Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-11-30 / 190. szám
f iutMwí^iWl Jw v **■ ® MJger, Lili. évfolyam. 190. szám * * » 8 PILLE»- Hétfő Trianon 23 1942. november 30. f&ÖFIZETÉSI DÍJi tfg hónapra 1 pengő «0 i, Vt évre 4 P, fél- ívre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, «atárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558. Magyar érdek — európai érdek Magyarország kormányzója az országgyűléshez intézett legutóbbi kéziratában többek között a következőket mondotta: „Ebben a harcban a becsület, a magyar hűség és az élet logikája irányítsa magatartásunkat, fajunk és hazánk üdvére.“ Méltán mondotta Eállay Miklós miniszterelnök a külügyi költség- vetés során elhangzott beszédében, hogy a kormányzói kéziratnak ez a fentebb idézett része teljes tömörséggel és mélységes bölcseséggel határozza meg a magyar nemzet történelmi feladatát és egyben külpolitikai irányát a mai sorsdöntő időben. Ugyancsak a kormányzó hangsúlyozta, hogy ma minden körülmények között úgy kell határozni és úgy kell cselekedni, ahogy azt a nemzet érdeke megkívánja. Nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, hogy a magyar érdekek ma teljesen azonosak egész Európa érdekeivel. Nemzetünknek és az egész művelt emberiségnek legfőbb érdeke ma a keresztény civilizáció megmentése. Ezt a keresztény civilizációt kelet felől a bolsevizmus veszélye fenyegeti. Amikor tehát a magyar honvéd fegyverrel a kezében ott áll a Donnál és felveszi a küzdelmet az orosz bolsevistákkal, védi a maga hazáját, a pusztulás veszélyét hárítja el a magyar családok felől, de egyben harcol egész Európáért is. Területi igényeink nincsenek és nem mások iránti gyűlöletből harcolunk, csak védelmezzük ezer esztendős keresztény örökségünket és ragaszkodunk ahhoz, amit értékesnek és igaznak tartunk. Ezért állj uk becsülettel szövetségeseink : Németország és Olaszország mellett kijelölt történelmi helyünket és folytatjuk önvédelmi harcunkat Európa keleti végein. Az egész nemzet megnyugvására szolgálhat Kállay Miklós miniszter- elnöknek az a kijelentése, hogy a magyar külpolitika és a magyar külügyi szolgálat hivatása magaslatán áll, jól ismeri azokat a veszélyeket, amelyek a nemzetet fenyegetik és teljes tudatában van annak a súlyos felelősségnek, amely a jelenlegi viszonyok között reá hárul. Kétségtelen azonban, hogy a magyar külpolitika csak akkor érheti el kitűzött céljait, ha az egész nemzet egységes, pártkülönbségre való tekintet nélkül, osztatlanul és fegyelmezetten sorakozik e külpolitika mögé. A magyar külpolitika valóban a nemzet legmagasabb és legéletbevágóbb érdekeit védi, ezért minden józanul gondolkozó magyar ember megértheti, hogy a külpolitikai kérdések nem választhatják el a magyart a magyartól. A legfőbb célok és a legfőbb nemzeti érdekek tekintetében nem lehetnek pártok, nem lehetnek eltérések és különbségek, hanem csak egy egységes, fegyelmezett és áldozatkész magyar nemzet. A miniszterelnök elismeréssel állapította meg, hogy a képviselőházi vita, amely a külpolitika kérdéseit tárgyalta, örvendetes módon ennek az egységnek és fegyelmezettségnek a képét mutatta, annak bizonyságául, hogy a nemzet képviselői átérzik a mai idők döntő súlyát és annak az egységnek a szükségességét, amelyet a miniszterelnök a Erősen havas időben a keleti arcvonal középső szakaszán a harcok a szombati nap folyamán csak jelentéktelen mértékben lanyhultak el. A páncélosok bevetése kisebb mértékű volt, mint az előző napokban, ami nyilván a szovjet súlyos veszteségeinek tulajdonítható. A Az angolszász csapatok északafrikai partraszállásával megváltozott földközitengeri helyzet Spanyol- országban olyan reakciót váltott ki, amely határozottan mutatja azt az elszántságot, hogy Spanyolország szuverenitását mindennemű beavatkozás és támadás ellen megvédelmezi. Különösen Franco generalis szi- mustól bevezetett biztonsági intézkedések bizonyítják cáfolhatatlanul, hogy Madrid valóban tudatában van, mit jelent a nyugati szövetségesek Spanyolország és északafrikai oir- tokai felé való közeledése. Német részen, jóllehet rendkívül tartózkodó magatartást tanúsítanak, nem tagadják, hogy a madridi kormány magatartását és éberségét nagyon is megértik. Néhány német lap kifejezetten rámutat, hogy Franconak valóban minden oka megvan az éberségre, mert jelenleg olyan hatalmak gyűrűje veszi körül, amelyek minden baráti kapcsolat ellenére is esküdt ellenségei a Franco ge ;e- ralisszmustól sálvos áldozatok árán magyar külpolitikai célok tekintetében joggal megkíván. Megmagyarázta a miniszterelnök vitazáró beszédében azt is, hogy miért van szükség arra, hogy a külügyminiszteri tisztséget a kormány elnöke töltse be. Európa legtöbb országában ma ez a helyzet. A jelen körülmények között ugyanis annyira előtérben állnak és uralkodnak minden nemzet életében a külpolitikai kérdések, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy a kormány elnöke tartsa kezében a külpolitika irányítását is. — Megnyugvásunkra szolgálhat, hogy Magyarországon is az a férfiú irányítja a magyar külpolitikát, aki egyaránt bírja az államfő és a nemzet túlnyomó többségének bizalmát és akinek kezében ma a magyar élet irányításának összes fontos szálai összefutnak. szovjetnek minden erőlködése és új hadosztályok bevonása ellenére sem sikerült az előző nap helyi sikereit megtartani. A német védők kiépített téli állásaikat mindenütt vissza tudták szerezni, két hely kivételével, amelyekért ezidőszerint még súlyos harcok folynak. megteremtett belső rendet és külső erőmegfeszítést biztosító rendszernek. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel az„Essener Nationalzeitung“ fejtegetése, amely a spanyol aggodalmat és reakciót térbeli földrajzi adatokkal igyekszik közelebbről megmagyarázni. Első helyen említi meg a lap Spanyolország Atlantik-frontját, a melyet elsősorban a Kanári-szigetek képviselnek, amelyekre a madridi kormány már hosszabb idő óta különösen őrködik és amelyek katonai szempontból is számottevő gondot okoznak. Ezeket a szigeteket katonailag megerősítették, nehézkaliberű ágyúkat építettek be és a helyőrség számát számottevően emelték. A Kanári-szigetek védelme Spanyolország afrikai gyarmatait illetőleg is stratégiai jelentőségű, amennyiben a spanyol hagyományok szempontjából egyik legfontosabb gyarmatbirtoknak katonai fedezetet nyújtanak. Spanyol-Marokkóban, a mely épp9D Francé generalisszimusz uralomra jutása óta a spanyol im- périum szemefénye, ugyancsak figyelmet érdemlő intézkedéseket foganatosítottak. Spanyolország ugyanis, mint ismeretes, a háború folyamán hatalma alá vette az Ibériai félsziget spanyol támaszpontjainak természetes védelmet biztosító Tanger zónát. Nagybritannia csak kényszeredetten és kemény protestálás mellett nyugodott bele a változha- tatlan tényékbe. Spanyolország — állapítja meg a német lap — annál éberebb magatartásra kényszerül, mert az angolszász hatalmak a jelenlegi északafrikai körülmények között kétségtelenül kísérletet tesznek a gibral- tári út déli részének megszerzésére is. így szeretnék a Caudillótől kemény munka árán megteremtett spaoyol földközi tengeri poziciót likvidálni. Nem titok a nyugati szövetségesek ama szándéka sem, amely szerint Afrikából indulva szeretnének betörni *.z európai erődrendszer déli arcvonalán, hogy egy újabb franciaországi hadszínteret állítsanak fel. Ebből a szempontból a spanyol Baleár-szigetcsoport ugyancsak komoly aggodalmak és katonai intézkedések tárgya lett. Amennyiben az angol-amerikaiaknak valóban sikerülne Délfrancia- oszban újabb arcvonalat felállítani- ok, minden bizonyai birtokukba akarnák venni a spanyol Baleáro- kat is, amelyek Oránból és Algírból Marseilles felé vezető tengeri összekötő utak között fontos támaszpontot jelentenének, másrészt a Földközi Tenger nyugati medencéjének és Spanyolország keleti partjainak ellenőrzését is lehetővé tenné*. A Duna—Adria-csatoi na terve és Magyarország. Az utóbbi időben több olasz lap, köztük a „Sole“ c. milánói gazdasági szaklap, újból felvetette a Duna—Adria-csatorna tevét. A magyar lapok nagy érdeklődéssel tárgyalták a témát, mert a Dunát és Adriát összekötő víziót lényegesen olcsóbbá tenné Olaszország és a középeurópai államok, elsősorban Magyarország közötti áruforgalmát. Trieszt, Fiume és Velence lenne észak és dél között a három legfontosabb rakodóállomás. Ismeretes, hogy olasz és német mérnökök a terv praktikus keresztülvitelére messzemenő előtanulmányokat végeztek. A középső arcvonalon nem sikerült a bolsevistáknak helyi sikereiket megtartani Spanyolország figyel
