Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-08-01 / 121. szám
1942. augusztus 1. EGEK 5 Személygépkocsi csak 60, a teher csak 30 kilométer sebességgel . közlekedhet MTI jelenti:' A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a gépjármű üzembentartója köteles a motorteljesítmény szabályozó szerkezetének mozgását oly módon határozni, hogy sík úton a megengedett legnagyobb terheléssel személygépkocsi és motorkerékpár óránként 60 kilométeres, autóbusz 40 kilométeres, tehergépkocsi, illetőleg különleges gépjármű 30 kilométeresnél nagyobb sebességgel ne ha* ladhasson. A rendelet kivételeket is tartalmaz. Minden élelmiszernövényt lehet aszalni! Hogy miként történjék az aszalás, I erre ad jó tanácsokat a Közellátási | Értesítő legújabb száma: Ä burgonya aszalását többféle módon végezhetjük. Karikára vagy csíkokra vágva, megszáríthatjuk vagy burgonyalisztet készíthetünk belőle. Aszalni csak a főzésnél szét nem eső, egészséges burgonyát lehet. Meghámozzuk, 3—4 mm vastagságú karikákra vagy csíkokra vágjuk s ezután puhára pároljuk. Az így elkészített szeleteket, karikákat a már említett módon megaszaljuk. Ezeket a csontkeménységűre szárított burgo- nyaszeletkéket azután lisztté törhetjük vagy őrölhetjük és a fel- használásig zacskóba téve őrizzük meg. A zöldbab fajták közül az aszalásra a sárgahüvely ű víaszbab a legalkalmasabb. ' Lehetőleg csak egészen fiatal, szálkanélküli babot tartósítsunk. Fel- szeletelés után, aszalás előtt 3—4 percig kell gőzölni. A zöldborsó csak akkor alkalmas aszalásra, ha a szeme még teljesen gyenge, puha. Lehetőleg egyforma nagyságú borsószemeket válogassunk össze, hogy a párolásnál egyszerre puhuljanak meg. Ugyanannyi ideig pároljuk, mint a zöldbabot. Utána következhet az aszalás. A sárgarépa felvágása előtt alaposan lemosandó, sőt nem árt, ha gyengén lekaparjuk. Az egyforma vastagságú csíkokat vagy karikákat rövid gőzölés után az aszalóra rakhatjuk. A petrezselyemgyökeret gőzölni sem kell, mert a gőz megsárgítja. Ugyanúgy aszaljuk, mint a sárgarépát. A zeller csak akkor jó tartósításra, ha még nem pudvás. A meghámozott gumó* kát felszeleteljük, puhára főzzük, hideg vízzel lehűtjük és csak ezután aszaljuk. A tők aszalt állapotban is akkor a legjobb, ha spárgátokból szárítjuk. Ugyanúgy készítjük elő, mintha főzeléknek főznénk. Meghámozzuk, felhasítjuk, kibelezzük és meggyaluljuk, majd gőzölés nélkül megaszaljuk a szárítón. Paraj és sóska A parajról és sóskáról a szárakat lecsipkedjük, a leveleket jól kiöblögetjük és mosás után gőzölés nélkül rakjuk az aszalóba. A vöröshagyma aszalása hasonlóképpen egyszerű. Bármelyik fajtája alkalmas. Külső száraz leveitől megtisztítjuk, felaprítjuk és gőzöléssel vagy gőzölés nélkül aszalhatjuk. Csak abban az esetben gőzöljük, ha el akarjuk venni csipős ízét, így azonban aszaláskor kissé megsárgul. A fejeskáposzta aszalása előtt a torzsát kivágjuk, leszedjük a külső leveleit, majd meggyaluljuk. Aszalás előtt kevés ideig gőzöljük. A vöröskáposztát ugyanúgy aszaljuk, de gőzölni nem szabad, mert színét elveszti. A kelkáposzta aszalása ugyanúgy történik, mint a fejeszkáposztáé. Meggyalulni azonban nem kell, mert levelekre szedve is megaszalható. Külön kell aszalni a szívleveleit és külön a rostosabb borító leveleket. A kalarábé-F.i un— * Uránia. Szombaton és vasárnap: Vadmacska vígjáték. Főszereplők: Lupe Velez, Linda Hayes és Donald Wodds. — Magyar- hiradő. — Hétfőn és kedden: Önagysága titkárja. Főszerepeit Gustav Fröhlich és Maria Andergast játszák. — Előadások kezdete hétköznapokon — kivéve szombatot — egynegyed 7 és fél 9, — szombaton 4, egynegyed 7 és fél 9, — vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. csak akkor használható fel, ha még nem fás. Kockára vágjuk és annyira átgőzöljük, hogy könnyen szét tudjuk nyomni. Aszalás közben csak gyengén rakjuk a tüzet, mert a •nagy hőség megbarnítja. Az Actio Cathoiica 63. számú filmkritikája «Dilemma.» A magzatelhajtás súlyos kérdését fölvető, komoly szándékú svájci film. Erkölcsi megoldása teljesen mégsem kielégítő, mert a természetfőlötti szempontokat mellőzve csupán a társadalmi előítélet szemszögéből vizsgálja a súlyos erkölcsi kérdést. A végső jelenetben pedig a törvénytelen születésekről vallott nézetek megtévesztésre alkalmasak. KÖZGAZDASÁG A tarlóhántás jelentősége Az okszerű növénytermesztés alap feltétele a rendszeres és szakszerű talaj művelés. Eredményes gazdálkodás e nélkül el sem képzelhető. Igen sok gazda a rossz termés okát igyekszik az időjárás mostohaságá- bau keresni, ahelyett, hogy megvizsgálná, vájjon a gyenge termés oka nem a helytelen talaj művelésben rejlik-e. Az okszerű és rendszeres talaj- művelés fontosságáról és jelentőségéről határszemle keretében minden község határában meggyőződést szerezhetünk. Sok olyan községünk van, amelynek határában fekvő földek talajösszetétele többé-kevésbbé egyenlőnek mondható, az elért terméseredmények mégis különbözők.. Ugyanolyan talaj minőség, ugyanazon mennyiségű csapadék, ugyanannyi napfény és meleg mellett az egyik gazdának jó termése, a másik gazdának közép ss, a harmadiknak pedig gyenge termése van. Önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy hol a hiba ? A hibát az emberben, a gazdában a természeti tényezőkön kívül kereshetjük és találhatjuk meg, és pedig ott, hogy az egyik jól elkészített és beérett talajba vetett, míg a másik közepesen megművelt, a harmadik gazda pedig hanyagul és elkésve, kevésbbé megművelt földbe vetette el gabonáját. Hányán vannak, akik a learatott földjeiket aratás után nyomban azért nem szántják fel, hogy állataiknak némi ugarlegelöt biztosítsanak. Az ilyen legelő a legdrágább, mert a jövő évi termelés sikerét nagymértékben veszélyezteti. Sokan a tarlóhántást szükségtelennek minősítik és annak elvégzésére idejük sohasem jut. A gazdák nagyobb része pedig elkésve végzi a tarlóhántást, akkor, amikor a talaj már teljesen kiszáradt. Ilyen körülmények mellett — sajnos — jó és kiadós átlagtermésekre számítani alig lehet.jj A tarlóhántás célja ; a gyomok és a tarlóba petézett káros rovarok rendszeres irtása, a tarló- és gyökérmaradványok korhasztása. Ezenkívül az, hogy a termények aratása után a földet laza talajréteggel borítva azt a kiszáradástól megóvja és olyan növények után, amelyek jó kultúr- és beérett állapotban hagyják vissza a talajt, továbbra is fenntartsa. A tarlóhántást általában 3—6, kivételesen 10 cm mélyen végezzük azért, hogy a talajba kerülő gyommagvak hiánytalanul és minél előb b kikelhessenek. A felszántott tarlót minden esetben boronálni, vagy hengerezni kell, hogy a talaj túlságosan ki ne száradjon. Hengerezést csak az erősen rögös, hantos talajokon szabad alkalmazni, de a henger után nyomban a borona járjon, hogy a megszántott föld felülete laza maradjon és azt a kiszáradástól- megvédje. Az előadottakra való tekintettel kívánatos lenne, ha a gazdáink átéreznék a kérdés roppant nagy jelentőségét és arra törekednének, hogy minden földjüket aratás után sekélyen felszántsák és elboronál- ják. Ezáltal gazdáink jobb és biztosabb terméseredményeket érhetnének el éppen úgy, mint a nagyobb gazdaságok, amelyek rendszeresebb talaj művelést és jobb növényápolást végeznek. A jó talajművelés végzése nemcsak feladata, hanem nemzeti és hazafias kötelessége minden magyar kisgazdának, hogy a nyugateurópai mezőgazdasággal szemben nagyon is elmaradt mezőgazdaságunk nívóját minden gazda teljes szellemi és anyagi tehetségével és szorgalmával magasabb szintre emelje. Várm. m. kir. gazdasági felügyelő. űcúkÓAAífauméfiklL!
