Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-30 / 173. szám
1942. október 30. E O E R ö fi mai háború a sebész szeméuel nézue Honvéd haditudósító század. Ferencz Gyártás hdp. őrmester.) Tereptisztogató munkát végzó gyalogosaink kezében szakadatlanul szól a fegyver. Robban az eldobott kézigránát, kelepel a géppuska, rövid és hosszú sorozatokkal dolgoznak önműködő fegyvereink. A fegyverek tüzében nyugodtan, rendszeresen végzik veszedelemmel járó mozgásukat katonáink. Minden lépést, minden mozdulatot pontosan ki kell számítani és villámgyorsan végrehajtani, mert az ellenség is ló. Aknavetőkkel, nehézpuskákkal, gránátvetőkkel és önműködő fegyverekkel dolgozik. A hadászatilag értékesebb pontokra „Sztalinorgona“ vág sorozatokat. Egészségügyi járőreink hol itt, hol ott tűnnek fel. Munkájukat messzemenő lelkiismeretességgel végzik. Legtöbbször golyózáporban, nehézfegyverek tüzében kötözik a sebesülteket, helyezik biztonságba és szállítják el. Sebesültszállító gépkocsijaink száraz időben nyílegyenesen veszik a terepet s fedett helyen, alig néhány- száz méterre követik a küzdőket. A sebesültet azonnal felveszik és elszállítják. Nem egyszer puskagolyó, máskor szilánk éri az életmentő járműveket, de ez nem akadályozza munkájukat. A feladatot teljesíteni kell és teljesíti is a vö- röskeresztes sebesültszállító gépkocsi. A gyűjtő- és kötözóhelyeken egymást érik a gépkocsik és a fogatolt járművek. Könnyebb, de pillanatnyilag harcképtelen sebesültek saját lábukon jönnek. Itt már komoly, szakszerű munka folyik. Tegnap még félszer, istálló, jobbik esetben piciny ablakú, sötét lakóház, ma már korszerű műtő s ebben kötélidegzetű sebészek dolgoznak. Itt minden pillanat számít. Vannak esetek, amikor percektől függ az élet. Ezeket a perceket használja ki a beérkező sebesültek között egy orvos. Sebészeink nyugodtan forgatják az életmentő késeket, műtóeszközö- ket. Akkor sincs idegesség, amikor félbúg az ellenséges repülőtámadást jelző sziréna, vagy rövid jeleket ad a síp. Őrült sebességgel jönnek, össze-vissza csapkodnak, zuhannak, géppuskáznak, gépágyüznak és bombáznak a vörös gépek, orvosaink azonban rendületlnnül, bámulatos nyugalommal végzik munkájukat. Biztosan mozog a kéz, éles a szem. Annyira a műtőasztalra összpontosul minden figyelmük, hogy tán fel sem fogják a körülöttük elzúgó életveszedelmet. A műtétet végző orvos körül senki sem rebbenhet meg. Összeszakadhat, felfordulhat a világ, de teljesiti mindenki a feladatot. A világ legdrágább, pótolhatatlan kincsét, életet ment a tudomány és a műszer. Egy-egy remegés, ideges pillanat emberéletbe kerülhet. A magyar orvos, a magyar sebész idege azonban helyén van éppúgy, mint az első vonalban küzdő honvédé. Egyik donparti gyűjtő segélyhely vezetőorvosával, dr. Gereöffy orvosszázadossal . és sebészével, dr. Andor orvoszászlóssal beszélgetünk. Most — hála Istennek — nincs dolguk . .. Műtőjüket egy fehér mészkőből épült házikóban rendezték be. — Rettenetesen elhanyagolt állapotban találtuk néhány nappal ezelőtt ezeket a félszernek is ronda épületeket — mondják. Kitakarítottuk, felszereltük. A legkomolyabb has- és agyműtéteket is elvégezzük itt. Kötözőhelyeinket még kisebb házakban helyeztük el. A külső nem befolyásolja a lényeget. — Mi a helyzet a sebesülések terén ? Nem dolgozták fel valamilyen formában az eddigi eseteket? — kérdezzük. — Dehogy nem! — hangoztatja dr. Andor orvoszászlós. Tudományosan, minden téren, a lehető legtökéletesebben ellenőrzött adatok szerint a sebesülések ötvenkét százaléka aknától származott. Nyomban utána a puska, géppisztoly, golyószóró következik, összesen huszonnyolc és fél százalékkal. A tüzérségi lövedékek szilánkjait nyolc egész három tized százalékban állapítottuk meg. Robbanó golyó két és fél százalékban roncsolt. A repülőgéptámadások aránylag nagyon kevés sérülést okoznak, négy és fél százalékban. Vegyes sérülés ugyancsak négy és fél százalék körül fordul elő. — A súlyos, életveszélyes sérültek — megállapításaim szerint — egy egész hat tized százalékát teszik ki a sebesülteknek. Jellemző adatként közlöm, hogy az általunk megoperált súlyos haslövéses sebesültek közült több mint hatvan százalék maradt életben. — De jellemző megállapításokat tettünk más téren is — folytatja a fiatal sebész. — A sebesülések hatvan-hatvanöt százaléka a test baloldalára esik. A fejsérülteknél érdekes, hogy a legritkább esetben kerül hozzánk olyan fejseb sérülés, mely sisakon keresztül történt. Fejsebesülést rendszerint a sisak mellett, oldalról behatoló golyó, vagy szilánk okoz. Ha a sisakot gyalogsági lövedék érte — tompa, repesz- sérüléssé változott a sebb. Tehát a sisak védelmi szempontból igen jól megfelel feladatának. — Milyen sérüléseket okoz az annyit emlegetett „Sztalinorgona?“ — tesszük fel a kérdést. — Ez a vörösök által annyit hangoztatott és veszedelmesnek hirdetett fegyver eddigi tapasztalataink szerint alig okozott súlyosabb természetű sérüléseket — hangzik a felvilágosítás. — A rakétaszerűén kilőtt lövedék tulajdonképpen akna, mely szilánkjaival sért. Inkább erkölcsi hatása van. Ha telibe talál valakit, ami igen-igen ritka eset, természetesen helyrehozhatatlan következményekkel járhat, de ismétlem : sem előttünk, sem kartársaink előtt, nem fordult még elő súlyosabb eset ettől a fegyvertől. Gépkocsi áll meg a segélyhely előtt. Három sebesültet hoznak. A beszélgetésnek vége. Komoly munka következik. Egyiknél, egy A Postatakarékpénztár központja és közvetítői szeptember folyamán 5.0 millió pengő új zálogkölcsönt folyósítottak, a kiváltások összege pedig 4.7 millió pengő volt. Az összes zálogálladék szeptember hó végén 26.6 millió pengőt tett. Fizetésképtelenség szeptember folyamán mindössze három esetben fordult elő 100.000 pengő passzívával. A Pénzintézeti Központ kötelé* Öregemberek betegségeinél, kiváltkép, ha azok renyhe bélműködéssel, rossz gyomoremésztéssel és megzavart anyagcsereforgalommal állanak összefüggésben, reggelenként egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz sokszor igazi jótétemény. Kérdezze meg orvosát! * Bádiók eladása kedvező rész* letfizetésre is. Busáknál, Kaszinó-u. Az Eger panaszkönyve Egy „félős kislány“ levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben azt panaszolja, hogy a Sáncban estefelé a közlekedési viszonyok nem eléggé biztonságosak. Különösen azok szenvednek az elsötétítés miatt, akik a késő esti órákban igyekeznek haza a munkából. Többen a Sánc éretlen alakjai közül azzal szórakoznak, hogy a hazafelé tartó magános és védtelen nőket molesztálják, sőt meg is támadják. Ennek az állapotnak a megszüntetésére ezúton is felhívjak az illetékes hatóságok ügyeimét. *»<*»»»<*»»*«<»«»<*» IRODALOM BaSaele Calzini; A hegyek fia Giovanni Segantini a XIX. század legnagyobb olasz festője. Mint árva gyermek, paraszt sorból küzdötte fel magát a művészet nagyjai közé. Uj, maga törte utakon járt: sajátságos látás- és ábrázolási módját, mely a színek felbontásán alapul, a művészettörténet divizioniz- mus néven könyveli el. Az Engandin völgyében élte le életének nagyobbik részét, az Alpok szolgáltatták képeihez legtöbbször szakaszvezetőnél, lábtörést kell „sinelni“. A másik kettőt kar és vállsérüléssel újra kötik, majd tábori kórházba küldik. Búcsúzunk, tisztelgünk. A dombok alján bömbölnek az ágyúk. Motor- kerékpáros század viharzik el az első vonal felé. kébe tartozó budapesti pénzintéze. teknél és Postatakarékpénztárnál elhelyezett összes betétek álladéka szeptember végén 2.558.1 millió pengő volt, ebből a takarékbetétekre 943.7 millió pengő, a folyószámlabetétekre pedig 1.614.4 millió pengő esett. Az előző hónaphoz képest a takarékbetétek álladéka 20.7 millió pengővel, a folyószámlabetétek álladéka pedig 91.8 millió pengővel emelkedett. a hátteret, gyakran magát a témát is. Ezt a Giovanni Segantinit tette meg Calzini regényének hősévé. Végigkísérjük őt a regény lapjain, mint kis borzas, mezítlábas utcagyereket Milánó külvárosainak tarka-barka utcáin: amint mohó szemekkel issza magába az élet színeit, átszenvedjük vele együtt a javító- intézetbe zárt kisfiúnak fogcsikorgató kínját s elkísérjük őt a magasba, az Alpesek ^csodálatos világába, s művészetének magányos csúcsaira. Calzini mély emberi melegséggel fogja kézen a kis utcai csavargót s vezeti szemünk előtt az emberi kicsinyes gonoszságok s az elhagyott gyermekre tátott szájjal leselkedő veszedelmek felett kis hősét, akinek gyermeki öntudatlanságába a leendő művész erkölcsi biztossága ad tartást és erőt. S látjuk Segantinit, a „hegyek fiát“, a havasok szerelmesét, amint kedves hegyi parasztjai között, maga is paraszti igénytelenségben s valóságos szerzetesi önmegtartóztatásban él a hegyek magányában és lesi a havasok drága titkait: a füveket, fákat, a jámbor teheneket, bájos csacsikat s lesi bennük a hegyek kristálytiszta muzsikáját. Az ember vergődése és a művész apotheozisa a tárgya ennek a könyvnek. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadásában jelent meg művészi kötésben. Seprő és törköly főzését gazdák részére nov. 20-án megkezdem. Feliratkozni lehet Servita-u. 41. alatt, HOLLÓ MIHÁLY-nál »WWWIIWIINMWHWHI^IIWIIIWIIWIWWIIIWIIWIIPNIWIIWNPWIWHXWWmXIDWIIXIIPXIIWIIWI Szeptemberi gazdaságstatisztikai adatok
