Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-12 / 197. szám

1942. december 12. B G E R 3 jelenlegi tudásukkal képesek volná­nak hasonló teljesítményekre. Ezt a hizelgő eredményt pedig komoly, céltudatos munkával érték el le­ventéink. Jobban tette volna ifjúvezető testvérünk, ha a hibák felfedezésé­vel és az egriek példájára való utalássaljserkentette volna ökölvívóit becsületes munkára. Nem pedig azzal, hogy igazságtalanul igyeke­zett lekicsinyíteni egri leventetest­vérei nagyszerű teljesítményét. A jó levente mindig igazságos, jóhiszemű, bajtársias, mert a levente­jelvény kötelez. Décsei István. Az erdélyi kölcsön egymilliós főnyeremény ét január 2-án húzzák ki A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes napilapokban olyan hir jelent meg, mintha az erdélyi nye- reménykölcsön januári sorsolása el­maradna annak folytán, hogy a kincstár a most törlesztésre kerülő kötvénymennyiséget visszavásárlás­sal szerzi meg. Ez a hír félreértésen alapul. Az 1941. évben kibocsátott négy és fél százalékkal kamatozó törlesztéses kölcsön törlesztéses sor­solása marad el annak folytán, hogy — a kölcsön feltételeinek megfele­lően — a kincstár a törlesztést visszavásárlás útján intézi. Ilyen intézkedés azonban a dolog természeténél fogva csak törleszté­ses sorsolásra vonatkozhatik, és nem nyereménysorsolásra. A félre­értés onnan ered, hogy az 1941. évi négy és félszázalékos törleszté­ses kölcsönt köznapi használatban erdélyi beruházási kölcsön elneve­zéssel szokták megjelölni. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen közöl­ték, hogy az erdélyi nyeremény- kölcsön sorsolását a sorsolási terv­nek megfelelően 1943. január 2-án fogják megtartani. Az erdélyi nyereménykötvények nyerési esélyei mostanában a leg­kedvezőbbek. Január 2 án 809 drb nyereményt húznak ki, összesen 2,062.500 pengő értékben. Ezek kö­zött lesz az első egymillió pengős főnyeremény, azonkívül egy 300.000 pengős és több más nagyobb nye remény. A júliusi húzáson 1309 nyereményt fognak kisorsolni, össze­sen 1,612.500 pengő értékben. Ez alkalommal a főnyeremény 500.000 pengő lesz. TUNGSRAM ® Nagy sikerrel feleződött be a szegénygondozó karácsonyi vásár]a Szerdán délután a szokásos tom­bolával fejeződött be a szegény­gondozó karácsonyi vásárja. A Ka­szinó nagytermét ez alkalommal talán még jobban megtöltötte a közönség, hiszen mintegy ezer tom­bolajegy kelt el s a tulajdonosok nagy érdeklődéssel vettek részt a húzáson. Eltekintve a tombolától, a vásár összes hétköznapjai és ünnepei is a legteljesebb siker képét mutatták. A látogatás állandóan tömeges s a vásárlási kedv az elseje körüli idő­I Kapható: BUSÁK-nál, Kaszinó-utca. Kapható: EGER, Mozi-épület. 1 ^ Telefon szám: 4-17. KOCSISNÁL, | Kapható: Rudlof Gusztáv cégnél, Széchenyi ntca, | HIRDESSEN AZ „EGER“-BEN! Itt kénytelen vagyok megemlí­teni azt a fontos körülményt, hogy az egri orvosi tanfolyamnak sok­kal kedvezőbb volt a helyzete, mint a következő esztendőben Nagyszom­batban megnyílt egyetemi orvosi fa­kultásnak. Ott ugyanis két év alatt mindössze három hullát tudtak sze­rezni boncolásra, míg nálunk állan­dóan rendelkezésre állott a boncolás­hoz a kórházban elhunytak hullája. Az egri orvosképzőn tehát — mint fentebb kifejtettem — 1769 november 6-án kezdődött meg a ta­nítás és az első __ év vizsgálatát 1770. szept. 2-án, Őrangyalok va­sárnapján tartották meg, miután egész tíz hónapon át folyt a munka. Az akkori idők általános gyakor­lata szerint a vizsgálat vita alak­jában folyt le. Az Angolkisasszonyok mai épületében, a Foglár-alapította jogakadémia nagytermében tartot­ták. Megjelentek a vizsgálaton Bruns­wick Antal báró királyi biztos, az Egyház előkelői, a polgárság és nagy közönség. A Líceum akkor még nagyon messze volt a befeje­zéstől. Hiszen ugyancsak a Feren­| ciek História Domusa mondja 1770. szeptember elsején: „Az egyetem épülete, amelyet Esterházy Károly gróf püspök kezdett, a keleti szár­nyon elérte a harmadik emeletet, a nyugatin azonban (tehát a főhom­lokzaton) alig emelkedett ki az alapból.“ Ezért volt tehát az okta­tás színhelye az Irgalmasok kór­háza s ezért tartották a vizsgála­tokat is a Foglár-intézetben. Sajnos, Esterházy püspök úttörő alkotása csak tiszavirágéletű lett. Alig, hogy megkezdődtek nálunk az orvosi előadások 1796. november 6-án, másnap, vagyis 1796. novem­ber 7-én megjelent Mária Te­rézia rendelete, amelynek értelmé­ben felállíttatta a nagyszombati egyetem orvosi fakultását. így a miénknek el kellett sorvadnia. A királyi hozzájárulás megtagadása egyben megtalálja a magyarázatát a királynőnek ebben a rendelkezé­sében. Úgy látszik, nem akarta, hogy az egri püspök megelőzze . . . Nemcsak országos jellege, hanem államérvényes bizonyítványa révén is kedvezőbb volt a nagyszombati orvosképzés, így tehát oda szívesen mentekaz orvosi pályára készülő if­jak. Különösen fellendült akkor, mi­dőn a nagyszombati Pázmány-egyete- met 1777-ben Budára helyezte át Má­ria Terézia, mert akkor, országos vonatkozásban, középponti elhelyez­kedést nyert az egyetem, amely min­den oldalról könnyen megközelít­hetővé vált. Tévedne azonban, aki azt hinné, hogy az egri orvosi egyetem cse­kélyszámú hallgatója (mint fentebb idéztem a Ferenciek följegyzését) — mindössze tiz, alkalmas lenne arra, hogy kedvezőtlen következte­tést vonjunk le belőle. A hat ta­nárral megindult nagyszombati or­vosi szakra is csak hét hallgató jelentkezett az első esztendőben, a következő 1771—72-ben pedig ép­pen csak hat, majd 1773—74-ben csak öt. így a mi tízes létszámunk még nagyon is tekintélyesnek mond­ható. Csak 15 év múlva, tehát 1785—86-ban volt 25 hallgatója az időközben Budára áthelyezett or­vosi egyetemnek. A hatalmi szó, az anyagi és er­kölcsi támogatás valóban elsorvasz­totta az egri teljes egyetemet és az orvosi fakultás csak három évig működött nálunk, Mind amellett kétségtelen, hogy a rendszeres és egyetemi színvonalú orvosképzés Egerben indult meg, mint legelső Magyarországon. Az is kétségtelen, hogy ebben a nagyszerű munkában teljes erejével vett részt az Erdődy-alapította s akkor már csaknem ötvenéves ír- galmasrendi kórház a maga egri szerzeteseivel. Mint az elméleti és gyakorlati orvosképzés színhelye s eszközlője, föltétleu érdemeket szer­zett az Irgalmas Rend, amely most — mint értesülünk — a Rend tar­tományi főnöke nemes elhatározá­sából, ezt a minden tekintetben föl­emelő tényt emléktáblával kívánja megörökíteni a kórház falán. A rendház falára kerülő emlék­tábla mindenesetre büszkeséggel tölt el minden valódi egri embert, mert hirdetni fogja, hogy e téren is mit tett Eger, mint úttörő, a magyar közművelődés szolgálatában. Breznay Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents