Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-19 / 201. szám
1 * 8 * 12 PILLÉK 'Eger, LI1L évfolyam, 201. szám. • Szombat * Trianon 23,1942, december 19, ELŐFIZETÉSI DÍJi agg hónapra 1 pengő iO f, Ví évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉOTSZEB SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szánt. Csekkszámlái 54.558. Szmrecsáoyl Lajos dr. érsek reudelete az éjféli misére vonatkozólag Az éjféli miséi úgy kell befejezni, hogy a hívek az elsötétítés idejére hazaérjenek A nemzeti életnek azokról a tényezőiről beszélt Kállay Miklós miniszterelnök a megaján- lási törvényjavaslat felsőházi vitája során, amelyek felölelik a magyar kérdés egészét. A mai magyar sors fordulópontja a külpolitika, a honvédelem, a gazdasági és a szociális kérdés. Természetes tehát, hogy nemzetünk jövője érdekében különösen ezekben a kérdésekben helyes irányban kell vezetni az országot. Kállay miniszterelnök már eddig is többször bebizonyította, hogy helyes érzékkel és felelőssége teljes tudatában irányítja a magyar sorsot, s felsőházi beszédének elhangzása után az esetleges kétkedők is meg lehetnek győződve arról, hogy a mai nehéz, háborús időkben az arra leginkább rátermett ember áll a kormányrúdnál, s öntudatosan vezeti nemzetét a szebb magyar jövő felé. A politikai kérdésekről beszélve hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy politikánk előterében a magyar külpolitika áll, s nagy örömmel szögezte le, hogy a külpolitika terén tántoríthatatlanul megvan a nemzeti egység. De nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai egységről is beszélhetünk, mert a nemzeti egység gondolata, talán még soha nem élt olyan mértékben a magyar belpolitikában, mint most, bár most is vannak szélsőségek minden irányban, s ha ezek hangoskodók is, de olyan kicsinyek, hogy az országban csak igen-igen jelentéktelen szerepet játszhatnak. A katonáink iránti kötelezettségeinket illetően éppúgy egységesen áll a nemzet a kormány mögött, mint a külpolitikai kérdésekben. Minden, fajtáját igazán szerető és érette áldozni tudó magyar ember csak helyeselheti azt a felfogását a miniszterelnöknek, hogy a honvédség felszerelését erőnkhöz képest mindig a legteljesebb mértékben kell fejlesztenünk és állandóan kiegészítenünk. Gazdasági feladatainkat illetően megalkuvást nem tűrő hangon jelentette ki a miniszterelnök, hogy azokat minden energia felhasználásával megoldjuk a köz érdekében. E végből múlhatatlanul szükség van készletek gyűjtésére és a készletek megfelelő felhasználására, a szétosztás minél tökéletesebb megszervezésére. Át kell hidalnunk a gazdasági élet nehézségeit s hogy ez sikerülni fog, azt szervezettségünknek köszönhetjük. Amidőn a Kállay-kormáDy ezekben a kérdésekben a ma feladatait munkálja, mindig a jövő feladatai és céljai lebegnek előtte. Ugyanígy van ez a kormány szociálpolitikáját illetően is. Haladunk a szociálisabb az igazságosabb, emberibb élet felé. Ma már ott tartunk, hogy az ország az utóbbi években tett szociális intézkedéseknek és alkotásoknak rendkívül gazdag sorozatát mutathatja fel. A szociális fejlődés vonalán érintkeznek az időszerű szociális kérdéseink és a háború áldozatainak és ezek hátramaradottainak sorsáról való gondoskodás feladatai. Gondoskodnunk kell a harctéren küzdő honvédeink itthonmaradottairól. — Gondoskodnunk kell rokkantjaink olyan elhelyezéséről, hogy hasznos, öntudatos és egyenrangú tényezői legyenek a társadalomnak. Az itt- honmaradottakról teljes mértékben gondoskodik a kormány az új ha- disegélyrendelet kiadásával, úgy azonban, hogy ott, ahol ezen túlmenő gondoskodásra is szükség van, ott bizonyos intézményeket létesítenek. A rokkantak, a hadiárvák és a hadiözvegyek ellátását illetően nem helyezkedik a kormány a sokszor lealacsonyító karitatív megoldásra, mert úgy látja helyesnek, hogy többet ér — ha mégegyszer annyiba kerül is — elhelyezni őket valamely foglalkozásban, ahol önérzetes munkával és nem könyöradomá- nyokkal keresik meg a kenyerüket. Jól esett hallani a miniszterelnöktől, hogy ezen a téren már elkészültek a megfelelő munkálatok, s már eredményeket mutató munkák is vannak. Ilyen a rokkantak elhelyezésével foglalkozó külön intézmény is. A szociális fejlődés során a környező és a legtöbb európai államot messze felülmúló Magyarországon a háború miatt sem áll meg a szociális haladás. Ezt tisztán látja minden helyes ítélőképességű ember, s szívesen veszi Kállay miniszter- elnök határozott célkitűzéseit, mert tudja, hogy a célok megvalósítására törekedve tovább vezeti az országot azon az alkotásokban gazdag úton, amelyen eddig is vezette, s amely jobb sorsot biztosít népünknek. A miniszterelnöki megnyilatkozás egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek a nemzet tagjainak bizalmát növelik a kormányzati intézkedések iránt. Szmrecsányi Lajos dr., érsek, papai trónálló legutóbbi pásztorlevelében a következő rendelkezést adta ki: A háborús viszonyok miatt elrendelt elsötétítésre tekintettel, a Pápa Ö Szentségének 1941. évi december hó 1-én kelt kegyes felhatalmazására támaszkodva, ezennel megengedem, hogy mindazokban a templomokban és kápolnákban, amelyekben eddig is szokás volt karácsonykor éjféli szentmisét végezni, ehelyett a folyó évben karácsony vigíliáján este mondassák szentmise olyan időben, hogy az a lakások elsötétítésének hatóságilag elrendelt megkezdése előtt félórával befejezést nyerjen és ilyképen a hívek az elsötétítés kezdetére már otthonukba térhessenek. Ez előtt az esti szentmiséje előtt Reményi Schneller Lajos pénzügy- miniszter, tekintettel a egri városi háztartás súlyos helyzetére, s a megnövekedett tennivalókkal kapcsolatos túlkiadásokra 100 ezer a miséző papnak négy órán át kell szentségi böjtöt tartania; karácsony ünnepén pedig csak két szentmisét mondhat, ha a szentségi böjtöt éjféltől megtartotta. Azok a hívek, akik a karácsonyesti szentmisén résztvesznek, eleget tesznek a karácsony ünnepi misehallgatás kötelezettségének. Akik közülük ezen a misén áldozni akarnak, azoknak szintén meg kell tar- taniok a négyórás szentségi böjtöt, így járulhatnak szentáldozáshoz azok is, akik karácsony vigíliájának a délelőttjén már megáldoztak: ezek azonban karácsony napján már nem áldozhatnak. Az egri főszékesegyházban a főkáptalani zsolozsma délután 5 órakor kezdődik, az éjszaka tartani szokott szentmise pedig estei fél 7 órakor. pengő rendkívüli államsegélyt utalt ki a város részére. A karácsonyi ajándékképpen megérkezett államsegély nagy örömet okozott a városházán. Az iskolákban egységesen december 20-tól január 24-ig tart a karácsonyi szünet A vallás- és közoktatásügyi mi. niszter nemrégiben rendeletet bocsátott ki, amelyben lehetővé tette, hogy azok az iskolák, amelyek kevés fűtőanyaggal rendelkeznek, meghosszabbíthassák karácsonyi szünetüket. Tegnap a miniszter újabb rendeletet adott ki, amelyben egységesen rendezte a karácsonyi szünet kérdését, tehát az előző rendelet hatályát veszti. A miniszter legújabb rendelete értelmében a budapesti, kolozsvári, debreceni, pécsi és szegedi tudományegyetemeken és műszaki Mi lesz a helyzet az egri iskolákban Az egri fiúiskolák vezetői a rendelet megjelenése után közös értekezletet tartottak és azon elhatáés gazdaságtudomány egyetemeken a folyó tanévben a második félévi előadások 1943. február 3-án kezdődnek. Ugyanezeken az egyetemeken a rendes beiratkozások január 18 tói február 1-ig tartanak. A rendelet továbbá kimondja, hogy a folyó iskolai évben a karácsonyi szünet minden középiskolában, középfokú iskolában, szakiskolában, népiskolában tekintet nélkül az iskola jellegére, fűtési berendezésének rendszerére és fűtőanyag készletének mennyiségére, december 20-án kezdődik és 1943. január 24-ik napjával végződik. rozták, hogy a szünet kérdésében egyöntetűen járnak el. Ezek szerint a fiúiskolákban december 20-án Százezer pengő rendkívüli államsegélyt kapott Eger városa
