Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-20 / 114. szám

1842 július 20. E G E P 3 adásával kezdődött. Az első előadást Kósa Kálmán dr. tartotta „Népnevelés és népmű- • velés“ címmel. Az iskolánkívüli népművelésnek az a célja — mon­dotta — hogy tudatosítsa mindazt, amit a különböző iskolák nyújta­nak. Valláserkölcsi alapokra épített nemzetnevelésre van szükségünk, mert csak a keresztény erényekben gazdag ember lehet jó hazafi. Nevel­jük népünket öntevékenységre mind gazdasági, mind társadalmi, mind politikai téren, mert csak így tu­dunk olyan magyar közösséget ne­velni, melynek lelke szociális érzé­sekkel telítődik s képes lesz nagy feladatainak megoldására. Balassa Brúnó dr. miniszteri osz­tályfőnök „Népművelés és Nemzet- nevelés“ címmel tartott magasszár- nyalású előadást. A falu népéhez kell visszamennünk — mondotta, — mert csak a múlt hagyományaiból sarjadt népi műveltség újíthatja meg a nemzetet. Csakis egy üj és jobb népművelés képesítheti a nem­zetet arra, hogy megoldhassa a sorsdöntő kérdéseket, mint amilye­nek: a földkérdés, a nemzetiségi- a zsidó- s általában a szociális kér­dés. E nélkül a nevelés nélkül könnyen tragédiába fordulhat min­den reformtörekvés. Bisztray Gyula dr. miniszteri osz­tálytanácsos a népkönyvtárakról be­szélt. Gondoskodnunk kell arról, — mondotta a többek között, — hogy a nép is belekapcsolódhassák végre a nemzeti kultúrába. Éppen ezért szükség van népnek készült újságokra, népkönyvtárakra. Forrai Miklós, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a lelkes karnagy a tanfolyam hallgatói számára min­den este magyar nóta-tanfolyamot tartott. Itt nemcsak testet felüdítő, lelket nemesítő sok szép magyar dalt tanulhattunk, hanem bepillant­hattunk a magyar dal sajátságos gyönyörű, szinte kimeríthetetlen bi­rodalmába is. Ádám Jenő, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára a magyar zenei élet problémáiról s a magyar dal vilá­gáról tartott az eszményi magyar muzsikus szép, gazdag, tartalmas leikéből fakadó, a hallgatóság figyel­mét mindvégig lebilincselő elő­adásokat. A hallgatóságban huszonkét év után először találkoztak össze a Nagy Alföld, Dunántúl, Délvidék, Erdély és Kárpátalja nevelői. Tóth Bertalan. kántortanító, Karácsond Hirdessen az „EGEB,“-ben! FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ HÍREK — Az egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Július hó 18-án este 7 órától július 25-én este 7 óráig: Pánczél gyógyszertára, Almagyar-u. 5.* — Cs. Misik Rózát több iro­dalmi társaság tagjává válasz­totta. Cs. Misik Rózát, akinek tavasszal megjelent verses kötetét az EGER részletesen méltatta, iro­dalmi munkásságának elismeréséül több irodalmi társaság választotta tagjai sorába. így a nemzeti Kul- turegyesület, az Országos Gárdonyi Társaság és a Gyóni Géza Társa­ság értesítette ót taggáválasztási határozatáról. — Halálozás. Részvéttel vettük a hírt, hogy özv. Varga Dénesné július 16-án rövid szenvedés után Bűzödön elhunyt. Az elhunytban Varga Dénes, a szatmári püspöki uradalom főintézője édesanyját gyá­szolja. — A miskolci kerületi keres­kedelmi és Iparkamara szak­iskolai és tanulmányi ösztön­dijai. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara kibocsátotta az 1942— 43. tanévre szóló szakiskolai tanul­mányi ösztöndíjaira a pályázati hir­detményeket. Odaítélésre fog ke­rülni két kereskedelmi főiskolai 400 pengős és három felsőipariskolai illetve ipari középiskolai, egyenkint 300 pengős ösztöndíj, valamint a kamarai kerületbeli kereskedelmi középiskolák számára nyolc, isko­lánként két-két 150 pengős és a miskolci fa- és fémipari szakiskola növendékei számára négy, egyenkint 200 pengős tanulmányi ösztöndíj. A pályázatnál előnyben részesülnek a Kamara kerületbeli szegénysorsú önálló iparos, vagy kereskedő szü­lők gyermekei. A pályázati kérvé­nyeket 1942. évi szeptember hó 30-ig az iskolák igazgatóságánál kell benyújtani. — Hoggan módosították a vadászati tilalmi időket? A földművelésügyi miniszter a vadá­szati tilalmi időket most kiadott rendeletével módosította. A régi rendelet szerint tilos volt a vadá­szat szarvastehénre és szarvasbor­júra február 1-től szeptember 1-ig, az új rendelet a vadászatot csak február 16-tól engedi meg. — Mezei nyúlra január 16-tól november 1-ig szólt a tilalom. Most a tilalmi időt két héttel megrövidítik és már okt. 16-án szabad a vadászat. Fácántyúkot jan. 1-től nov. 1-ig nem volt szabad lőni. Ezt az időt a ren­delet egy teljes hónappal meghosz- szabbítja és fácántyúkot december 1-ig nem szabad lőni. Kimondja a rendelet, hogy tilos vadászni szarvas­bikára december 1-től szeptember 16-ig, szarvastehénre és szarvas- bikaborjúra február 1-től október hó 16-ig. Hirdetésével célt ér, ha az »Eger* napilapban hirdet. — Anyakönyvi hírek. Újszü­löttek: Sztasek Mária htb. Ferenc, Erdélyi László asztalos s. László, Janovics Sándor (Sírok) Éva, Csá­szár János mozigépész (Pestszent- lőrinc) József, Kréti István v. hajdú József, Fodor József keresk. s. mun­kás Erzsébet és Mária (ikrek), Csa­nádi Erzséhet htb. Erzsébet, Bod­nár István htb. Ferenc, Juhász Já­nos hentes m. Edit, Oláh Regina htb. Gizella, Kovács József ht. törzs- őrmester József, Grünfeld Ármin könyvkereskedő Judit, Prokai Jó­zsef fm. József, Kriston Pál építő m. (Mezőkövesd) Endre, ifj. dr. Mé­száros Béla fogorvos Ilona nevű gyermeke. — Jegyesek; Nádasdy Zoltán MÁV géplakatos miskolci és Kaskó Erzsébet egri, dr. örsi And­rás áll. gimn. tanár és Schirilla Ilona egri, Tóth Gyula városi adó­tiszt és Károlyi Valéria egri lako­sok. — Házasságot kötötték; Er­dős Ferenc h. c. szakaszvezető pé- terrévei és Csiffáry Ágnes péter- révei, Stráj István eü. honvéd hat­vani és Bolya Erzsébet egri lako­sok. — Meghaltak: Tomczyk Jó­zsef 8 éves, Borbás József 9 éves, özv. Bártfay Lőrincné Tóth Mária, Komlósi Sándor ny. p. ü. szám- tanácsos 69 éves, özv. Tóth Meny- hértné Pénzes Zsuzsanna 72 éves, Barta Sándor ny. MÁV segédtiszt 56 éves, Illés Jánosné Tancsa Ilona 66 éves korában. — A »Városok Lapja« most megjelent július 15-i számában ve­zetőhelyen Lukács Ödön tollából a magyar városok szövetkezésének története jelent meg, mely krono- lógikus sorrendben felsorolja az 1846 óta történteket. A városok munkájuk hatásának fokozása cél­jából szervezkedtek, erejüket egye­sítették. E szervezkedés első nyomait már 1846-ban találjuk, azonban ez csak 1886-ban vett erősebb lendüle­tet. Ekkor még a rendezett tanácsú városok polgármesterei és a törvény- hatósági jogú városok polgármesterei külön-külön értekezleteket tartottak. 1907-ben elhatározták, hogy az ösz- szes városok közösen tartanak kon­gresszust. A szervezkedés útjáií>to­vábbhaladva 1935-ben a kongresszus alapszabályban körülirt szövetséggé alakult, amelyet a kormányhatóság jóváhagyott. A Városok Szövetsége Szendy Károly és Lukács Ödön ügy­vezetése alatt a lezajlott hét év alatt számos ülésben vitatta meg a városi problémákat. Szilágysomlyó városát ismerteti Ruisz Rezső. Vá­rosaink és az idegenforgalom című rovatban a szállodakérdésről nyilat­kozik dr. Markos Béla és e gazdag rovatban mind a budapesti, mint a vidéki, végezetül pedig a külföldi idegenforgalmi legújabb híreket ta­láljuk. A Mi üjság a városokban? és a szokásos egyéb rovatok egészítik ki a most is tartalmas folyóiratot. — Az Új élet regénytárának hetenként megjelenő 12 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtószövet- kését könyvkereskedésében. Fejlődnek a szabadtéri előadások. Vitéz Jakabffy Dezső színtársulata vasárnap este ugyancsak nagy ér­deklődés mellett mutatta be szabad­téri előadásban a János vitézt. A színpad kialakítása ezúttal is sikerült, a rendezés sok ötlettel színesítette át az előadást. A lovasok megjelenése pompásan fokozta a jelenetek életszerűségét s általában a levegős tér illett a daljáték ma­gyar természetességéhez. A fősze­repekben a közönség melegen tap­solta Antal Hát, D. Kovács Józsefet, akik szép egyszerűséggel állították be a mese hangulatát, Kárpáthy Margitot, a társulat kiváló tehet­ségű komikáját és intrikus szí­nésznőjét, továbbá Lendvay La­jost, aki a strázsamestert alakí­totta, Márkus Lajost, aki Bagó halhatatlan alakját varázsolta elő. Szokoly Gyula, Kovács Irén, Zá- dory István és Soltész Mária a fran­cia udvar levegőjét bontották ki kiváló játékukkal. Meg lehet állapítani azt is, hogy a nézőtér elrendezése sikerültebb volt az első előadás alkalmával ta­pasztaltaknál. Nem fordult elő any- nyi reklamálás, az ellenőrzés is fo­kozottabb munkát végzett. Az egyetlen kívánság, amit az előadással kapcsolatban hallottunk az volt, vájjon nem lehetne-e já­tékteret kissé feljebb emelni, mert a hátsó sorok rosszul látnak. Ta­lán a legközelebbi előadásra már ebben a tekintetben is fog valamit tudni tenni a boszorkányos igazgató. Nyári menetrend Érvéiig es május 20-tól. Egerből—Budapestre: — (szv.) ind. 0.50, érk. 5.00 — (szv.) ind. 4.17, érk. 9.15 — (áramv) ind. 8.22, érk. 11.25 — (szv.)* ind. 13.23, érk. 17.40 — (gyv■) ind. 20.05, érk. 23.10 * Hatvanban átszállással. Budapestről—Egerbe: — (gyv.) ind. 7.07, érk. 10.13 — (szv.) ind. 14.21, érk. 21.48 — (áramv) ind. 17.55, érk. 20.58 — (szv.) ind. 22.50, érk. 3.57 — (szv.) ind. 23.42, érk. 3.57 Egerből—Miskolcra: — (szv.) ind. 0.50, érk. 3.46 — (szv.) ind. 4.18, érk. 6.44 — (gyv.) ind. 8.22, érk. 10.11 — (szw.) ind. 15.12, érk. 20.30 — (áramv.) ind. 19.12, érk. 20.52 Miskolcról—Egerbe: — (szv.) ind. 0.17, érk. 3.57 — (szv.) ind. 4.34, érk. 7.38 — (áramv) ind. 8.26, érk. 10.13 — (szv.) ind. 8.56, érk. 11.15 — (szv.) ind. 19.20, érk. 21.48 — (gyv-) ind. 19.59, érk. 21.48 Egerből—Ggőnggösre: — (szv.) ind. 0.50, érk. 3.37 — (szv) ind. 4.18, érk. 7.46 — (szv.) ind. 13.23, érk. 16.10 — (gyv-) ind. 20.05, érk. 22.27 Ggőnggősről—Egerbe: — (szv.) ind. 0.27, érk. 3.57 — (szv.) ind. 5.13, érk. 7.38 — (gyv-) ind. 8.00, érk. 10*13 — (szv) ind. 16.29, érk. 21.46

Next

/
Thumbnails
Contents