Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-18 / 200. szám
1842. december 18. EGEI! 3 — Székesfehérvárra. — Szép város! — Szép, gyönyörű, a legszebb, ott születtem. Még pár lépés és kiérünk a perem szélére. Jobbfelől egy cikkelyben már felcsíllog a Don. Ahol pedig az ég összecsókolódzik a földdel mintha gyárváros lenne . . . száz kéményből is száll felfelé a fekete füst. Voronyezs ég ott. A messzelátó- mon nem tudok többät észlelni, mint így, szabad szemmel. Füstfelhőbe merül a város felett az ég boltozata. Nehéz napok vannak arra. A németek irtózatos küzdelmet vívnak a vörösök ellen. Érdekes, csak most jut eszembe, hogy lőhetnének is ránk odaátról. — Ti csak így, ilyen nyugodtan korzóztok ezen az úton, mint mi ketten tesszük? — vetem fel a kérdést. — Tudja Isten, van úgy, hogy az átröppenő madárra is rápuskáz a bolsi, néha meg szekeret sem bánt. Inkább a repülőktől óvakodunk. Itt, egy nap alatt három-négy mélytámadást is szoktak csinálni. Akkor azután túrjuk magunkat az árokba és onnan lövöldözünk a gépekre. Da most guggoljunk le, vagy jobb, ha lehasalunk. Látod nincs is mesz- sze a Don. Valóban nincs. Néhány száz méter. A lapályos part mindkét oldala teljes hosszában kihalt. Csak a fűzfák nyurga ágait himbálja a délutáni légáramlás. Pedig emberek élnek ott. . . A mieink és az oroszok. Farkasszemet néznek egymással. — Amott feljebb van A. falu, lejebb pedig K. község. Reggel onnan verték ki a bolsikat honvé- deink. Véres harc volt. Ma estefelé, — nézd azt a félköralakú sík területet, látod ? — hát ott fog megindulni a mi támadásunk a muszkák ellen. Azon a részen még bent ülnek. — Oda igyekeznék én is! — vágok közbe. — Akkor csak a másik úton meDj, az vezet le K. faluba. Háromszáz métert kell majd vágtatva megtenni, mert ott teljesen nyílt terep van a vörösök előtt. Talán szerencsétek lesz . .. Igen, szerencse. Csak az ne hagyjon el soha! Azazhogy a jó Isten! Én, csak az én Istenemben bízom! — Még van egy jó órád! — néz a karkötőórájára Darnay Lajos. Hason fekszünk egymás mellett. Egy fűszálat harapdálok, mint otthon gimnazistakoromban Kassán, a Hernád mellett. Nézem a vizet, a fákat és azt a feketeszárnyú, tarkapotrohú bogarat, amely mindenáron a zubbonyom ujjára akar felkapaszkodni. összerezzenek. Refbxmozdulat volt. Agyú dörrent az előbb említett falvak alatt. Most a második ... harmadik ... negyedik ... A lövedékek süvítésének hangja gyengén ér idáig. A géppuska tak-takja is A kormányzó megkegyelmezett a halálraítélt Nagy Sándor vámosgyörkl vasutasnak és büntetését lő évi fegyházra változtatta át A egri rögtönitélő bíróság az elsötétítés ideje alatt elkövetett lopás bűntette miatt november elején halálra Ítélte Nagy Sándor vámos- györki MÁV. órabérest. A vádlott személyi adataiból kitűnt, hogy Nagy Sándor nemrégen jött haza a keleti frontról, ahol egy évig teljesített katonai szolgálatot s szolgálata közben betegséget is szerzett. A kormányzó legfelsőbb elhatározással megkegyelmezett Nagy Sándornak és büntetését tizenöt évi fegyházra változtatta át. A kegyelmi határozatot tegnap hirdette ki a statáriális bíróság jelenlétében dr. Szokolay Viktor tanácselnök az elitéit előtt. A Magyar Betlehemesek idei karácsonya megszólal. A bolsevistáké felel. Tisztán meg lehet különböztetni egymástól a hangjukat. A szovjeté gyors pergő ropogás, a magyaré ritkább, mélyebb. — Talán már kezdődne? — Nem, ez valószínűleg tapogatózást jelent. Még fektében is megnyúlik az ember árnyéka. Erős délután van. Beszélgetünk. — Minden rendben volna kérlek, csak jobban éreznénk az összeköttetést az otthonnal. Ha nem is hallgathatjuk állandóan a pesti rádiót, a pósta, az újságok jönnének gyakrabban. Az írott, meleg, szeretetteljes szavak. És a jó hírek! Viszont nem tudom megérteni azt a hozzátartozót, aki hazulról csak siránkozó hangon ír ide az urának, vagy az apjának. Minek szomorí- taní az ittenieket otthoni aprócseprő bajokkal? Ezzel úgysem segít, itt meg az embert lehangolja a sopán- kodással. Milyen igazak ezek a szavak! Az ágyúdörgés egyetlen hangorkánná fajult, még félórám van, hogy a támadás színhelyére érhessek. — Ne állj most már fel, — figyelmeztet Daruay baj társ — mert fokozottabban figyelnek ide is a muszkák, hogy a szomszédban megkezdődött a haddelhadd. Hátrafelé kúszunk, rák módjára, a napraforgó-tábla irányába. Néha itt is megzizzen a levegő. Ilyen módon kúszni, mint a rák, nem éppen mennyei élvezet. Node nem sokáig tart már! A lábam megérinti az első napraforgó tövét. Még néhány méter, amíg az ember egészen beletúrja magát a szárak közé. — Phü, beleizzadtunk! Görnyedten poroljuk a zubbony mellét. Túl kicsik a napraforgók, magvas tányérjuk is lefelé húzza a szárukat. Nem nyújtózkodhatunk ki még most sem. A nagy mozgást elkerülve, hajtjuk szét magunk előtt a szárakat. Ha haza megyek, egy hétig fürödni fogok ... jó langyos vízben... fürdőszobában. Az ég négy sarkára birkanyájat hajtott ki az Úristen. Olyan magasan vannak a bárányok, hogy csak bundájukat látni, az is át-át tüne- dezik. Elbúcsúzom Darnay hadapródtól. Úgy érzem, mintha évek óta ismerném. A kocsim dühösen felhördül. Lendül a kerék és port kavar maga mögött. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ Hirdessen az ,EGEH<(-ben! A népi jellegű katolikus megmozdulások sorában különleges hely illeti meg a Magyar Betlehemesek munkásságát. Hosszú évek óta minden karácsony táján megjelennek a mozgalomnak évről-évre szépülő, művészi érzésben gazdagodó, a vallásos gondolatot egyre hangsúlyozottabban kiemelő művészi szoborcsoportozatai a városok utcáin és terein. Tavalyelőtt kerültek azután forgalomba az első betlehemes képivek, két kitűnő magyar művész, Ungváry Sándor és az egri M. Macassy Magdolna alkotásai. Az akciót teljes siker kisérte. A sok tízezer papírbetlehem bejárta az ország falvait és városait, a boltok, papírkereskedések kirakatából odavándorolt a szeretet karácsonyfája alá és elfoglalta helyét a gyermekek és felnőttek szívében. A mozgalom ezzel az akciójával valóban jelszóként tűzhette volna maga elé a Szentirás szavát: „Készítsétek az Úr útját“. S tavaly újra megindultak és az idén is hosz- szabbították útjukat. Minden évben több tudatossággal, több felkészültséggel, de egyben több szívvel és hatványozott szeretettel. Most már nem két, hanem öt, illetőleg hat képiv járta életpályáját, hogy hirdesse az örök betlehemes gondolatot. A legmodernebb beállítást az alkotások közül Molnár C. Pál Háromkirályok Hódolata nyújtja. Merész stilizálással kezeli az anyagot és a sokszor feldolgozott témának kitűnő, friss, finom vonalvezetést és meglepően pazar ötletű ábrázolást kölcsönöz. Feszty Masa a női lélek szemszögéből fogta fel feladatát és kidoldozásában hűen tükrözi vissza a gyengéd finomság érzelmi primátusát. Kontuly Béla Háromkirályok Hódolata rendkívül mozgalmas. Színei finoman mosódnak szét, halvány árnyalatokkal, Mezei Artur keleti, tehát hagyományos történelmi elemeket dolgozott bele munkájába. Naiv üdesége ad megragadó karaktert Kákonyi Kon- stantina bájos, gyermekies képzelettől túlfűtött modern kis betlehemének. Megyer Meyer Antal alakjai az angyali örömhírtől tétován csodálkozó alakok. Angyalai mintha most érkeznének az égből, oly lehelletszerüen finomak és üdék! Pásztoralakjai meg mintha most értek volna ide Székelyországból, az Alföldről vagy a Dunántúl lankás vidékeiről. Ezt adják most közre a Magyar Betlehemesek. S munkájuk tanulságait mósszeresen is feldolgozzák s arra törekednek, hogy akciójukkal belekapcsolják a karácsonyi gondolatot a modern élet iramlásába. Minden emberhez beszélnek, mindenkinek mondanak valamit, mert az igazságról szólnak az örökéletű beszéd, a szépség művészi formanyelvén. Báró Hadvánszky Albertet választották koronaőrré Az országgyűlés két háza ma együttes ülést tartott és azon báró Radvánszky Albertet koronaőrré választotta. Az ülésen megjelent a kormányzó is, akit a két ház szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepelt. A választás után az országgyűlés tagjai felvonultak a királyi várba, ahol Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen beiktatta hivatalába az új koronaőrt. Kihozták a páncélkamrából a Szent Koronát és a felségjelvényeket s azokat az új koronaőr is lepecsételte. Az egri asztaltársaságok az idén is megrendezik tanonc- felruházási ünnepüket Az Egri Polgári Asztaltársaság és a Dobó István Asztaltársaság az idén is megrendezi tanonc- felruházási ünnepét az Egri Keresztény Iparoskor nagytermében. A két társaság összejövetelein és ünnepségein összegyűjtött pénzből az idén elsősorban hadiárvákat és olyan tanoncokat részesítenek segélyben, akiknek hozzátartozójuk katonai szolgálatot teljesít. A felruházási ünnepséget december 20-án, vasárnap délután 3 órakor rendezik. Hirdetéseivel célt ér, ha az EGER-ben hirdet.
