Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-11-11 / 179. szám

Ä R A 8 FILLÉR Eger, Lili,, évfolyam, 179. szám, •* Szerda * Trianon 23,1942. november 11. ELŐFIZETÉSI Dili i|g hónapra 1 pengő SO f, v* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Lícenm fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámla i 54.558. A német csapatok ma reggel bevonultak a meg nem szállt Franciaországba Vichyi jelentés alapján a francia rádió ma reggeli közlése szerint a német csapatok parancsot kaptak, hogy vonuljanak be a meg nem szállt Franciaország területére s an­nak védelmét átvegyék. A rádió közölte Hitler vezérnek és kancellárnak személyes üzenetét Petain tábornagy államfőhöz, amely­ben közli elhatározását, hogy a francia néppel és hadsereggel meg­védelmezi Franciaország területét és arra kéri a tábornagyot, hogy biztosítsa ennek a rendelkezésnek végrehajtását. Petain átvette a francia haderő főparancsnokságát Vichy, novembzr 10. Az államfő kabinet irodája közli: Petain államfő kedden 12 óra 30 perckor a következő határozatot hozta: Darlan tengernagy távol­létében átveszem azonnali hatállyal a főparancsnokságot a szárazföldi, tengeri és légierők főparancsnoksága fölött és a következő parancsot adom: Teljesítse mindenki köteles­ségét, fegyelemmel, rendben és nyugalommal. (MTI) Tizennégy helyen szálltak partra az amerikai csapatok A NST jelenti: Az eddigi jelen­tések szerint a Francia-Északafrika ellen irányuló hadműveletek során az Atlanti óceánon és Földközi ten­ger partján tizennégy különböző helyen szálltak partra amerikai csa­patok. Mint a haditudósítók jelentik, út­közben két amerikai csapatszállító hajót süllyesztettek el és egy har­madikat megtorpedóztak. A meg­torpedózott hajók legénységét a többi hajónak kellett felvenni. Darlan az amerikaiak fogságába esett Berlini értesülés szerint, Darlan az amerikaiak fogságába került. — Politikai vonalon feltűnést keltett az a hír, hogy Roosevelt átvonulást kért az amerikai csapatok számára. Tunisztól. Ebben a tényben Berlin­ben megerősítve látják annak a szándéknak megvalósítását, hogy Roosevelt Franciaországot el akarja különíteni gyarmataitól és védnök- ségi területeitől. (MTI) Befejezéshez közeledik a vetés Az ország közvéleménye tisztá­ban van vele, hogy milyen fontos a gazdasági munka, tudja, hogy a magyar gazda fáradhatatlan dolga- végzésétöl függ nagyrészben az or­szág sorsa. És ha tiszta szemmel pillant a dolgokba, visszautasítja azok konok suttogását, akik a ma­gyar parasztot az új Európa törek­véseinek meg nem értésével, sőt egyenesen szabotálásával vádolják. Mi igaz mindebből ? Az, hogy a ma­gyar paraszt keményen dolgozik, s ha a termelésben kiesés van, nem az ő hibájából adódik, hanem ez a természeti erők hatalmas játékának eredménye. A közellátás vidéki szer­veinek jelentéséből megállapíthat­juk, hogy a magyar gazda töretlen munkakedvvel dolgozik, munkája talán még nehezebb, az időjárási viszonyokat tekintve, mint máskor. Ismeretes, hogy a hosszú nyári szárazság után az első őszi esővel országszerte megkezdődtek az őszi vetések. Az október első napjaiban megkezdődött őszi vetés az ország minden részén befejezéshez közele­dik. A jelentések szerint az őszi vetésterület mindenütt eléri, de számos helyen meg is haladja az elmúlt év őszi vetésterületének nagyságát. Különösen figyelemre­méltó, hogy a kisbirtokosok ponto­san megtartották a szokott vetés- területet, s a legtöbb helyen növe­kedett a kisbirtokos kezén levő te­rületek őszi vetése, az elmúlt évek­kel szemben. Nagyon kevés helyen fordul elő vetésterületcsökkenós, ez azonban az olajosnövanyek termelé­sével függ össze, mivel a legtöbb helyen még az őszi vetésterületből is áldozni kellene valamit az olajos növényeknek, hogy a vetésforgóban eltolódás ne következzék be. Azt is meg lehet állapítani, hogy a kis- gazdafőldeken nemcsak hogy őszi vetésterületcsökkenés nem állott be, hanem a bevetett területeket igen gondosan művelték meg, Vetés ide­jén helyenkint még száraz és rögös volt a föld, azonban addig törték a gazdák a vetésterület földjét, amíg egészen kifogástalan lett. A kisgazdák többtermelésre való törekvését bizonyítja az a körül­mény is, hogy a legtöbb vidéken soha nem látott mértékben igényel­tek műtrágyát. Olyan vidékeken is tettek lépéseket műtrágya beszer­zése iránt, ahol eddig idegenkedtek a műtrágyák használatától. A magyar kisgazdatársadalom többtermelésre irányuló egészséges törekvése mély felelősségtudatot árul el s világosan látszik, hogy a kis­gazdatársadalom soraiban megértés­re találtak azok a felhívások, ame­lyek az őszi gabona termelésének fo­kozására biztatták a gazdatársa­dalmat. Megállapítható ugyanis, hogy a magyar kisgazdák már akkor kezd­ték előkészíteni őszi vetésterületü­ket, amikor még nem jelent meg az rendelet, mely az őszi vetésterület szaporodásának minden holdja után 10 pengő termelési jutalmat helyez kilátásba. A társadalom minden ré­tege bizonyára megnyugvással fogja tudomásul venni a magyar kisgazda­társadalomnak a többtermelésre irá­nyuló J^lkes és hazafias törekvéseit. Megkell állapítani: az is ösztön­zően hatott a kisgazdatársadalomra, hogy az új termónybeszolgáltatási rendelet alapján mindenki tisztában lehet azokkal a feladatokkal, ami­ket a közösség kíván tőle, tudja, hogyha ennek eleget tesz, minden­féle zaklatástól mentesül. A magyar parasztság megérti az idők szavát s tudja, hogy áldozatos munkáját az új Európa érdekében mindenütt méltányolni fogják. fiz isteni parancs híu, nekem engedelmeskednem kell Dr. Péterg József váci püspök elbúcsúzott Eger városától és híveitől Dr. Pétery József váci püspök hétfőn délelőtt búcsúlátogatáson je­lent meg dr. Kálnoky István pol­gármesternél. Látogatása nemcsak a polgármesternek szólt, hanem a város egész közönségének, barátai­nak és jó ismerőseinek, akiknek az utóbbi időben nála tett látogatásait már nem tudta viszonozni a püspök­szenteléssel s új munkaterülete el­foglalásával kapcsolatos elfoglalt­sága miatt. E látogatáson keresztül — ezt hangsúlyozta a váci püspök — minden jó barátjával kezet szorított. Dr. Pétery József püspök egyéb­ként az Egri Katolikus Tudósító legutóbbi számában irt búcsúszava­kat egri híveihez. Nem volna illő dolog — írja —, ha a mai, nagy áldozatosságot kí­vánó, háborús világban szóra mél­tatnám azt a fájdalmamat, hogy ettől a történelmi dicsőségben úszó, bájos fekvésű, gyönyörű várostól, édesanyám és testvéreim sírjától, diákéveim és 29 éves papi munkám emlékeitől, annyi sok melegszívű jóbaráttól és buzgó hívőtől el kell válnom. — Elöljáróim szavaiban az isteni parancs hív s nekem engedelmes­kednem kell. Méltatlanságom és gyengeségem élénk tudatában, de a Gondviselés segítségében határ­talanul bízva, kezembe veszem édes hazánk szivében, a nagy magyar Alföldön Krisztus hadseregének irá­nyítását. Számolok azzal, hogy ha­zánkra és a magyar katolikus egy­házra a jövőben nehéz idők követ­keznek. Tudom azt is, hogy a ve­szedelmek elsősorban azokat érik, akik az élen állnak és akiknek a felelősséget Isten és az emberek előtt vállalniok kell. — Ha meg is rendülök a feladat nagysága miatt, de viszont biznoa kell abban, hogy az írás szerint a Szentlélek választja ki azokat, akik az egyház kormányzását végzik s ezeknek a kormányzóknak, a püs­pököknek, a Szentlélek ad is irányí­tást és erőt embertársaik ügyének munkálásához. — Meleg szeretettel kérem kedves egri Híveimet emlékezzenek meg rólam imádságaikban, hogy — mint szeretném — jóságos atyja legyek a rámbízott papságnak és népnek,

Next

/
Thumbnails
Contents