Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-07-18 / 113. szám
2 E Q E E 1942 július 18, darab sertésre köthet megállapodást. Megengedte azonban a köz- ellátásügyi miniszter, hogy 10 vagy ennél több darab sertés lekötésére több gazda együttesen isvállalhat kötelezettséget. A hizlalási szerződés megkötéséhez a szerződésnyomtatványokat a Magyar Állat és Állati Termékek Mosolyogva bukkant föl a nap a hegyek közül. Verő fényes, meleg; nyári reggel. A harmat most száll- dos föl a fűszálakról s megmosdik a reggeli nap aranyában. Megélénkül a tábor. Nagymessziről sorra hangzanak az ébresztő kürtök. Egy-két táborba bekukkantok. A pécsieknél folyik a reggeli torna. Frissen hajladoznak, messziről nézve olyanok, mint a tavaszi mezőn a virágok. Egyik úszónadrágban, másik hálóingben, harmadik pizsamában, ahogy kibújtak az ágyból, helyesebben mondva a sok helyen ötletesen fölpeckelt szalmazsákról. A torna ki- törli szemükből az álmot. Mire a bajaiakhoz érek, már teljes diszben állnak a táborkereszt és a zászlóárboc előtt. Elhangzik a díszjel: fölröppen a nemzetiszínü lobogó. A reggeli szél bele-bele- kapdosva játszik vele. Folytatom utam a harmatos fiivön. Messziről énekszót hallok. Megkezdődött a szentmise. Festői környezetben, a fák között állnak a fiúk. A lombokon áttör a napsugár s rájuk nevet. Az erdő katedrálisa borul föléjük, s a legszebb kupola: a kéken villogó égbolt. A zirci hittudományi hallgatók és tanárjelöltek táborából zsolozsmaszó zümmög: Szent Bernát legifjabb fiai imádkoznak a tőgyekkel és a bükkökkel. Egy-egy halk csönge tyűszó, mintha a budaiak táborából jönne. A fehérváriak táborában éppen most van vége a misének. S mire Egerhez érek, már reggelihez gyülekeznek az őrsök. Roppannak a csajkák, bennük párolog a tejeskávé. Leülök, s elnézegetem messziről a híradós sátor és a posta munkáját. Berreg a telefon. Itt 5. század parancsnokság. Kéri a tábori kórházat. Tegnap elrontotta valaki a gyomrát, — úgy látszik. Kérik a könnyű ebédet. Leveleket, levelezőlapokat pecsételnek, bélyegeznek. A Ciszterci Nagytábornak külön pecsétje van. Élénk piros betűk, balra egy postabélyegző nagyságú ciszterci címer, jobbra a liliomos körbélyegző. Köztük nagy betűkkel : A Ciszterci Cserkészcsapatok III. Béla király nagytábora, Szent- gotthárd, 1942. A Gazdasági Hivatal kocsija már visszafelé tart a táborba. Korán indulhattak. Kenyérrel, burgonyával Kiviteli Szövetkezet, Budapest, V., Aulich-u. 8. számtól kell kérni. Aki a hizlalási szerződést aláírta és a MÁSz címére visszaküldte, az árpa beszolgáltatására vonatkozó mentesítő igazolványt az illetékes közellátási felügyelőségtől kapja meg. megrakodva közeleg az egyes fogat. 16 km van már mögöttük. A kis- csikó vígan ugrándozik anyja előtt. Nótaszóval közeledik egy csapat. Javíthatatlanok. Mennek a Rábára fürödni. Kis kiöntést jelöltek ki fürdésre, alig lehet megmártózni benne, — mégis mennek. 10—12 kilométert is menetelnek a tűző napban, hogy megjárják az utat, de mennek rendületlenül. Gyorsan telik az idő. Angelusra fújnak a táborokban. Mintha egy pillanatra megmerevednék az idő. Csönd borul a sátor- városokra. Mindenki vigyázzba áll, s mondja az Úrangyalát. Csak a madarak csicsergése töri meg a csöndet. A reggeli szél már teljesen elült. Sehol semmi mozgás. A falevelek mintha megmerevedtek volna. Ebédidőre már szinte fojtó- an száraz a levegő. Szokatlan az Alpok végében: Szengotthárdon. Vihar közeleg. Már látjuk is. Az ég alja nyugaton elborul. Szinte fojtó a levegő. Akik lenn állnak a táborokban, még nem látják az ég alját, én magasból nézem. Rohamosan közelednek az ólomszürke felhők. Egyik-másikuk gyanúsan ezüstös. Alighanem jeget hoz. Most már a táborok is megelevenednek. Messziről szél támad. Gyorsan közeleg. Útjában mindent fölkavar. Már elérte a sátrakat. Hideg, metsző szél. Nyakunkban a vihar. A fák kísértetiesen hajladoznak. A levelek eszeveszett rebbenéssel menekülnek & vihar elől. Gyorsvonatnál is nagyobb sebességgel közeledik az orkán. Mire a sátorlapokhoz kapnak a fiúk, szinte orkánná nő a szél. Az első esőcseppek súlyosan kopognak a fákon és a sátorlapokon. Éppen látogatási nap van a táborokban. Mindenki fejétvesztve menekül a sátrakba. Elsötétedik. A cserkészfiúk nyugodtan dolgoznak. A legtöbbjük már nem először ért ilyen vihart kinn a táborban. Az intézkedik. Minden kinn heverő holmi percek alatt bekerül a sátrakba. Megerősítik a köteleket és cöveke- ket, mások már a sátrakat fűzik. S mire a zápor — mint az özönvíz — nyakamba zúdúl, mindenki eltűnik a sátrakban. Magamig egy sátorba menekülök. Nem volt nagy művészet bőrig áznom. Egy sátorponyvát kanyarítottam vállamra. Mire bebújtam a sátorba, már erősen kopogott a jég. Úgy zuhogott esővel vegyest, mintha öntötték volna. Mire félóra múlva kinéztem, már csöndesebben esett. Mindenütt víz és víz. Hatalmas patakok, amik már folyóknak is beillenek, tavak mindenütt. Nem várom meg az eső végét, viharkabátot veszek s megindulok a táborokba. Az egrieket úgy kellett bekergetni a sátrakba az eső elől. Cigánykerekeket és bukfenceket hánytak a vizes réten a meginduló viharban. A másik tábor élénk heje- hujával fogadta a szélvihart. A legtöbb helyen úszónadrágos fiúk csinálják a levezető árkokat. Pedig még kiadósán esik. A legtöbb baj a konyhákkal van. A fehérváriaknál éppen azzal kísérletezik a szakács, hogy a kiöntő kondérba lépjen, mely a szakácsok helyén vígan úszkál a tóvá növekedett mélyedésben. Kacagás kíséri minden mozdulatát. Nem kell őket félteni. A bajaiak viz mellől jöttek, egyII. A líceumi könyvtár vendégkönyvében még a következő nevek olvas- < hatók: 56. 1. „Stephanus Horváth mpria die 24-a Augusti 1822.“ A pesti egyetemen a diplomatika, majd a magyar nyelv, irodalom és történelem tanára. Nagyhírű tudós és még nagyobb hazafi, süti rendkívüli nagy hatással volt hallgatóira, mint ezt Eötvös József és Szalay László vallomásaiból ismerjük. Túlzott ha- zafiságában megteremtője lett nálunk az ú. n. ábrándos nyelvészetnek, amely minden más nyelvet a magyarból származtatott. 116. 1. „ Vitkovics Mihály mpr. Ügyvéd 1828-ban írta be a nevét. Különben egri születésű költő volt, de különösen pesti szalonja éppen olyan jelentős gyülekező helye volt a magyar íróknak és költőknek, akár a Fáy András József-ntcai kertje, Kalap-utcai háza, vagy fóti szőlője. 131. 1. „ Vörösmarty Mihály September 5-én 1829.“ járt Egerben s ugyanakkor van itt a Bugát Pál neve is. Lelkes munkása a köznek, aki — bár nyelvészkedésével sokban tévedett—mint természettudós nagy érdemű. Különösen avval tett nagy szolgálatot, hogy megalapította a „Magy. Kir. Természettudományi Társulat“-ot. 134.1. „Franciscus Toldi 14. April 1830.“ A magyar irodalomtörténet atyja,Imikor Egerben járt, még nem gondolta, hogy milyen szoros és reá nézve hasznos összeköttetése lesz városunkkal Bartakovics érsek révén, aki kutatásaiban olyan hathatósan támogatta. Ezt a támogatást másnak ajánlják a táborkapu fölött lévő kis halászbárkát egy kis sétahajókázásra. A pécsiek ebédlősátorában rémült arcok fogadnak, rettegve bújnak össze a vihar elől. Nem cserkészek, hanem látogatók. Budán éppen akkor húznak ki egy csemetét a vízből, amikor odaérkezem. Vígan lubickolt a megáradt patakban. A parancsnok megfázástól félti, felöltözteti. Még esik az eső, amikorra megélénkülnek a táborok. Egymásután pattannak föl a sátorajtók. Innen is, onnan is fogadások: kisüt-e még a nap estig, vagy sem. Kisütött. Piros palástban bukkant fel a hegyek mögött, éppen mielőtt végleges nyugalomra szállt volna. Az időjósok másnapi szélről beszéltek. Az esőtől megújult, friss színekben pompázó erdőn megragyogott a búcsúzó napsugár. Végigsimította a fákat, a fűveket, aztán megpihent a táborokon, aranyvörös glóriát rajzolva a táborkeresztek homlokára... akarta meghálálni Toldi Ferenc, midőn a Mikes „Törökországi levelei“ - nek eredetijét a bőkezű Mecénásnak ajándékozta. Azt sem gondolhatta, hogy leányait a jólelkü főpap nevelteti és azok közül az egyik, Izabella, az Angolkisasszonyok egri leánynevelő-intézetének főnöknője lesz évtizedeken át. 148. 1. „Czuczor Gergely Sz.Ben. Szerz. Áld. Pap 1832.“ és Báró Jósika Miklós negyedmagával. Czuczornak akkor már nagy neve volt s idők folytán még nagyobb lön úgy is, mint költőnek, úgy is mint tudósnak és hazafinak. A magyar regényírás úttörője pedig éppen olyan viszonyba került Bartakovics érsekkel, mint Toldi. Sok-sok segítséget nyert az irodalom-barát érsektől brüsszeli tartózkodása alatt. És nem kis része volt Eger főpásztorának abban, hogy Jósika, mint vagyontalan emigráns, zavartalanul és anyagi gondoktól menten írhatta regényeit éveken át. Igaz, hogy e tekintetben felesége, Podmaniczky Julia bárónő is nagy segítségére volt, aki áldozatos élettársnak bizonyult a nehéz években is .. . 170. 1. „Gustav Remelay Jurist 1836“ március első felében tekintette meg a líceumi könyvtárt. Egri jogász volt akkor ez a — később oly hírneves — írónk. A múlt század hatvanas éveiben egyik legelső novella-író, aki különösen történeti tárgyú elbeszéléseivel aratott nagy sikereket. Később — 1845. máj. 9-én— is beírta nevét a vendégkönyvbe. Úgy látszik, hogy vonzotta Eger levegője és visszahívta a diák-évek emléke. Csak mint különösen érdekes tényt említem itt meg, hogy a VIHAR A TÁBORBAN Ciszterci Cserkészcsapatok Nagytábora, Szentgotthárd, 1942. július 10-én Dr. Ágoston Julián. fl Líceum látogatói 1814-től 1853-ig Adalékok Eger város régi idegenforgalmához írta: Breznag Imre
