Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-12-09 / 195. szám

2 E G B 8 1942. december 9. mékeket a termelőktől az Egyesülés tagjain, az erre jogosult kijelölt cukornagykereskedőkön és a ren­delet alapján kijelölt nagykereske­dőkön, illetve ezek bevásárlóin kí- kül továbbeladás céljából csak ér­vényes iparjogosítvánnyal rendel­kező kiskereskedők vásárolhatják. A kiskereskedők a termelőtől gazdasági év folyamán nem vásá­rolhatnak többet, mint amennyit az egyes árufajtákból 1941 július 1-től 1942 június 30-ig nyílt árusítási üzletükben a közvetlen fogyasztók részére forgalomba hoztak és az ilymódon megvásárolt terményeket és termékeket kizárólag csak nyilt áiusítási üzletükben hozhatják for­galomba. A fogyasztók és a termelők ház­tartási és gazdasági szükségletük fedezése céljából a felsorolt ter­ményeket és termékeket akár a kereskedőktől, akár a termelőtől sza­badon vásárolhatják, de nem vásá­rolhatnak többet, mint amennyit 1943 június 30-áig háztartásukban, illetve gazdaságukban tényleg fel­használnak. Babot, borsót, lencsét, hajdinát keserűcsillagfürtmagot, lóbabot és cirokmagot, valamint ezek hántolt, őrölt, darált, pörkölt vagy extrahált termékeit 100 kilogramm, mákot 50 kilogramm és ennél nagyobb meny- nyiségben az ország egész terüle­tén egyik község területéről más község területére csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. Nyolcvanöt új tagot fogadott a Kolping-csaláclba vitéz Subik Károly pápai prelátus Eger, december 9. December 8-án Szeplőtelen Fogan­tatás ünnepén avatta fel az egri Kolping-család új tagjait vitéz Su­bik Károly pápai prelátus az Irgal- masrend templomában. A templomot zsúfolásig megtöl­tötték az Egri Katolikus Legény- egylet tagjai és barátai, hogy öröm­mel és büszkeséggel legyenek ta­núi a nagymultú egyesület megúju­lásának s erőbeli gyarapodásának. Építő érték az első vonalban e vá­ros jelen és jövő történelme számá­ra a Katolikus Legényegylet, mint az iparos társadalom katolikus ma­gyar szellemben való szervezője s ezért kap külünös jelentőséget egy- egy fogadalmi ünnep. A > fogadalomtételi szentmisét vitéz Subik Károly pápai prelátus, az egylet elnöke mutatta be s evan­géliumi beszédében a fogadalom je­lentőségét fejtegette, buzdítván az új tagokat a kötelességteljesítésre és példaadásra, amelyben a Kolping család tagjainak ki kell tűnniük. Hangsúlyozta, hogy a háborús idők keménysége közepette ezt a köte­50 éves a perronjegy A vasút már több, mint százéves, a perronjegy azonban csak ötven éve bosszantja az utazóközönséget, vagy legalább is azokat, akik lehe­tőleg nagyszámú családi kísérettel az utolsó pillanatban szeretnek meg­érkezni. A perronjegyet azonban nem bosszantási szándékból vagy éppenséggel rút kapzsiságból ve­zették be, hanem a kalauzok életé­nek védelme céljából. A kalauzok főfoglalkozása, a jegy­lyukasztás akkoriban meglehetősen életveszélyes feladat volt. Nem a- zért, mintha a rajtacsípett potya­utasok veszélyeztették volna a vas­úti személyzet életét, hanem azért, mivel a vasúti kocsik között még nem voltak kényelmes átjárók és igy egyik kocsiról a másikra csak lességteljesítést kétszeresen megkí­vánja mindenkitől a nemzet, de sokszorosan megkívánja az Egri Katolikus Legényegylet, nemcsak a fronton, ahol fiai a hősi harcolók és hősi halottak sorában már di­csőséget aratnak, vagy megdicsé­rtek, hanem itthon is, a rend és a munka fenntartásában. Az avatásnál nyolcvanötén tették le a fogadalmat ,a zászló igazára. Szentmise után az ünneplő közön­ség átvonult a Legényegylet ud­varára s ott a leányegylet és a nő­egylet nevében Németh Erzsébet, a legények nevében pedig Bortély László mondott köszönetét az ava­tásért. Vitéz Subik Károly pápai prelátus itt különösen arra figyelmeztette és buzdította a Kolping család tag­jait, hogy Krisztus szellemében formálják át az ipart és kereske­delmet, mert ez az egyetlen és igazi átállítás. Az avatottakról ezután csoportképet készítettek. A szeretetreggeli ezúttal elmaradt az összegét a katonák javára for­dítják. nyaktörő kapaszkodással lehetett átjutni. Menetközben ez természe­tesen nem volt veszélytelen és pél­dául a porosz államvasutaknál 1885 és 1890 között évente nem keve­sebb, mint 35 kalauz esett szeren­csétlenség áldozatául. 1891-ben ez a szám hirtelen 54-re szökött fel és a vasúti forgalom állandó ugrásszerű emelkedése miatt a szerencsétlen­ségek további növekedésével kellett számolni. A helyzet tehát tarthatat­lanná vált és a vasút úgy segített a dolgon, hogy a jegyek ellenőrzését a perrónra való belépés után, illető­leg a perron elhagyása előtt végez­tette el. Ezzel a perronok elzárása, vagy jobban mondva felállítása is szükségessé vált, de a közönség búcsúzkodási hajlamára való tekin­tettel a kísérőket sem volt tanácsos kizárni és így egyúttal a perronjegy is megjelent. Időközben azután a vasúti kocsik között való kényelmes közlekedésre is sikerült megoldást találni. A perronjegy így tulajdon­képpen fölöslegessé vált, de a kö­zönség megfeledkezett erről és ter­mészetesen a vasút is szívesen kö­vette példáját. Kedden és csütörtökön nincs csomagfelvétel a postán Péntektől kezdve a csak a belvárosba szállítják a csomagokat A m. kir. postavezérigazgatóság hétfőn kiadott 266.560/4. sz. táv­irati körrendeleté értelmében a postahivatalok további intézkedésig kedden és csütörtökön hivatalos, tábori és gyógyszer tartalmú cso­magok kivételével, más csomagot nem vesznek fel. Az egri postahivatal közli, hogy igazgatósági rendeletre december 11-tól, péntektől kezdve csak a belváros területére kézbesítik ki a csomagokat a forgalom túlterhelt­sége miatt. A külső városrészekbe csupán a szállítólevelet kézbesítik ki s a cso­magot a címzettnek kell a posta- hivatal helyiségéből hazaszállítania. Hirdetésével célt ér, ha az »Eger» napilapban hirdet. Egyéb korlátozások A kereskedelmi miniszter közölte a kereskedelmi és iparkamarákkal, hogy a karácsonyi és újévi posta­forgalom lebonyolításának lehetővé tétele céljából a postahivatalok de­cember 8 tói január 3-ig, a várható legerősebb forgalom idején nyomtat­ványokból, könyvekből, árjegyzé­kekből, címzetlen nyomtatványok­ból, árumintákból, címzetlen árumin­tákból, továbbá egybecsomagolt küldeményekből egy föladótól leg­följebb 500 darabot vehetnek föl. A korlátozás nem vonatkozik a sürgős természetű nyomtatványokra az újságokra, vásári értesítésekre, gyászjelentésekre, tőzsdei árjegyzé­sekre, de nem vonatkozik a kará­csonyi és újévi üdvözlésekre sem. bajdtkezűleg uelte dt a haldiáról szóló értesítést egy egri főhadnagy Regényes történet a mai háborúból Az első világháború után regé­nyek és drámák bonyodalmait szőt­ték a halottnak hitt, vagy tévedés, bői holttányilvánított katonák tör­ténetéből. A téma hálás volt re­génynek és drámának, azonban a valóságban sok komoly kellemetlen­ség származott ezekből a tévedé­sekből. Ezért nemzetközi megálla­podás jött létre s annak értelmé­ben mindenkit azonossági számmal láttak el. A harctérre indulók nyakukban viselik személyi adataikat kis fém­tokban 8 a fémtok mindkét oldalán átlyukasztással jelölik meg az azo­nossági számot. Ez egy sokjegyű szám s lehetetlen eltéveszteni a személyazonosságot, még akkor is, ha a harc pusztító fegyverei nem hagynak ismertetőjelet az idegen puszták hősi halottaiból. Még így is megtörténik azonban, hogy téves értesítés érkezik vala­melyik honvéd felől. Érdekes pél­dája ennek Jurányi Bálint egri főhadnagy esete. Jurányi Bálint vidám szemű, szőke fiatal főhadnagy, aki résztvett az utóbbi katonai mozgalmakban, leg­utóbb pedig kivezényelték alakula­tával együtt az orosz harctérre. Az imakőnyv ... Kemény harcokban telt az idő a keleti fronton. A honvédek lelki életét szívén viselő egyik lelkes tábori pap szeptember 13-án ima­könyvet osztott szét a tisztek és a legénység között. Jurányi Bálint szépen átvette az imakönyvet. Az Istenre gondolt és az édesanyjára és a kis fekete könyvet betette a zubbonya zsebébe. A szíve fölé. Négy nap mait el. A negyedik napon az erdőben orosz fegyver dörrent és Jurányi Bálint ütést érzett a szíve fölött. Éppen ott, ahová napokkal előbb a fekete imakönyvet tette. Az ütés erős volt, de a legény sem gyenge. Visszavánszorgott csapattestéhez s onnan szállították be a tábori kór­házba, majd napok múltán egyik front mögötti német kórházban ope­rálták meg. Kiderült, hogy a löve­dék átfúrta az imakönyvet, s ere­jéből tekintélyes mennyiséget ve­szítve behatolt a hasüregbe. A sé­rülés veszedelmes volt, az operáció napokat késett, de a kis fekete imakönyv tovább segítette Jurányi főhadnagyot. KilencWi betegeske­dés után felgyógyult s hazaérkezett édesanyjához. A kilenc hét alatt rossz hírek terjedtek el idehaza róla. Levél ia érkezett ismerősökhöz s ezekben Ír­ták, hogy látták elesni, más hírek szerint megsebesült. Persze az első nap nem küldhetett sajátkezű le­velet. Édesanyja várta, várta a hivata­los értesítést, de hiába. Végre is a Vöröskereszthez fordult, nyomozza ki, mi történt a fiával. Közben megérkezett a várva várt levél Jurányi főhadnagytól. Meg­írta, mi történt vele, hol van s je­lezte is, hogy mikor érkezik haza. November első napjaiban azután meg is jött. Kicsit sápadtan, kicsit

Next

/
Thumbnails
Contents