Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-11-02 / 174. szám
2 EGE® 1942. november 2. tek ekkor Rommel személyes vezényletével megtámadták a támadó angol ék közepét. Páncélos csata fejlődött ki, amelyben páncélkocsik páncélkocsik ellen küzdöttek s a németek csak anyagok jobb minőségét tudták harcbavetni. Egy német páncélkocsi 3—4, sőt 5 angol A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a közellátás- ügyí miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja a közfogyasztás céljaira szolgáló sertéshizlalásnak és az ehhez szükséges takarmányellátásnak módozatait, meghatározhatja a sertésbizlalásra jogosultak körét és sertéshizlalási kötelezettséget is állapíthat meg. A kormányrendelettel kapcsolatosan a közellátási miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében az ellátatlan lakosság zsírszükség- letének biztosítása céljából bérhíz- lalási szerződést lehet kötni. Birtokterület nagyságára való tekintet nélkül bármely gazdasággal bérhizlalást köthetnek a magánhivatalok, magánüzemek, magánintézetek tisztviselői és alkalmazottai részére fenntartott étkezdék szükségletük erejéig, de a magánhivatalok, magánüzemek, magánintézetek tisztviselői és egyéb alkalmazottai is szükségletük erejéig, továbbá vendéglátó, valamint zsír és sertéshús feldolgozásával foglalkozó iparüzemek, de ti magánszemélyek is a háztartásukhoz tartozó személyek szükséglete erejéig. Bizonyos feltételek mellett bérhizlalás! szerződést köthetnek községek, városok, vármegyék, kórházak is. A rendelet részletesen szabályozza a bérhizlalási szerződés kötéseinek módjait. páncélkocsi ellen harcolt. A harc végső eredményeként az angolok rendezett, vagy rendezetlen visszavonulásban elvesztették térfoglalásukat. Á kilencedik napon német és olasz páncélosok támadásra indultak. A rendelet alapján a jogosultak csak olyan gazdaságokkal köthetnek bérhizlalási szerződést, amelyek a sertéseket a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése után megmaradt saját termésű, vagy vásárlási engedély alapján beszerzett takarmányból képesek hizlalni és a szerződésben vállalt hizlalási kötelezettség teljesítéséhez a közellátási minisztertől takarmánykiutalást vagy a beszolgáltatási kötelezettség alól felmentést nem kérnek. A bérhizlalási szerződést annyi sertés hizlalására lehet kötni, a- mennyi a hizlaló egyévi fehéráru szükségletének fedezésére elegendő. A községek és közületek csak olyan süldők hizlalására köthetnek szerződést, amelyeknek súlya 50 kg-nál magasabb és 100 kg-nál alacsonyabb. Magánszemélyek háztartásuk évi zsirszükségletének fedezésére a háztartáshoz tartozó minden négy három éven felüli személy után egy- egy sertést hizlalhatnak. Ha a háztartáshoz tartozó három éven felüli személyek száma négygyei maradék nélkül nem szorozható, az igy fennmaradó személyek részére további egy sertés hizlaltatható. Egy sertés hizlaltatására az a háztartás is jogosult, amelyhez tartozó három éven felüli személyek száma négynél kevesebb. A magánszemélyek a bérhizlalás útján lekötött sertések fehéráruját és húsát a háztartáshoz tartozó személyek zsír- és hússzükségletének fedezésére felhasználhatják. Az ilyen A MÁV. mától kezdve új menetrendet léptetett életbe. Az új menetrend egri viszonylatban nem sok változást hoz, mindössze any- nyit, hogy az egyetlen gyorsvonatpár, amelyhez Egernek csatlakozása van budapesti és miskolci viszonylatban, ezentúl áramvonalas A belügyminiszter rendeletet bo- csájtott ki a közúti közlekedés előmozdításáról légvédelmi készültség idején. A rendelet szerint a légvédelmi készültség, valamint a légvédelmi gyakorlat tartama alatt a közúti forgalomban csak olyan gépjárművel szabad résztvenni, amely — az egyéb feltételeken felül — a lámpák fényének csökkentésére alkalmas, előirt berendezéssel rendelkezik. Ezt a fénycsökkentő berendezést gépjárómüvön jókarban és használható állapotban kell tartani és a gépjárómű vezetője a közbiztonsági közegnek felszólításra felmutatni köteles. A fénycsökkentő berendezést az elsötétítés kezdő időpontja előtt és megszűnte után — tehát jelenleg este fél 9 előtt és reggel 5 óra után — nem kell a járóművek külső lámpáira helyezni. Az elsötétítés előtt és után tehát csak az általáháztartást a sertés levágásától számított egy évig a zsir szempontjából ellátottnak kell tekinteni. díjszabással közlekedik, az utasoknak helyjegyet kell váltaniuk. Ezenkívül elmarad az eddig reggel Füzesabony és Miskolc között közlekedett helyi vonat. Az új menetrendet lapunk más helyén megtalálják olvasóink. nos szabályok az irányadók. Oldalkocsi nélküli motorkerékpár, valamint kerékpár hátsó sárhányó- jának végét teljes szélességben és 20 centiméter hosszúságban fehérre kell festeni. Ez a rendelkezés nem érinti a sárhányón kötelezően elhelyezett fényvisszanyerő üveg (prizma) felszerelését. A rendelet 15 napig terjedhető elzárással bünteti azt, aki a fény- csökkentó berendezést nem tartja használható állapotban a gépjárművön, vagy fel nem mutatja a hatósági közeg felhívására, avagy pedig az elsötétítés alatt anélkül közlekedik, illetve meg nem felelő fény- csökkentő berendezést használ. — Ugyanúgy büntetendő, aki motorkerékpárját vagy kerékpárját nem a meghatározott módon festi fehérre. A rendelet november 6-án lép életbe. mindenki hizlalhat ezután sertést Mától kezdve új menetrend lépett életbe Mikor kell használni az autók fénycsökkentő berendezését Fehérre kell festeni a kerékpárok hátsó sárhányóját Az Angolkisasszonyok kápolnájának művészi festése Egyházunk a művészetet mindig a léleknevelés szolgálatába állította. De nemcsak puszta eszközt látott benne, hanem annak a benső törekvésnek megvalósulását is, mellyel magát a művészet nyelvén kifejezte. Ebben az alkotó erőben pedig ott izzott a lélek hite, mint forrása az igazi vallásos művészetnek. Mennél közelebb áll tehát a teremtő művész eszmeköre és ihletett érzülete a katolikus világnézethez, annál inkább természetfeletti magasságokba lendíti a hívő lelkét, az áhitat bensőségében. Ez a hatás azonban csak úgy érvényesül, ha a templom hívő serege fejlett műízlésén át megérti a műalkotások szépség-nyelvét. Eger művelt közönsége ebben tájékozott, a történeti múlt nagyságán merengve ismeri annak stílus irányait is, mint a letűnt évszázad embereinek kifejező formáit. A réginek szolgai másolása azonban nem művészet, hisz minden igazi alkotás a kor kifejező lelkiségén beszél. Kápolnánk újrafestésekor, mind a tervek készítésénél, mind a kivitelezésnél ezeket a szempontokat vette figyelembe Megyer-Meyer Antal ny. főiskolai tanár, kiváló egyházművészünk, kinek munkájában volt tanítványai, Jantschi Béla tanár, Borzsák Jenő és Takács Ferenc iparművészek segédkeztek. A város barokk szellemét, a hagyományos ízlést, csodálatosan egyesítették a magyaros szellemmel. De máskülönben is a festői munka terén érdekes lehetőségek merültek fel. Megbontott félkörös mennyezet állt a művész rendelkezésére. Szimbolikus megoldással három tartó ív-borda osztja szét négy részre, amelyeken türkisz- kékes alapon magyaros ornamentika fut végig. A magyaros vonalvezetésen azonban barokkos mozgalmasság uralkodik, az egyes formák fény és árnyjátékkal törnek elő a felületalapból. A mennyezetképek közül első az Angyali Üdvözlet. Kékesszürke, párás felhőköd között jelenik meg az angyal, hogy a legszentebb parancsot hírül hozza. Szűz Mária sötét árnyalatú ruhája, a hidegszínezésű felhőfoltokkal kellemes összhangba vegyül. Angyalos Betlehemnek nevezte el a művész, a középső képet. A finom gyöngyházszínek árnyalatai hullám- zanak rajta. Itt is a főszereplők erőteljesebb színezésű ruhája adja meg a kép jellegzetes foltját. Szerkezete is tömör, az alakok egymáshoz közel helyezkednek el. A légiesen finom levegőfátyol szűri meg a színeket pasztell-árnyalatúvá. A harmadik kép az Okos és balga szüzek csoportját ábrázolja. Színezése tompa, lefokozott, érezni a komoly, átélt valósággá érett gondolat igazi mélységét. Ugyanezt érezteti a higgadt, nyugodt vonalvezetés is. A festmények al secco technikával készültek, fehér márványporos alapon, díszes keretbe foglalva. A 4 boltozat szemben levő sarkaiban ornamentikát találunk, magyaros virágformából mozgalmas indák ágaznak szét, barokkos vonalvezetésben. Az ablakok fölött, ugyanolyan keretben, a leányifjúság védőit és kedvelt szentjeit ábrázolta a művész. Az Őrangyalok, Szt. Anna, Szt. Ágnes, Szt.. Cecília, B. Kinga, B. Jo- lánta, Kis Szt. Teréz és a Rend alapító szellemének, Szt. Ignácnak mellképe koszorúzza a nagy festményeket. Az oratóriummal szemben levő falsíkon, a félköríves ablakok egyensúlyozó ritmusának megfelelően, az Árpádházi szentek jelképes csoportját örökítette meg a művész. Realista felfogásában az építő erőt képviselő Szt. István alakja köré állította Szt. Imrét, Szt. Lászlót, Szt. Erzsébetet és B. Margitot. Nemcsak szenteket ábrázolt, de megéreztette általuk a nemzeti lélek sajátosságait. Színezése élénk, a valósághoz közel álló emberek életteljességét hangsúlyozza. Az oltár mögött levő nagy falfelületen, Jézus Szíve mellől, felhőkön közénk leszálló Szeplőtelen Szűz Mária, színes 2.40 m. magas, hatal-
