedni, mint egy tényleges légitámadás esetén. 13 óra és 13 óra 30 perc között a közterületeken mindennemű közlekedés tilos. A hatósági közegek, valamint a sorolt vagyontárgyak és a lakóházak légoltalmi őrsége parancsnokainak utasításait mindenkor pontosan köteles betartani. Nagy sikert aratott a Katolikus Legényegylet kultúrdélutánja Az elmúlt vasárnap délntán jól sikerült kultúrdélntánt rendezett a Katolikus Legényegylet. Ez alkalomból dr. Monostory Eiekné tartott mindvégig érdeklődést keltó előadást „Háborús napok küszöbén“ címmel. Az életből vett példák nyomán szemléltetően meggyőzte a hallgatóságot a szenvedés szükségességéről, nevelő hatásáról és a szenvedés isteni rendeléséről. Ezek a gondolatok a mai időkben igen időszerűek és ezért kettőzött örömmel hallottuk a szenvedéssel kapcsolatos vigasztaló szavakat. A műsor első részében Bajnok Anna kedvesen szavalt, Tóth Terézia zenekari kísérettel Híddalokat adott elő, majd a Nagy titok cimű vígjátékot játszották el Ben- venutti Magda, Pénz Klára, Szilbert Sarolta. Rokokó táncot mutatott be Huszár Erzsébet és Szilágyi Ilona sok bájjal és átéléssel. Nagy sikere volt a hét éves Tóth Miklós és Szalkay István tangóharmonika kettősének. Benvenutti Magda sikerült énekszáma és Zbiskó Sándor jó humorú magánjelenete után egy bohózatot adtak elő DobayIlona, Bádonyi Anna, Fürtös Karoly, Qál Lajos, Zbiskó Sándor. A műkedvelő gárda a tőle megszokott ügyességgel végezte el komoly munkát kívánó feladatát. — A kultúrdélntánt Benvenutti Magda énekszáma zárta be, aki a bét éves Tóth Miklós harmonika kíséretével előadta a „Somogy megye kellős közepében“ kezdetű somogyi dalt. Itt említjük meg, hogy pénteken 18-án, este 6 órakor a Lugényegylet műkedvelő gárdája kívánsághang* versenyt rendez a sebesült honvédek részére a Legényegylet érseki palotában levő helyiségében. Hirdessen az EGER-ben 9
