Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-13 / 110. szám

2 EGEM 1942, július 13. kások fejadagjáról. Az alaprendelet szerint a kenyér­gabonajegyre jogosultak évi fej­adagja 16 és 60 év között 240 kg kenyérgabona. Minthogy a rendkí­vüli helyzet következtében több he­lyen szükségessé válik az, hogy 60 éven felüli férfiak végezzék el a a bevonultak munkáját, a miniszter feljogosítja a közellátási kormány- biztosokat arra, hogy a nehéz testi munkát végző 60—65 éves férfiak­nak, főleg gazdasági cselédeknek és időszaki munkásoknak is, évi 240 kg kenyérfejadagot állapíthassanak meg. A rendelkezés értelmében a köz­ségi elöljáróság (polgármester) az engedélyes eddigi évi 180 kg-os (havi 15 kg-os) kenyérgabonajegyét évi 240 kg-os (havi 20 kg-os) ke­nyérgabonajegyre cseréli ki. megkezdődött ma az egri töroényszék nyári szünete Eger, július 13. Az egri törvényszéken ma reggel megkezdődött a nyári szünet. A járásbíróság és törvényszék folyo­sóiról eltűnt a jogkereső közönség tömege, csupán a büntető ügyek folyosóján mutatkozik némi élénk­ség. Itt a szüneti tanács működik és tárgyalja az úgynevezett „fog- lyos“ ügyeket, amelyek nem tűrnek halasztást. A szüneti tanács elnöke dr. Szendrői-Gőcze Elemér kir. tör­vényszéki tanácselnök. A törvény­kezési szünet hat hétig tart. mához egy hónapra nyílik meg a Budapesti nemzetközi Uásár Csak július 31-ig lehet a vásárig azol vány t beszerezni Pontosan mához egy hónapra, augusztus 14-én nyílik meg az ez­úttal kivételesen Szent István-heté- ben rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár. A Vásár előkészületei — mint arról budapesti munkatársunk sze­mélyesen is meggyőződött — „Blitz­krieg“-^, villámháborűra emlékez­tető ütemben haladnak. A mérnökök, az ácsok, a Vásár munkás hadse­rege naponta új meg új részét fog­lalják el a Városligetnek, amelynek jórésze már ma is azt mutatja, hogy itt valami új város épül, tor­nyokkal, csarnokokkal — egyszó­val gombamódra nő ki a földből a * városligeti vásárváros. De nemcsak az építkezés, a szer­vezés minden más terén is ezt a gyorsított ütemet látjuk. Szombaton és vasárnapon indítják el a Vásár irodaházból a nagy csomagtömeget: megindult a vásárigazol­ványok szétküldése. A Vásár vidéki képviseletei már az első hírek vétele után megindítot­ták országszerte a vásárigazolvá­nyok elővételben való árusítását, amire azért volt szükség, mert ez évben a MÁV. vásári személyfor­galmának tehermentesítésére csak korlátozott számban bocsátottak ki 50 százalé­kos menetdíjkedvezmény­re és a Vásár díjtalan meglátogatására jogosító vásárigazolványt. A vásárigazolványok árusítása tehát megindult, de csak azok tud­ják beszerezni, akik legkésőbb júl. 31-íg megvásárolják az igazolványt a Vásár valamely vidéki képvise­leténél. Milyen adókedvezményekben részesülnek azok, akik háborús érdemeket szereztek Adópolitikánk szociális újításai között sok olyan van, amely számot­tevő kedvezményt jelent azok szá­mára, akik háborús érdemeket sze­reztek. Az ilyenféle adókedvez­mények általában négy csoportba oszthatók. 1. Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter a múlt év végén ren­deletet bocsátott ki, amely szerint a pénzügyi hatóságoknak törölniük kell a honvédelmi szolgálatot telje­sítő iparosok, kereskedők és más hasznothajtó foglalkozást, valamint szellemi szabadfoglalkozást folytató személyek terhére kivetett általános kereseti adót a hadbavonulás idő­tartamára és a jövedelem adónak erre a jövedelmi forrásra arányla- gosan eső részét, feltéve, hogy a hadbavonultnak nincs olyan hozzá­tartozója, aki helyette az ipart, az üzletet vagy más foglalkozást foly­tathatná. 2. A pénzügyminiszter másik ren­deleté (213.646/1941.) a jelenlegi háborúban hősi halált halt adózók együttesen kezelt adóhátralékainak kivételes kezelésére és elbírálására utasítja a pénzügyi hatóságokat.Ha a pénzügyi hatóságok bármilyen mó­don tudomást szereznek valamely adózó hősi haláláról vagy a harc­téren szerzett betegség következté­ben történt elhalálozásáról, kötele­sek azonnal függőben tartani az adóhátralék behajtását és hivatalból tájékozást szerezni az adózó és hátramaradottainak jövedelmi és va­gyoni helyzetéről. 3. Hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, vitézségi érem tulajdo­nosok és tűzharcosok terhére kive­tett földadót, házadót és kereseti adót mérsékelni kell. Ha az említett adók együttes évi összege nem több 50 pengőnél, akkor az I. járadék­osztályú hadirokkantak 30 százalé­kos, a II. járadékosztályú rokkantak, továbbá a hadiözvegyek és hadiárvák 20 százalékos, a III. és IV. járadék­osztályú hadirokkantak, valamint a kitüntetettek és a tűzharcosok 10 szá­zalékos adómérséklést kapnak. Ha az adóösszeg 50 pengőnél nagyobb, akkor a mérséklés aránya 20, 10, illetve 5 százalék. A hadirokkantak és hadigondozottak egyszobás lakó­háza teljesen mentesül az általános kereseti adó alól. 4. A kézműiparos-hadirokkantak, akik az I. és II. járadékosztályba tartoznak, mentesülnek a segéd után fizetendő általános kereseti adó alól. Azok a rokkant kézműiparosok, akik rokkantságuk következtében eggyel több segédet kénytelenek alkalmaz­ni, azoknál a segédet még a leg­alacsonyabb adótétel megállapításá­nál sem szabad figyelembe venni. Legújabb állásfoglalások az értelmiségi bejelentésekkel kapcsolatban Az értelmiség munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosa egyes vi­tás bejelentési esetekkel kapcsolat­ban a következőkben szögezte le álláspontját: A bruttó forgalom be­jelentésénél, amikor a bejelentésre kötelezett munkaadó egyes kifize­tett összegeket bizalmas kiadásoknak tekint,* a forgalmiadét és a fázis­adót a jövőben le kell vonni a bruttó forgalom összegéből és az így jelentkező összeget kell bejelen­teni. Az esetben, ha az értelmiség munkakörében foglalkoztatott alkal­mazott nem annál a vállalatnál tel­jesít szolgálatot, amelynél szolgá­lati viszonyban áll, mindkét válla­latnál be kell jelenteni az illetőt és személyileg mindkét helyen be­számítandó, azonban az illetmény- arány megállapításánál csak ott számít be, ahol illetményeit kapja. Megállapítást nyert, hogy egyes vál­lalatok ügynöki cégeket foglalkoz­va, keresztény alkalmazottal kivál­tatják az ügynöki [iparigazolványt és továbbra is fenntartják az elbo­csátott zsidó ügynökkel az üzleti kapcsolatot olyan formában, hogy az új keresztény ügynöki cég tu­lajdonosa amellett, hogy továbbra is a vállalat alkalmazottja marad, vállalkozásában az elbocsátott zsidó ügynököt első alkalmazottként fog­lalkoztatja. Ezáltal lényegi válto­zás nem történt és a vállalat a zsidó ügynökkel továbbra is össze­köttetésben marad. Ilyen visszaélé­sek esetén a kormánybiztos a meg­felelő megtorló eljárást folyamatba teszi. A fuvarlevél felülvizsgálattal meg­bízott személy csakis abban az eset­ben jelentendő be, ha a fuvarlevél felülvizsgálatát végző személyt a vállalat a bejelentést megelőző 12 hónap alatt legalább négy Ízben fog­lalkoztatta és az ilyen címen mu­tatkozó keresménye ez idő alatt az ezer pengőt meghaladta. Ha a kizárólag jutalék ellenében foglalkoztatott üzletszerzőnek juta­lékkeresetét a vállalat maximálja és amennyiben a vállalat ezt a maximumot arra az esetre is bizto­sítja és kifizeti az ügynöknek, ha annak megszolgált jutalékösszege azt nem érné e), úgy a jutalékos üzletszerző fixes alkalmazottnak minősül a munkaadó részéről ebben a csoportban jelentendő be. Ameny- nyiben a jutalékkereset minimuma összegszürüen nincs kikötve, azaz a maximálás csupán annyit jelent, hogy az ügynök többet nem keres­het az előre meghatározott összeg­nél és ha kevesebbet forgalmaz, a jutalékát a vállalat nem egészíti ki a maximált összegre, az esetben az ügynök az őt foglalkoztató munka­adó részéről a jutalékos ügynökök csoportjába jelentendő be. Márciusban ítélték cl hatodszor, s még nem Jelentkezett büntetése kitöltésére, amikor hetedszer Is lopott Az anyós addig védelmezte menyét, míg el nem Ítélték Megrögzött tolvaj került az egri törvényszék elé Bán Józsefné (riska) andornaktályai asszony személyé­ben. Az asszony már hat ízben volt büntetve lopásért s legutóbb már­ciusban ítélték el. Még nem is je­lentkezett büntetése kitöltésére, ami­kor újabb tolvajlást követett el a kápolnai vásáron. Itt elment Vona József zsibárus sátra mellett és el­emeit onnan egy pár női cipőt. A közelben állók figyelmeztették a zsibárust, majd az asszony után eredtek, aki futni kezdett. Futás közben az egyik cipőt elhajította s amikor megfogták, tagadni próbálta a lopást, azonban megtalálták kosa. rában a cipő párját. Az egri törvényszék egyes bírája előtt is tagadni próbált, nagy jele­netet rendezett, levetette magát a földre, dr. Pálinkás Jenő egyesbíró erélyes figyelmeztetésére azonban később töredelmes vallomást tett ú

Next

/
Thumbnails
Contents