Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-19 / 201. szám

1942 decambar 19. E G E R 5 Kiváló eredményeket értek el az egri levente-öklözők a budapesti országos bafnokságokon Budapesten december 15—16-án rendezték meg az országos levente ökölvívó bajnokságot s azon a VII. hadtestet a következő versenyzők képviselték s azon a következő eredményeket érték el. Légsülyban: Kertész Tibor Sal­gótarján, IV. helyezést ért el. Harmatsúlybín: Bortély József Eger, első fordulóban győzött, de kézsérülése miatt a versenytől visz- szalépett. Pehelysúlyban: Numan Sándor Egei’, első fordulóban Somodi buda­pesti leventétől kikapott. Könnyüsűlyban: Balogh Kálmán Eger, első fordulóban Marton buda­pesti leventétől kikapott. Váltósűlyban: Mezei Lajos Eger, IV. helyezést ért el. Középsúlyban: v. Tóth-Csepreghi András Eger, II. helyezést ért el, a döntőben Sturm budapesti leven­tétől kikapott. Félnehézsúlyban: Kalocsai Mik­lós Eger, első fordulóban Varga leventétől kapott ki. Nehézsúlyban: Szlószárcsik Fe­renc Miskolc, első fordulóban Jám­bor budapesti leventétől kikapott. Pontvex-seny: Budapest 51 pont­tal nyerte, második lett a VII. hadtest 31 ponttal, harmadik az I. hadtest 31, negyedik a III. had­test csapata 17 ponttal. Leventék Országos Központja Kövesy Józsefet, az egri leventék ökölvívó vezetőjét bízta meg a VII. hadtestet képviselő csapat válogatá­sával és a versenyre való vezetésé­vel. Kiváló fővárosi ökölvívók ellen küzdöttek az egri leventék és azon bebizonyították tudáskészségüket. <300 mezőgazdasági munkást tüntetett ki a miskolci Gazdakamara Az annyira kívánatos mezőgaz­dasági teljesítmény emelése céljá­ból, követendő példa állítása vé­gett a miskolci Gazdakamara a múlt év telén a hosszabb időn át szorgalommal és lelkiismeretesen dolgozó gazdasági cselédek és mun­kások kitüntetése érdekében kezde­ményező akciót indított. A Kamara kerületeinek községeiből a mező- gazdasági bizottságok 300 mező- gazdasági cseléd és munkás érde­mei jutalmazását kérték, akiket a Kamara díszoklevéllel tüntetett ki. Az oklevelet a mezőgazdasági bi­zottságok nyilvános közgyűlésen, ünnepélyes keretek között adják át az illetékeseknek. Az oklevelek szétosztása már folyamatban van és azt mindenütt a legnagyobb örömmel fogadják, mert benne a mezőgazdasági munka legilletéke­sebb helyről jött megbecsülését látják. A miskolci Gazdakamai-a mozgal­mához hasonló akciót indított újab­ban a földmívelésügyí minisztérium az egész oi’szág területére. Tízezer könyv Jelent meg az elmúlt évben Magyarországon A Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában Gombás Géza dr. tanulmányt közöl Magyarország 1941. évi könyvtermeléséről. Az új statisztikai adatok már teljesen pontosak, amnnyiben a beküldött köteles példányok feldolgozásán ala­pulnak. Megállapítható, hogy az elmúlt évben 9842 könyv jelent meg Ma­gyarországon, egymillió oldalt meg­haladó terjedelemben. Ha a több kötetben megjelent műveket is figyelembe vesszük, úgy kereken 10.000 darabra tehető Ma­gyarország múlt évi könyvterme­lése. E müvek 73.3 százalékát Budapesten adták ki, a többit vi­déken. A megjelent könyvek 23.6 százaléka szépirodalmi mű volt. A szépirodalmi műfajhoz sorozott könyvek közül 1256 ponyvának mi­nősülő sajtóterméknek számít és ezek lapterjedelme alig 83.000 ol­dal volna. A tankönyvek és nevelésügyi munkák aránya az egész magyar könyvtermelés 14.4 százaléka volt. Utána következnek az orvostudo­mányi könyvek nyolc százalék, a vallástudományi könyvek hét szá­zalék a jogi és közigazgatási mun­kák 8.2 százalék, az ipari és ke­reskedelmi szakkönyvek 5.7 száza­lék arányban. A tavaly kiadott könyvek 95.2 százaléka természetesen magyar nyelven jelent meg. Latinul 42, né­metül ,170, románul 59, szlovák nyelven 19, ruszin nyelven 23, szerbül 9, egyéb nyelven 154 könyv jelent meg. Eredeti mű volt 9106, tehát az összes megjelentnek 92.5 százaléka, míg a fordítás 236, azaz 7.5 száza­lék. Újabb kiadást ért el 493 könyv, ami az egész termelés öt százaléka. A megjelent könyveknek majdnem fele három Ívnél véko­nyabb volt. A könyvek 56.8 száza­lékát könyvkiadással, Üzletszerűen foglalkozó vállalatok! jelenítették meg, egytizedét közoktatási és köz­művelődési intézmények, egynyoca- dát pedig maguk a szerzők adták ki. Hirdetéseivel célt ér, ha az EGER-ben hirdet. | Kapható: B U S Á K-nál, Kaszinó-utca. Mérsékelik az elemi kár sújtotta mezőgazdasági ingatlanok haszonbérét Az 1941—42. gazdasági évben is az ország egyes részein olyan nagy­méretű vízkár érte a mezőgazdasá- ságot, hogy a kormány szükséges­nek találta a haszonbérméi-séklési eljárás szabályozását. A két eszten­dővel ezelőtt kiadott rendelet a haszonbérmérséklés tekintetében ki­elégítőnek bizonyult. Ennek a ren­deletnek a hatályát a kormány leg­újabb rendeletével kiterjeszti az 1941—42. gazdasági évben elemi károk által sújtott mezőgazdasági ingatlanok haszonbéi’ének fizetésére. A hatályban tartott rendelkezé­sek alapján automatikusan haszon­bérmérséklést vehet igénybe az a haszonbérlő, akinek a bérletében levő ingatlanok földadóját vízkárok miatt legalább felerészben törölték, ha a szerződés hat évet meg nem halad, négy évnél kevesebb bér­leti idő van hátra és az ingatlan 199 kát. holdnál kisebb. A haszon­bérmérséklés mértéke 50 százalékos földadótörlésnél 25, 75 százalékos törlésnél 50 és 100 százalékos föld­adótörlésnél 75 százalék. A rendelet a továbbiakban intéz­| kedik arról, hogy kik és miként vehetnek igénybe haszonbérfizetési halasztást, továbbá, hogy akik víz­káron kívül más elemi kár címén akarnak bérmérséklést elérni, a mezőgazdasági kamaráknál alakí­tott egyeztető bizottságok eljárását vehetik igénybe és kimondja, hogy pert csak ilyen eljárás eredményte­lensége után lehet indítani. A kamarai egyeztető eljárás igénybevételénél tehát mindenféle elemi kár címén igényelt haszon­bérmérséklésre lehetőség van. A rendelet értelmében az egyezségi eljárást 1943 január 31-ig lehet megindítani. Hirdetésével célt ér, ha az »Eger» napilapban hirdet. Ma este disznótor a VÖR OS RÁK-vendéglőim Remek sörök! Jó borok! pest a gazdasági munkásruházati akció áruit a lebonyolítással meg­bízott kiskereskedők és szövetke­zeti fiókok a kiosztott utalványok ellenében 1943. január 15-ig köte­lesek kiszolgáltatni. A gazdasági munkásruházati ak­ció zavartalan lebonyolításának biz­tosítása érdekében a közellátásügyi miniszter az akció textiláruutal vá­nyainak érvényét 1943. január hó 15-ig meghosszabbította. Ebhez ké­Meghosszabbították a munkásruházati akció utalványainak érvényességét

Next

/
Thumbnails
Contents