Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-09 / 195. szám
2 E G B 8 1942. december 9. mékeket a termelőktől az Egyesülés tagjain, az erre jogosult kijelölt cukornagykereskedőkön és a rendelet alapján kijelölt nagykereskedőkön, illetve ezek bevásárlóin kí- kül továbbeladás céljából csak érvényes iparjogosítvánnyal rendelkező kiskereskedők vásárolhatják. A kiskereskedők a termelőtől gazdasági év folyamán nem vásárolhatnak többet, mint amennyit az egyes árufajtákból 1941 július 1-től 1942 június 30-ig nyílt árusítási üzletükben a közvetlen fogyasztók részére forgalomba hoztak és az ilymódon megvásárolt terményeket és termékeket kizárólag csak nyilt áiusítási üzletükben hozhatják forgalomba. A fogyasztók és a termelők háztartási és gazdasági szükségletük fedezése céljából a felsorolt terményeket és termékeket akár a kereskedőktől, akár a termelőtől szabadon vásárolhatják, de nem vásárolhatnak többet, mint amennyit 1943 június 30-áig háztartásukban, illetve gazdaságukban tényleg felhasználnak. Babot, borsót, lencsét, hajdinát keserűcsillagfürtmagot, lóbabot és cirokmagot, valamint ezek hántolt, őrölt, darált, pörkölt vagy extrahált termékeit 100 kilogramm, mákot 50 kilogramm és ennél nagyobb meny- nyiségben az ország egész területén egyik község területéről más község területére csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. Nyolcvanöt új tagot fogadott a Kolping-csaláclba vitéz Subik Károly pápai prelátus Eger, december 9. December 8-án Szeplőtelen Fogantatás ünnepén avatta fel az egri Kolping-család új tagjait vitéz Subik Károly pápai prelátus az Irgal- masrend templomában. A templomot zsúfolásig megtöltötték az Egri Katolikus Legény- egylet tagjai és barátai, hogy örömmel és büszkeséggel legyenek tanúi a nagymultú egyesület megújulásának s erőbeli gyarapodásának. Építő érték az első vonalban e város jelen és jövő történelme számára a Katolikus Legényegylet, mint az iparos társadalom katolikus magyar szellemben való szervezője s ezért kap külünös jelentőséget egy- egy fogadalmi ünnep. A > fogadalomtételi szentmisét vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egylet elnöke mutatta be s evangéliumi beszédében a fogadalom jelentőségét fejtegette, buzdítván az új tagokat a kötelességteljesítésre és példaadásra, amelyben a Kolping család tagjainak ki kell tűnniük. Hangsúlyozta, hogy a háborús idők keménysége közepette ezt a köte50 éves a perronjegy A vasút már több, mint százéves, a perronjegy azonban csak ötven éve bosszantja az utazóközönséget, vagy legalább is azokat, akik lehetőleg nagyszámú családi kísérettel az utolsó pillanatban szeretnek megérkezni. A perronjegyet azonban nem bosszantási szándékból vagy éppenséggel rút kapzsiságból vezették be, hanem a kalauzok életének védelme céljából. A kalauzok főfoglalkozása, a jegylyukasztás akkoriban meglehetősen életveszélyes feladat volt. Nem a- zért, mintha a rajtacsípett potyautasok veszélyeztették volna a vasúti személyzet életét, hanem azért, mivel a vasúti kocsik között még nem voltak kényelmes átjárók és igy egyik kocsiról a másikra csak lességteljesítést kétszeresen megkívánja mindenkitől a nemzet, de sokszorosan megkívánja az Egri Katolikus Legényegylet, nemcsak a fronton, ahol fiai a hősi harcolók és hősi halottak sorában már dicsőséget aratnak, vagy megdicsértek, hanem itthon is, a rend és a munka fenntartásában. Az avatásnál nyolcvanötén tették le a fogadalmat ,a zászló igazára. Szentmise után az ünneplő közönség átvonult a Legényegylet udvarára s ott a leányegylet és a nőegylet nevében Németh Erzsébet, a legények nevében pedig Bortély László mondott köszönetét az avatásért. Vitéz Subik Károly pápai prelátus itt különösen arra figyelmeztette és buzdította a Kolping család tagjait, hogy Krisztus szellemében formálják át az ipart és kereskedelmet, mert ez az egyetlen és igazi átállítás. Az avatottakról ezután csoportképet készítettek. A szeretetreggeli ezúttal elmaradt az összegét a katonák javára fordítják. nyaktörő kapaszkodással lehetett átjutni. Menetközben ez természetesen nem volt veszélytelen és például a porosz államvasutaknál 1885 és 1890 között évente nem kevesebb, mint 35 kalauz esett szerencsétlenség áldozatául. 1891-ben ez a szám hirtelen 54-re szökött fel és a vasúti forgalom állandó ugrásszerű emelkedése miatt a szerencsétlenségek további növekedésével kellett számolni. A helyzet tehát tarthatatlanná vált és a vasút úgy segített a dolgon, hogy a jegyek ellenőrzését a perrónra való belépés után, illetőleg a perron elhagyása előtt végeztette el. Ezzel a perronok elzárása, vagy jobban mondva felállítása is szükségessé vált, de a közönség búcsúzkodási hajlamára való tekintettel a kísérőket sem volt tanácsos kizárni és így egyúttal a perronjegy is megjelent. Időközben azután a vasúti kocsik között való kényelmes közlekedésre is sikerült megoldást találni. A perronjegy így tulajdonképpen fölöslegessé vált, de a közönség megfeledkezett erről és természetesen a vasút is szívesen követte példáját. Kedden és csütörtökön nincs csomagfelvétel a postán Péntektől kezdve a csak a belvárosba szállítják a csomagokat A m. kir. postavezérigazgatóság hétfőn kiadott 266.560/4. sz. távirati körrendeleté értelmében a postahivatalok további intézkedésig kedden és csütörtökön hivatalos, tábori és gyógyszer tartalmú csomagok kivételével, más csomagot nem vesznek fel. Az egri postahivatal közli, hogy igazgatósági rendeletre december 11-tól, péntektől kezdve csak a belváros területére kézbesítik ki a csomagokat a forgalom túlterheltsége miatt. A külső városrészekbe csupán a szállítólevelet kézbesítik ki s a csomagot a címzettnek kell a posta- hivatal helyiségéből hazaszállítania. Hirdetésével célt ér, ha az »Eger» napilapban hirdet. Egyéb korlátozások A kereskedelmi miniszter közölte a kereskedelmi és iparkamarákkal, hogy a karácsonyi és újévi postaforgalom lebonyolításának lehetővé tétele céljából a postahivatalok december 8 tói január 3-ig, a várható legerősebb forgalom idején nyomtatványokból, könyvekből, árjegyzékekből, címzetlen nyomtatványokból, árumintákból, címzetlen árumintákból, továbbá egybecsomagolt küldeményekből egy föladótól legföljebb 500 darabot vehetnek föl. A korlátozás nem vonatkozik a sürgős természetű nyomtatványokra az újságokra, vásári értesítésekre, gyászjelentésekre, tőzsdei árjegyzésekre, de nem vonatkozik a karácsonyi és újévi üdvözlésekre sem. bajdtkezűleg uelte dt a haldiáról szóló értesítést egy egri főhadnagy Regényes történet a mai háborúból Az első világháború után regények és drámák bonyodalmait szőtték a halottnak hitt, vagy tévedés, bői holttányilvánított katonák történetéből. A téma hálás volt regénynek és drámának, azonban a valóságban sok komoly kellemetlenség származott ezekből a tévedésekből. Ezért nemzetközi megállapodás jött létre s annak értelmében mindenkit azonossági számmal láttak el. A harctérre indulók nyakukban viselik személyi adataikat kis fémtokban 8 a fémtok mindkét oldalán átlyukasztással jelölik meg az azonossági számot. Ez egy sokjegyű szám s lehetetlen eltéveszteni a személyazonosságot, még akkor is, ha a harc pusztító fegyverei nem hagynak ismertetőjelet az idegen puszták hősi halottaiból. Még így is megtörténik azonban, hogy téves értesítés érkezik valamelyik honvéd felől. Érdekes példája ennek Jurányi Bálint egri főhadnagy esete. Jurányi Bálint vidám szemű, szőke fiatal főhadnagy, aki résztvett az utóbbi katonai mozgalmakban, legutóbb pedig kivezényelték alakulatával együtt az orosz harctérre. Az imakőnyv ... Kemény harcokban telt az idő a keleti fronton. A honvédek lelki életét szívén viselő egyik lelkes tábori pap szeptember 13-án imakönyvet osztott szét a tisztek és a legénység között. Jurányi Bálint szépen átvette az imakönyvet. Az Istenre gondolt és az édesanyjára és a kis fekete könyvet betette a zubbonya zsebébe. A szíve fölé. Négy nap mait el. A negyedik napon az erdőben orosz fegyver dörrent és Jurányi Bálint ütést érzett a szíve fölött. Éppen ott, ahová napokkal előbb a fekete imakönyvet tette. Az ütés erős volt, de a legény sem gyenge. Visszavánszorgott csapattestéhez s onnan szállították be a tábori kórházba, majd napok múltán egyik front mögötti német kórházban operálták meg. Kiderült, hogy a lövedék átfúrta az imakönyvet, s erejéből tekintélyes mennyiséget veszítve behatolt a hasüregbe. A sérülés veszedelmes volt, az operáció napokat késett, de a kis fekete imakönyv tovább segítette Jurányi főhadnagyot. KilencWi betegeskedés után felgyógyult s hazaérkezett édesanyjához. A kilenc hét alatt rossz hírek terjedtek el idehaza róla. Levél ia érkezett ismerősökhöz s ezekben Írták, hogy látták elesni, más hírek szerint megsebesült. Persze az első nap nem küldhetett sajátkezű levelet. Édesanyja várta, várta a hivatalos értesítést, de hiába. Végre is a Vöröskereszthez fordult, nyomozza ki, mi történt a fiával. Közben megérkezett a várva várt levél Jurányi főhadnagytól. Megírta, mi történt vele, hol van s jelezte is, hogy mikor érkezik haza. November első napjaiban azután meg is jött. Kicsit sápadtan, kicsit
