Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-07-17 / 112. szám
2 E G B R 1942, július 17. Közellátási gondok A kötött forgalom alá eső termékek és árucikkek száma lényegesen megnövekedett. Ennek következtében a közellátási feladatok különösen a fejlettebb és ipari községekben, ahol az ellátatlanok száma magas és a népmozgalom is jelentős, az eddigi rendelkezések szerint alkalmazható kisegítő munkaerőkkel nem mindenkor volt elvégezhető. A közellátási feladatok zavartalan és megfelelő és gyors ellátásához fűződő fontos közérdekre figyelemmel a belügyminiszter hozzájárult ahhoz, hogy a községek az eddigi 2000 lakosonkint alkalmazható egy- egy kisegítő munkaerő helyett szükség esetén kivételesen minden 1500 lako3 után egy-egy kisegítő munkaerőt alkalmazzanak és hatóságomra bízta az alkalmazás szükségességének megállapítását. A vármegye ellátatlanjai részére 1942. évi július hónapra 98 vágón lisztet igényeltünk. A közellátási miniszter úr július 25-ig terjedő időre 35 vagont utalt ki, egyben felhatalmazást adott arra, hogy a vármegye területén lévő liszt- és gabonakészleteket felkutathassam és a gabonakészletek felvásárlását a Hombár útján eszközöltethessem, Eger megyei városban az egri érsekség 3'6 vagónt és az egri szé- kesfőkáptalan 60 4 gabonát aján- lett fel felőrlésre. A hatvani járásban a felhatalmazásom alapján eljáró főszolgabíró 4 vágón gabonát talált. Tartózkodtam attól, hogy a készletek felkutatása a termelők zaklatásával történjék és azt igyekeztem megértetni a készletek felett esetleg még rendelkező tulajdonosokkal, hogy milyen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az aratási időben az ellátás zavartalanságát biztositsuk. így sikerült a járási és városi liszt- és gabonakészletek felkutatásával, — nehézségekkel ugyan — de az ellátást mégis biztosítani. Az alárendelt hatóságokat a legszigorúbb takarékosságra utasítottam, egyben elrendeltem, hogy az aratók ellátását kell elsősorban szem előtt tartaniok. A közellátási miniszter úr 40 q zsírt utalt ki a törvényhatóságnak. Ezt a megyei városok és járások között az ellátatlanok számának figyelembevételével a következőképen osztottam szét: Eger megyei város 8 q, Gyöngyös m. város, hatvani járás, gyöngyösi járás 6—6 q, egri, hevesi, tiszafüredi járás 4—4 q, pétervásárai járás 2 q. A szétosztással Mile Kálmán egri nagykereskedőt bíztam meg. A lisztellátás tekintetében a vár- megyeszerte megindult aratás a közeljövőben enyhülést hoz. A gabona- termésnek tűzveszély elleni megőrzése érdekében a községi elöljáróságoknak az állandó tűzoltói készültség és a lakosságnak a gyújtó- lapok elleni védekezés módjáia való kioktatása tekintetében rendeletet adtam ki. Az egri községi közigazgatási tanfolyamon június 15-én újból megnyílt az erdélyi jegyzők rendkívüli tanfolyama. A visszacsatolt területek jegyzői és segédjegyzői immár második nyáron keresik fel a tan- folyamot, hogy a hazai közigazgatás jogszabályait a rendkívüli tanfolyam keretében elsajátítsák. Jelentem, hogy a m. kir. belügyminiszter nr a füzesabonyi, illetve Heves-újtelepi ovodaépités céljaira 10.000, illetve 17.750 P segélyt utalt ki. Kállay Miklós miniszterelnök be|elentette a kenyérár leszállítását, az Ipari és kereskedelmi árak felülvizsgálását, az ólösertés ós tej termelői árának felemelését A MÉP legutóbbi pártértekezletén — mint jelentettük és annak politikai részéről be is számoltunk — Kállay Miklós miniszterelnök nagy beszédet mondott, amelynek során számos gazdasági természetű bejelentést is tett. Bejelentette, hogy a közeli napokban az élő sertés árának kilónként 2.10 P-re, a tej termelői árának pedig literenként 40 fillérre való felemelését. Az egyéb termelői árak változatlanul maradnak. Ebben a 2'10 P-s sertésárban és 40 filléres tejárban, amit a gazda kap, az árpa és a tengeri kilónként 28—30 fillérrel érvényesül. Ezeket a jobb árakat csak azoknak a gazdáknak akarom megadni — mondotta —, kik munkát, tőkét és vállalkozást visznek bele gazdálkodásunkba, akik intenzívebb gazdálkodással sertésben és tejben tudják elérni ezeket az árakat. Az a gazda tehát, aki takarmánytermelését azonnal be is állítja a többtermelés vonalába és vele tejet vagy zsírt produkál, közvetve magasabb takarmányárban is részesül, az viszont, aki takarmánya értékesítésénél a legegyszerűbb utat választja és egyszerűen továbbadja, nem részesül ebben. Ä kenyér árát négy fillérrel leszállítják — A kenyér árát viszont a búza árának változatlanul hagyása mellett kilogrammonként 4 fillérrel leszállítjuk. A kenyér árának leszállítása mintegy 10 százalékos árleszállítást jelent, s ezzel a szociális vonalon segítünk. Ezt az árleszállítást azonban csak nagy állami áldozattal tehettük meg s ha gazdatársaim azt kérdezik, hogy ezt a különbözeiét miért nem juttattuk nekik, válaszom a következő: ha 4 fillérrel emeltük volna a búza árát, ez nem vált volna a termelő gazda előnyére, mert megdrágította volna a kenyeret, az ipari vonalon a munkabéremeléseket, a tiszviselói vonalon pedig fizetésemelést idézett volna elő. Felülvizsgálják az ipari és kereskedelmi árakat. — Folyamatban van az ipari árak, valamint a kereskedői árak felülvizsgálása. Meg keli állapítani, hogy az ipari árak sem simultak a mezőgazdasági árakhoz úgy, amint az elmúlt évben terveztük. Ennek természetesen a kormányon kívül álló okai is vannak. Az ipari nyersanyagok egy részét külföldről kell behozni, még pedig hallatlan magas árakon. Ha csökkent is az ipar rentabiliiása, mégis abból az elvből, hogy a mezőgazdasági árakat valamilyen paritásban állapították meg az ipariakkal, nem lehet engedni. Da gondoljunk arra is, hogy nálunk a gazdáknál nem is annyira az a 10—12 százalékos ipari beszerzési anyagdrágulás a fő irren- tábilis tényező, hanem inkább a ruházati cikkek drágulása, ami a munkabéreken keresztül nyilvánul meg. A gazdasági munkabérekben közvetve a ruházati cikkek drágulását érezzük, azt, hogy nem lehet hozzá jutni a cikkekhez. A közellátási miniszter úr bejelentette már, hogy 1 millió pár cipőt vagy cipőre való anyagot tud ebben az évben forgalomba hozni. Minden törekvésünk az lesz, hogy az általános népruházat akciót tovább fejlesszük, odáig, hogy kikapcsolható legyen a munkásság életéből a muukabéremelésnek az a jogcíme, hogy nem kapnak ruházati anyagot, vagy csak feketén és igen drágán. — Azzal szemben pedig, aki akkor sem fog dolgozni, ha ezen a téren a lehető segítségben részesül, a magyar államhatalom kénytelen lesz a munkakényszert is behozni Ma ugyanis fejleszteni kell hadseregünket, amikor többtermelési programmot állapít meg a földművelésügyi miniszter, amikor az iparnak maximális termelést kell elérnie, a vonakodás és elhúzódás a munkától kimeríti akár a statárii- lis eljárás deliktumát is. A kultuszminiszter holnap Egerbe érkezik, hogg tisztelgő látogatást tegyen az érseklőpásztornál Dr. Ssinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, cs. és kir. kamarás, szombaton feleségével együtt Egerbe érkezik hivatalos tisztelgő látogatásra dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónállóhoz. fiz új szükségletek és lehetőségek elméleti és gyakorlati bemutatója lesz az augusztusi Budapesti nemzetközi Udstír A mintakonyhától a mintagyárig betekintést nyujji minden kérdésbe a Vásár ezernyi kiállítója Budapesti tudósítónktól: Ma igazán van elég téma, amely izgalmas, leköti az emberek figyelmét. A don-parti és afrikai harctér eseményei, a közelgő aratás ugyancsak sorsdöntő hírei. De jellemző az emberek sokoldalúságára és minden békeizű kérdés iránti fogékonyságára, hogy Budapest közönségének sok ezer témája között mindgyak- rabbau feltűnik a találgatás: milyen lesz az idei, Szent István-heti Vásár. Azt kell mondanunk, a nagy időkben szerepet cserélt a Vásár is. Valamikor a túláradó termelés, a soha ki nem fogyó változatos kínálat piaca, a Vásár ebben az évben az iparosság, a kereskedelem és a milliónyi fogyasztó tömegek segítőtársa, útbaigazitőja kiváu lenni. Mert nem könnyű a mai élet. Minden meg van, ami kell. Minden hiányra akad már jó, nem egy esetben kitűnő megoldás. Da a feldolgozó iparosság, a kereskedők, főképen pedig a fogyasztók nem érzik még magukat otthonosan a sok újban. Sokszor nem is tudják, mi mindent eszelt már ki a tudomány, a nyersanyag-termelés, a nagyipar arra, hogy a termelés és fogyasztás zavartalan legyen, hogy mindenki a ma szükséges takarékossággal elégítse ki igényét. Az augusztus 1-t.ől 24 ig nyitva- álló Budapesti Nemzetközi Vásár egyik legfőbb célja ennek a két kérdésnek, az új-, mű- és pótanyagoknak közismertté tétele és a takarékos gazdálkodás mindenki által könnyen követhető módszereinek bemutatása. A Vásár nyolc állam anyagával kiegészített textil-, vas- és gépipari valamint vegyipart csoportja szinte kizárólag ezekre a kérdésekre fog választ adni. És mindezt nemcsak elméleti, hanem, leggyakorlatibb bemutatók keretében. Hogyan kell a pótanyagból készült textíliákat kezelni, festeni, mosni, vasalni? Miképen használhatja az ipar a különféle új fémeket, a bőrpótlásra alkalms anyago
