Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-11-21 / 185. szám
V A H Ä 12 FILLÉR Eger, Lili. évfolyam, 185. szám. * Szombat * Trmrnm 23,1942. november 21. slOfizetEsi díji agg hónapra 1 pangó •0 t, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZEB SZERKESZTŐSÉG: Lícenm fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558. November 30-tól a kenyér fejadag 16 deka A hivatalos lap szombati számában közli a minisztérium rendeletét a kenyérgabona és árpa beszolgáltatásának újabb szabályozásáról, s a közellátásügyi miniszternek a rendelet végrehajtásáról kiadott utasítását. A rendelet november 30-tól csökkenti a kenyérgabonafejadagokat olyképen, hogy az évi 240 kg-os fejadag 20 kg-mal, a 180 kg-os 15 kg-mal, a 120 kg-os pedig az 1942. évben született gyermekeknél 60 kg-mal, a többieknél 10 kg-mal csökken. Az évi 60 kg kenyérgabonára kiadott pótjegy érvénye évi 30 kg-ra csökken. Ez az utóbbi csökkenés nem vonatkozik a szegódményes (konvencióé) éves cselédek és az időszaki munkások (sommások) pótfejadagjára. Mindazok, akik az előző termésrendeletben megállapított kenyérgabonamennyiséget termésükből megtartották, vagy azt megszerezték, kötelesek a csökkentések folytán mutatkozó különbözetet a Hombárnak (bizományosnak) beszolgáltatni. A gazda ugyancsak köte les a szegódményes (konvenciós) cselédek számára meghagyott, vagy megszerzett évi kenyérgabonameny- nyiség 8 százalékát a Hombárnak (bizományosnak) beszolgáltatni. A közellátásügyi miniszter az ellátatlanok kenyérfejadagját egyidejűleg napi 20 dkg-ról 16 dkg-ra csökkentette. A fölös készleteket be kell szolgáltatni Az, akinek családi, gazdálkodási viszonyainak megváltozása, cséplési elszámolásnál ejtett hiba, mulasztás, elvonás, vagy bármely más ok következtében kenyérgabonából (búzából, rozsból, kétszeresből) és fel nem használt vetőmagból háztartási és gazdasági szükségletet meghaladó készlete van, szintén köteles feleslegét a Hombárnak (bizományosnak) beszolgáltatni. Aki ennek a beszolgáltatásnak eleget tesz, az ellen büntetőeljárást indítani nem lehet. A rendelet az árpakészletekre vonatkozóan úgy intézkedik, hogy a gazdasági szükségletet meghaladó mennyiséget a Hombárnak (bizományosnak) kell beszolgáltatni. A gazdasági szükséglet megállapításánál a termelő birtokában levő minden egyes szarvasmarha és minden egyes sertés után 1 mázsát, te* nyészkoca után pedig a várható szaporulat részére további 1 mázsát kell számításba venni. A be- szolgáltatási kötelesség nem terjed ki arra az árpamennyiségre, amely bérhizlalásra szolgál. Aki kenyérgabona, vagy árpa beszolgáltatására köteles, december 5-ig jelentenie kell a községi elöljáróságnál, hogy mennyi kenyérgabona, vagy árpabeszolgáltatása terheli. Ez alkalommal igazolni kell azt is, hogy kukoticabeszolgáltatási kötelezettségét teljesítette-e? A be. jelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek be kell nyújtania a saját és háztartásához tartozók kenyérgabonajegyeit (pótjegyeit) és amennyiben gabonalapja van, a gabonalapot is. Ugyancsak december 5-ig be kell mutatni a községi elöljáróságnak azoknak a gabonajegyeit (pótjegyeit) is, akik kenyérgabonabeszolgáltatására nem kötelesek, hogy a kenyér- gabonájegynek (pótjegynek) a fejadag csökkenése következtében fel nem használható szelvényeit levágják. A Hombár (bizományos), vagy a kenyérgabonaeladására' engedéllyel rendelkező malom ezután csak olyan kék kenyérgabonajegyre szolgáltathat ki gabonát, amelyen a községi elöljáróság igazolja a tulajdonos vásárlási jogosultságát. Minden vásárlási körzetben csak az abba tartozó községek (városok) igazolásával ellátott kék kényérgabonajegyeket szabad beváltani. A Hombár (bizományos, vagy a malom) csak havonként és csak az arra a hónapra érvényes kenyérgabonaszel- nyeket válthatja be. A gabona beszolgáltatást kötelezettséget a csendőrség és rendőrség bevonásával ellenőrzik A rendelet intézkedik elszámoló bizottságok szervezéséről is, akik a bejelentéseket ellenőrzik. A bizottság tagjait a közellátási kormánybiztos nevezi ki és pedig egy tagot lehetőleg a községi képviselőtestület tagjai, kettőt pedig a helyi viszonyokat ismerő, büntetlen előéletű, megbízható és mezőgazdasági szakismeretekkel rendelkező állampolgárok közül. Ha az elszámoló bizottság azt állapítja meg, hogy a bejelentésre kötelezett a bejelentésnek egyáltalán nem, vagy a valóságnak meg nem felelően tett eleget, erről az elöljáróságnak jelentést tesz, amely a beszolgáltatási kötelezettséget a bizottság jelentése alapján állapítja meg. Az, akinek kenyérgabona- vagy árpa van birtokában, köteles az elszámoló bizottságnak a szükséges felvilágosításokat megadni, helyiségeit, raktárait felnyitni, könyveit felmutatni, általában lehetővé tenni, hogy az elszámolóbizottság a bejelentés helyességéről a helyszínen is meggyőződhessék. Ellenkező esetben a bizottság az illetékes köz- biztonsági közeghez fordulhat s azt azonnali karhatalom nyújtására felhívhatja. A közellátásügyi miniszter a bejelentési és beszolgáltatási kötelezettség teljesítését a csendőrség és rendőrség közreműködésével, saját közegei útján felülvizsgáltatja. Ezzel egyidejűleg a közellátásügyi miniszter a búzaliszt kiőrlési arányát 90 százalékra, a rozsét pedig 85 százalékra emelte fel. Szabad-e a három kiion túl több zsírt követelni a hizlalóktól? Az egri közellátási hivatal: igen A közellátási minisztérium: nem Az utóbbi napokban komoly félreértések keletkeztek Egerben a közellátási miniszter legutóbbi sertéshizlalási rendeletének helytelen magyarázata következtében. Az elmúlt évben, mint ismeretes, az volt a rendszer, hogy aki sertést hizlalt, annak nemcsak a köteles 3 kilo (második sertésnél 6 kilo) zsírt kellett beszolgáltatnia a közellátás céljára, hanem a család szükségletén túl maradt fölösleget is. Ezt a fölösleget a közellátási hivatal úgy számította ki, hogy személyenként és évenként 11 kilót vett alapul, ezt megszorozta a család tagjainak számával s ami maradt, azt be kellett szolgáltatni a megállapított áron. Ez a rendszer nem segítette elő a hízlalási kedvet s olyanok is ellátatlanok maradtak és közellátásra szorultak, akik máskor magukat látták el zsírral hizlalás útján. Egyrészről tehát megnövekedett az ellátatlanok [száma, másrészről csökkent az országban termelt zsírmennyiség, aminek hatására most már csak öt dekás fejadagok állnak rendelkezésre. Ezt a rendszert kívánta megszüntetni a közellátási miniszter új rendelete. A rendelet kimondja, hogy mindenki hizlalhat, sőt bérhizlalásra is köthet szerződést s a magánosok a leölt sertés fehérárujával és húsával szabadon rendelkezhetnek, azt háztartásuk szükségletének fedezésére felhasználhatják. Természetesen érvényben marad az a rendelkezés, amely szerint az első sertés után három, a második után hat kilo zsírt be kell szolgáltatni. A rendelet kiadása után Jurcsek Béla közellátási államtitkár nyilatkozott a Magyar Közgazdaság című lapban s mintegy magyarázatként az esetleges félreértésekre, kijelentette, hogy csak a három kiló zsírt kell beszolgáltatni. A rendelet körül sok |vita fejlődött ki. Tény, hogy a rendelkezés áttörte az egyenlő ellátás elvét, de gondolnia kellett a kormánynak a rendkívül fontos célra: arra, hogy minél több zsírt termeljenek az országban s végeredményben nem történt méltánytalanság, mert a hizlalással és hizlaltatással egy nagy réteg ki kerül a közellátás gondoskodásából, több zsírkészletet lehet gyűjteni, s a nagyobb készlet kevesebb fogyasztó között oszlik meg. így a fejadagot fel lehet emelni. Jól jár tehát az is akinek nincs módjában hizlalni, vagy hizlaltatni. Nyilvánvaló volt tehát, hogy a rendeletnek lényeges része a beszolgáltatási kötelezettség újabb szabályozása. Ennek ellenére az egri közellátási hivatal ragaszkodott a régi rendszerhez s azoktól akik levágták sertéseiket, bekövetelte nemcsak a három kilót, hanem a 11 kilós fejadag Után fennmaradt felesleget is. A hozzánk érkezett panaszok alapján azonnal érintkezésbe léptünk a közellátási felügyelőséggel. Tettük ezt annál is inkább, mivel a néhány
