Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-10-28 / 172. szám

1942 október 28 EGER 3 Megjegyzi végül a rendelet, hogy a cél nem az, hogy az ifjúság basás- kedásn&k vagy zaklatásnak legyen kitéve, hanem azt akarja elérni, hogy az ifjúság magatartása és fegyelmezettsége a komoly időknek megfelelően komoly legyen. Buday Géza tankerületi főigaz­gató erélyes intézkedésének bizo­nyára meg is lesz a kivánt ered­ménye és azok a tanulók is meg­találják az intézetük jóhíréhez mél­tó illendő viselkedés módját, akikre eddig panasz merült fel. Statáriális bíróság csütörtökön tárgyalja a tolvaj hatvani vasáti munkás bűnügyét A statáriális bíróság csütörtökön délután 4 órakor Szokolay Viktor törvényszéki tanácselnök elnökleté­vel tárgyalja Tóth Lajos 20 éves hatvani vasúti munkás bűnügyét, aki Hatvanban az elsötétítés ideje alatt egy Miskolc felé haladó teher­vonat kocsiját feltörte és abból két csomagot ellopott. Az egyik cso­magban a kolozsvári IBUSz címére feladott cigaretta volt, a másik cso­magban pedig női ruhaanyagok. A ruhaanyagokat Budapesten a Teleki­téren akarta értékesíteni, de a raz- ziázó detektívek elcsípték és át­adták az egri kir. ügyészségnek. A csütörtök délután sorra kerülő statáriális tárgyaláson a vádat dr. Molnár Mihály kir. ügyész kép­viseli, a védelmet dr. Kozma Sán­dor látja el. Tizenkét szovjetgepet futamított meg egy magyar felderítőgép (Honvéd haditudósító század. Rozsnyai Simon hadnagy.) Oroszország, 1942. október hó. Közelfelderító repülőink egyik jól álcácott táborában az eligazító sá­tor hatalmas asztala mellett ülünk. A fiatal hadapródórmestert hallgat­juk, aki a kisezüst vitézségi érem után most kapta meg a nagyezüs­töt és éppen látogatásunk napján terjesztették fel az arany vitézségi éremre. Vitéz Szoo Lajos hadapród eddig ötvenkét bevetésen vett részt és két légigyőzelmet aratott olyan géppel, amely nincs harcra felszerelve. El­ső győzelméért kapta a nagyezüst vitézségi érmet, a másodikért pedig most terjesztették fel kitüntetésre. Szeptember 12-én Török József főhadnaggyal, mint megfigyelő tiszt­tel indult el felderítésre a Don partjára. Az egyik erdőt kellett fel­deríteniük, mert itt szovjet páncé­losok voltak. Velük szemben állot­tak a magyar páncélosok. Jó mélyen, mintegy 100 méterre ereszkedtek le a felderítók, közben végiggéppuskázták az ellenséges ál­lásokat. — Egyszerre csak tizenkét gé­pet pillatott meg a főhadnagy úr és azt kérdezte, milyen gépek ezek — meséli a fiatal szőke hadapród. — Úgy nézem: oroszok — vála­szoltam. A pillanat századrésze alatt el­határoztuk, hogy nekik megyünk. Jól felhúztam a gépemet és esze­veszett tüzelés közben keresztül törtünk rajtuk. Az egyik közeli község felé tartottunk, mert ott még volt megfigyelni valónk. S mutatja a térképen. — Pár perc múlva — folytatja azután — jöttünk visszafelé. A szov­jetgépek még mindig ott keringtek az előbbi helyen. Alattuk a magyar páncélosok gyülekeztek. — No, majd adunk mi nektek — mondottam magamban — és is­mét rájuk rontottam. A szovjet bombázók és repülők nem vették fel a harcot, hanem odább állottak. Bármennyire is fájt a szivem, nem mehettem utánuk, mert újra vissza kellett menni az előbb említett helység fölé. Megfigyelő tisztem pe­dig szinte tajtékzott a dühtől, mert péppuskája csütörtököt mondott és így tétlenül volt kénytelen figyelni az eseményeket. Nagyot szív cigarettájából és így folytatja. — Az említett helység felett el­végeztük feladatunkat. Indultunk hazafelé. Most csak nyolc gép ke­ringett az erdő felett. Amikor a szovjet pilóták megláttak, ránktör­tek. Nem tehettem mást, minthogy egészen alacsonyra szálltam le. Egészen hatvan méterre ereszked­tem és nagyon szűk körön fordaltam állandóan. Az egyik szovjetvadász túlságosan rámragadt, de szeren­csére nagy volt a külső köre és állandóan elém lőtt. — Milyen érzés volt az ? — tesz- szük föl a kérdést. — Semmilyen sem. Még jót ne­vettem magamban, hogy olyan hülye ez a bolsi, s ennyire pazarolja a töltényt. Végre megúntam a dolgot s egy háromszázhatvan fokos for­dulattal egyszerre lőttem, ahogy csak tudtam. Egyetlen robbanást láttunk csak és máris zuhant lefelé a vadász. Most már elfogott a va­dász szenvedély, bár csak közel­felderítő vagyok. Láttam, hogy a megmaradt hét gép eszeveszetten menekülni kezd. Kiválasztottam az egyik bombázót és gépemet neki irányítottam. Teljesen benne volt a ti fiud&í és Uúswtálata meg nem tökéletes kozmetika. Ellenben ex ápolt fogsor minden nő legszebb ékessege. ffaszna/jon tékát O D O L - fogpépet, mert eitel nemcsak szépek lesznek a fogai fianem ez frissít és üde lefielletet is biztosít. MAGYARORSZÁGI ODOLMŰVEK R. T. BUDAPESf célban. Na, ez lesz a második győ­zelem, — ujjongtam magamban — de hiába nyomtam a géppuskák nyomólapját, a csövek némák ma­radtak. Megnéztem a puskákat — kifogyott a töltény. Nagyot fúj 8 úgy folytatja: — Sírni szerettem volna mérgem­ben. Visszafordultam. Lefényképez­tük a földön égő szovjetképet. Sze­rencsére az oroszok nem vették észre, hogy nincs egy darab tölté­nyem sem. Bizony a legnagyobb se­bességgel robogtam haza. A repülő­tér felett megbillegtettem gépemet, bajtársaim pedig ujjongva rohantak hozzám és gratuláltak második légi győzelmemhez. Eddig tartott a bátor pilóta el­beszélése. A kép teljességéhez tar­tozik még, hogy vitéz Szoo a leg­megbízhatóbb, legszerényebb baj társ, mindössze 21 éves és az a legfőbb vágya, hogy mihamarabb megsze­rezze harmadik légigyőzelmét is. — ------rrrrrrrn—r—írrinrmn S zeptemberi gazdaságstatisztikai adatok A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal a következő szeptemberi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak index­száma — az 1929. évi árakat száz­zal véve egyenlőknek — szeptember végén 153.2 volt az előző havi 150.7-tel szemben. A létfenntartási költségek — az 1913. évi árakat százzal véve egyenlőknek — szep­tember végén, lakbérrel együtt szá­mítva, az előző havi 153.9-cel szem­ben 154.5, lakbér nélkül számítva pedig az előző havi 175.2-vel szem­ben 176.0 volt. A budapesti tőzs­dén jegyzett részvények árfolyam- indexe — az 1926. évi árfolyamo­kat százzal véve egyenlőknek — szeptember végén 262.2 volt, az előző havi 260.2-vel szemben. — Halálozás. Részvéttel vet­tük a hírt, hogy vitéz nemes Fiuk Gusztávné szül. Akantisz Gizella hosszas szenvedés után visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Teme­tése október 29 én, csütörtökön dél­után 4 órakor lesz a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőben levő csa­ládi sírboltba. Lelkeüdvéért a szent­miseáldozatot október 30-án reggel 8 órakor a Ciszterci-rend templomá­ban mutatják be. — Adomány. Bene Kornél (Solymár) 5 pengőt küldött a hősök sírja gondozására, gyertyamegváltás •imén. Az adományt rendeltetési helyére juttattuk. FERENCJQZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents