Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-08-01 / 121. szám
1942. augusztus 1. E G B B 3 * Az ország minden részéből húsz ipariskolai tanár továbbképző tanfolyamon vesz részt Egerben A magyar ipari tudás és készség fejlesztése, a legújabb mesterségbeli eredmények elsajátítása különösen szívén fekszik Gaul Károly ny. min. tanácsosnak, az ipari továbbképző tanfolyamok országos vezetőjének. Egyik tanfolyam a másikat követi szerte a vidéken s Eger különösen dicsekedhetik az országos vezető meleg rokonszenvé- vel, mert itt az utóbbi időben úgyszólván majdnem minden fontosabb iparág számára tartottak államilag támogatott továbbképző tanfolyamot. Újabban azonban már nemcsak az érdekelt iparosok, hanem a felső ipariskolák tanárai számára is rendeznek ilyen tanfolyamokat s igy már a szakoktatás kezdeti ismereteinek terjesztése is a legújabb módszerek szerint történik. Gaul Károly Egert különösen méltányló rokonszenve most egy országos tanfolyamot helyezett ebbe a gyönyörű barokk városba, Július 28 án nyílt meg a felső ipariskolák igazgatóinak, tanárainak enyvező- és furnirozó tanfolyama. A tanfolyam húsz résztvevője Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Máramarossziget- ról, Debrecenből, Szolnokról, Nagyváradról, Miskolcról, Újpestről és a fővárosból érzezett s útjuk egyben a magyar vidék egyik legérdekesebb városát megtisztelő tanulmányút is. — A tanfolyam második része Sopronban zajlik le, ezzel is jelezvén a tanfolyam rendezőségének célját: a magyar múlt legnevezetesebb helyeinek megismerését. A tanfolyam vezetője Halmay Sándor ipartestületi titkár, az oktatás munkáját pedig Till Gyula, a budapesti felső ipariskola műhelyének főoktatója végzi nagy szeretettel és lelkiismeretességgel. A tanfolyam hallgatói már reggel 7 órakor munkába állnak és a legmodernebb gépekkel végzik a gyakorlati feladatokat az elméleti oktatás mellett. A délután a szemlélődés és szórakozás ideje, ekkor tekintik meg az ország minden részéből ide- gyült tanárok a város nevezetességeit. Eger közönsége szeretettel és megbecsüléssel látja falai között a tanfolyam résztvevőit. Út% Htosöíya. — amely elővillantja jólápolt fogait — leghatásosabb fóditó- eszközeink egyike. Ezt a biztonságot csupán egy ODOL-ápolta szá/ nyújtja. O DŐL-fogpép alaposan tisztítja a fogak közötti részt is, megöli a bomlasztó baktériumokat, az üdeség és az ápoltság természetes érzését biztosítja. Szájának kellemes illatú és egészségűggi védelméről az ODOL- fogpép gondoskodik. DŐL, fog pép MAGYARORSZÁGI ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST R Líceum látogatói 1814-től 1853-ig Adalékok Eger város régi idegenforgalmához írta: Breznsy Imre t rnr irr ...........................*... “** ““ ...**■■*.....ruri«ni nu ji N em lenne azonban teljes a fentebb elsorolt nevek díszes csoportja, ha meg nem említeném azokat a kiváló színészeket, akik ez idő alatt Egerben játszottak s szintén meglátogatták a líceumi könyvtárt. Ezek persze csoportosan fordulnak elő. Három ilyen — többé kevésbbé ismert nevű — társaságot találtam. És pedig: 22. 1. „1818. Május 22-én a Pesti Nemzeti Színjátszó Társaság: Murányink született Leféver The- rézia. Dériné Született Széppataki Rozália. Czégényi Er’sébeth. Murányi Sigmond Déry István Divélcy Imre mk. Renke Jó’sef Nagy János.“ Ez a kiváló tagokkal dicsekvő társaság jobbára nem először járt Egerben, mert amikor — a Rondella lebontása után — kénytelenek voltak elhagyni Pestet, Egeren keresztül utaztak Miskolcra, amely egyik leglelkesebb szinpártoló város volt az országban. 1815 öt írtak akkor és evvel a társasággal jött Egerbe Dériné, Murányi és Murányink, Nagy János pedig, mint a társaság direktora, (mint ezt „Eger múltjából“ c. munkám I. kötetében a 207. 1. megírtam). Ekkor tartotta városunkban az első magyarnyelvű színielőadást június 22-én, Szomor Máté „Ki-ki a saját háza előtt söpörjön“ c. egyfelvonásos vígjátékát adták s a „Béla futása“ c. kétfelvonásos daljátékot Ruzicska zenéjével. E társaság 1818 bán tulajdonképen miskolci volt s onnét rándulgattak el időnkint Kassára, Egerbe, Tokajba stb. Miskolc ugyanis, bár nagyon lelkesedett a színészetért, egymagában nem volt képes arra, hogy ilyen nagyobb társaság megélhetését biztosítsa. A fenti nevek közül kiemelem még Benke Józsefet, aki nagyon tanult, művelt és értékes tagja volt a társaságnak. Az ő leánya volt Jókai Mór első felesége, Laborfalvi (Benke) Róza, korának általánosan ismert és magasztalt tragikája. 80. 1. „SzékellynéSzületett Ungár Anna Erdélyi Nemzeti Művész 1824 detzember 9-én. Székeiig Jóseff Erdéllyi Nemzeti Művész 10-ber 9-kén 824. Székely Susánna 9 December. Kubay Pál mp Erdéllyi nemzeti művész December 9-én 1824. Gyöngyösy Farkas Josef M. színjátszó.“ Csaknem valamennyien jeles, sőt kiváló színészek. Székelly József és családja a kolozsvári társulatnak, majd egy időben a miskolcinak voltak nagy erősségei. Volt idő, mikor Székely igazgatója is volt a kolozsvári kiváló színháznak. Kubay Pálnak (más néven: Chiabay) felesége, Édei Antonia, kitűnő énekesnő volt, akinek hangját ezüst csengetyühöz hasonlítják az egykorú színházi bírálatok. Gyöngyösi Farkas János a pozsonyi, előbb pedig a székesfehérvári társaságnak volt tagja s később a pesti német színház ballet-mestere. 69. l.„ Oroszfáji Pergő Czélesztin mpr. 1823. 8 a December. Frdélyi Nemzeti Művész. Gillyén Sándor 1823. 8-a 10-bris Erdéllyi Nemzeti Mivész mpria. Molnár Josef 1823. 8-a 10-bris Erdéllyi Nemzeti Mivész mpria. Láng Lajos 1823. 8-a 10-bris Er- délly Nemzeti Mivész mpria. Ugyanekkor, mint „Dériné Naplójáéból tudjuk, itt volt Egerben: Szentpélery és Kőszegi is, Eder igazgatósága alatt. Miskolcról jöttek Egerbe és a mai Kaszinó „szá- lájában“ játszottak szép erkölcsi és nem megvetendő anyagi sikerrel. A magyar „csalogány“ emlékiratából tudjuk meg, hogy Ederrel, az igazgatóval, nem volt valami jó viszonyban. Téli kabátra kért tőle 200 forintot *s meg is kapta, de zálogul minden gyűrűjét elkérte tőle. A Spetz-liázban az I. emelet Szé- chenyi-utcai részének északra legszélső szobájában fagyoskodott a magyar színészet akkori csillaga és bánkódott azon, mennyire elhagyatott . . . Ekkor lopakodott be Egerbe a kolozsvári társulat intendánsának két küldöttje, Székely József és Udvarhelyi Miklós, a kolozsvári színház vezetője. Az erdélyi mágnások, akik a kolozsvári színház tulajdonképeni fenntartói voltak, mindenáron meg akarták I nyerni Dérinét s Egerből valóság- | gal elszöktették ezen a télen. Elutazása előtt — a zálogba adott gyűrűk miatt — erős összetűzése volt Ederrel s csak Halassy másodalispán erélyes föllépésére adta ki a művésznő gyürűiit. Itt említem meg, hogy a pozsonyi országgyűlési ifjúság közül azok, akik a Kölcseyhez intézett búcsúzó levelet 1835. február 7-én aláírták, megfordultak Egerben s beírták nevüket a líceumi vendégkönyvbe: Palóczy Tamás Borsodi fi, Szalag Pál és Okolicsányi Lajos, Gogh Sándor Zemplénből, Budaházy Károly Ungból s Imrey András Hevesből. Megjegyzendő, hogy nemcsak az ország minden részéből jártak a líceumi könyvtárban, hanem gyakori a külföldről érkezett vendég is. Van olyan lapja, amelyen Fiume, Pozsony, Krakó és egy-egy ausztriai város szerepel. Mégis megemlítem egy-két messze idegenből itt járt vendég nevét, pld. 112. 1. * Chas. lurvile. England. Gentleman 1827. aug.“ 115. 1. «Alexander Raphael Eques Anglicus die 26. Januarii 1828.“ 136. 1. „Christian Christensen von Kopenhagen 2. August 1830.“ 143. 1. „Steer mpr. Mart. R. Pro- fessore nell’ Universita di P.adova 3 d Ottobre 1831.“ 166. 1. „Abbé Fontanel Missionaire francaise(1835. jul. 9.) 171. 1. „Jakob Bleszinszki Krakova“ (1836. apr. 4.) (Ezen a napon öten jártak itt Krakóból.)
