Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-10-28 / 172. szám

& 8 A 8 PILLÉM

Eger, Lili. évfolyam, 172. szám. > Szerda Trianon 23,1942. október 28.

ELŐFIZETÉSI DÍJ i agg hőnapra 1 pengő SO f, V« évre 4 P, félévre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

POLITIKAI LAP, MEGJELENIK BETEKKÉNT NÉGYSZER

SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3.Tel.t 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámlái 54.558.

Dr. Pslro Kálmán emlékezete

Navigare necesse est, vivere non est necesse! Hajózni kell, élni nem szükséges. Az antik görögök e jelmondata jut az embernek önkéntelenül eszébe, amikor dr. Petro Kálmán emlékét idézi. Alig néhány napja még, hogy e név jelentette a legmozgalmasabb életet: exisz- tenciák, családok, intézmények, egyesületek, a város, az ország sorsának sok-sok szála futott össze az ő kezében és irodája telefonjának szakadatlan berregésében mintha az a megszámlálhatatlan idegszál futott volna össze, amelyek hálózata jelentette ezt a fogalmat: Petro Kálmán, és ma csendes a telefon, elárvult a régi iroda, a tegnap még pezsgő életet jelentő aktákat belepi a por és megkezdi őrlő munkáját rajtuk a szú, és künn a hatvani temetőben ólmos eső koppan egy frissen hantolt sírt elfedő ko- szorúerdő babérlevelein és a hantok alatt piheni & feltámadásig egy munkás élet fáradalmait Petro Kálmán porhüvelye. Neki is az volt a felfogása, ami az antik görögöké: navigare necesse est, vivere non est necesse, de természetesen korszerű értelmezésben: dolgozni, alkotni, a közért, az embertársakért, a nemzetért, az emberiségért fáradni szent kötelesség és e kötelességet teljesíteni kell még az élet feláldozása árán is. A Mindenható mindenkinek kiosztotta a talentumokat és ezekről a talentumokról be kell számolnia mindenkinek. Petro Kálmánnak igen sok talentumot osztott ki az Ur, fokozott volt a ráháruló felelősség, és Petro Kálmán hűséges sáfár volt: talentumát bőségesen kamatoztatta a köz javára, pedig tudta, hogy a Jó Isten e sok talentumhoz nem adott elég erős fizikumot, és a minden emberi képzeletet felülmúló munka idő előtt fogja sírba dönteni. És mégsem tudta a munka iramát fékezni, mert érezte, hogy a részére kiosztott feladatokat el kell végeznie és rendeltetését be kell töltenie. Petro Kálmánt vezérnek rendelte a Gondviselés, a vezér pedig fáklya, melynek hivatása, hogy másoknak világítson, ha mindjárt maga el is hamvad. Navigare necesse est, vivere non est necesse. És Petro Kálmán dolgozott, alkotott, teremtett, minden erejével, minden idegszálával, mindaddig, míg kifáradt szive fel nem mondta a szolgálatot és munkája

közben utói nem érte a halál.

Halála is a pihenést nem ismerő munkás életének szimbólumává magasztosult. Amikor az Ország Házában azt a törvényjavaslatot terjesztette elő, amelynek törvényerőre emelkedése van hivatva a harctéren elesett hősök családjairól gondoskodni, mondta fel szive a szolgálatot: már a parlamentben rosz- 8zul lett, rövidesen elveszíti eszméletét és többé nem is nyerte azt vissza: néhány óra múlva már Krisztus Trónusa előtt jelentkezett szolgálattételre. Halála élénken emlékeztet a szentéletű fehérvári püspök, Prohászka Ottokár elmúlására, aki szintén a szószéken rogyott össze, miközben utolsó szavaival is élete nagy céljaiért viaskodott. Petro Kálmán is utolsó percéig a közösségért, a nemzetért küzdött és azzal a nyugodt tudattal vehetett búcsút az élettől, hogy jó harcot harcolt.

Az a munkakör, amelyben dolgozott, az a feladatkör, amelynek megoldására vállalkozott, oly sokrétű, oly szerteágazó, hogy messze meghaladja egy halandó élet képességeit. Nincs az a társadalmi osztály, amelynek érdekeit nálánál hivatottabban tudta volna bárki is képviselni, nem volt az az ügy, amelyet hozzá hasonló hozzáértéssel tudott volna ember szolgálni. Földműves olvasókörök, negyedmesteri testület, iparoskor, kereskedők egyesülete, tisztviselő körök, ügyvédi kamara, országgyűlési bizottságok, parlament valamennyien azt vitatják, hogy ha mindenben nagy volt Petro Kálmán, a legnagyobb mégis csak az ó ügyeik intézésében volt. És ebben mutatkozik az ő universális nagysága, az ő vezéri rátermettsége: míg más ember ellaposodik a sokféle tevékenységben, amatőrré válik és kezén a kellő hozzáértés hiányában nagy dolgok is elposványosodnak, Petro Kálmán nagy tudott lenni, a legnagyobb tudott lenni mindenben, amire vállalkozott! az igazi szakember lelkiismeretességével tanulmányozott át minden kérdést és ha annak igazságáról meggyőződött, akkor nem nyugodott addig, míg azt diadalra nem vitte!

Ha ennek az óriási munkabírásnak indokát keressük, ha Petro Kálmán gazdag egyéniségének kulcsát kutatjuk, lehetetlen azonnal meg nem látnunk, hogy Petro Kálmán páratlan munkabírásának és sikerének, oka az ő fanatikus magyarsága. Kevesen szerették még oly odaadó lelkesedéssel fajtájukat, mint ahogyan Petro Kálmán szerette. Földmíves, iparos, kereskedő, tisztviselő, szabad pályán működő egy volt előtte: magyar, akinek sorsában a magyar sors tükröződött vissza és ezért a magyar sorsért érdemes küzdeni, ezért érdemes szenvedni, ez megér minden fáradságot és ezt a sorsot győzelemre kell segíteni. Idegen hangzású neve ellenére oly fanatikus magyar szív dobogott keblében, amilyen Petőfiében lobogott, aki azt vallotta:

# Ha nem születtem volna is magyarnak

B néphez állanék ezennel ón,

Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb

Minden népek közt a föld kerekén.

És ilyen szív dobogott a Zrínyiekben, és Damjanichban és a magyar hősök galériájának sok-sok idegen nevű herosában. Petro Kálmán nagyságát is ez a mindenekfelett való magyarsága magyarázza: magyar vére érdekeiért szállott síkra és ha egy ügy igazáról [meggyőződött, akkor is küzdött érte, ha az népszerűtlen volt is, és ha az annak támogatói népszerűségét is veszélyeztette.

Petro Kálmán kapcsolatát az Egri Kereskedők Egyesületéhez is ez a lelkes magyarság-szeretet jellemzi. Mélyreható gazdasági tudása, rendkívül széles horizontú közgazdasági látóköre természetesen elsőnek ismerte fel azt a jelentőséget, amelyet a kereskedelem képvisel a gazdasági életben. Jól tudta, hogy a törvény holt betű marad, ha annak szellemét nem sikerül az életbe átültetni. És azt is tudta, hogy a zsidóság sokkal elkeseredettebb ellenállást fejt ki hadállásai megvédésére, semhogy a törvény védelme egymagában megoldaná a gazdasági hadállások magyar kezekbe juttatását. A lelkeket kellett megnyerni egyfelől a gazdasági átállásra, az őrségváltás gondolatának: ezért hívta életre a Baross Szövetség egri szervezetét, de másrészt az érdekvédelmet biztosító hivatalos szervek magyar kézbe juttatását is biztosítani kellett, hogy a bürokrácia útvesztőjében el ne sikkadhasson a nemzeti lét szempontjából rendkívüli jelentőségű gondolat. Addig, amíg az egri kereskedelmet hivatalosan képviselő Kereskedők Egyesülete zsidó kézben volt, amíg a hivatalos véleményező hatalom nem volt keresztény kezekben, addig a gazdasági függetlenség megteremtéséről szó sem lehetett.

Ezért indított tervszerű támadást az akkor jóformán kizáróan zsidó kereskedőkből egybeállított egyesület ellen és szívós küzdelem után sikerült is az egyesületből minden nem magyar elemet eltávolítani és az egyesületet egészen a nemzeti érdekek szolgálatába állítani; a bekövetkezett őrségváltás a Petro Kálmán szította szívvel, lélekkel iparkodott városunkban a magyar kereskedelemnek oly súlyt biztosítani, aminőt élvezett a tózsérek korában, amikor főuraink is szívesen tartották magukat a tisztes kalmárok rendjébe tartozónak, mígnem a zsidóság előretörése visszaéléseivel annyira elvette a rend tekintélyét, hogy a régi magyar patrícius kereskedő családok sorra voltak kénytelenek őrhelyüket a keletről betolakodott, becsületi ügyekben ke- vésbbé kényes fajtának átengedni. Hogy ma az egri piacon a magyar kereskedők átütő erőt jelentenek, hogy a zsidóság lábai alól egyre jobban kicsúszik a talaj, hogy egymás után veszítették el a zsidó kereskedők a különböző jogosítványokat és ma már inkább csak a cégtábla jelenti jelenlétüket, az jórészt Petro Kálmán érdeme. És ha végigtekintünk az újonnan előretörő új magyar kereskedőtársadalmon és észrevesszük azokat a feszítő erőket, amelyek hitet, akaratot, tudást sugároznak, akkor meggyőződéssel állapíthatjuk meg, hogy Petro Kálmán nem harcolt hiába: a mag, melyet elvetett, jó talajba hullott, a gyenge csemete hatalmas fává terebélyesedett, amely ki fogja állam az idők viharát, dacolni fog a szelekkel és oly gyümölcsöt terem, amely örök időkre biztosítani fogja fennmaradását.

Az egri várban az egri remete, Gárdonyi Géza sírján egyszerű tölgyfa kereszt s rajta e két szó: csak a teste. Úgy érezzük, hogy Petro Kálmán síremlékére is csak ez a két szó kerülhet: csak a teste. Mert Petro Kálmán lelke nem szállt a sírba halandó porhüvelyével. Ez az örökké nyugtalan, mindig újabb munkát kereső lélek tovább él alkotásaiban : az egyesületekben, amelyeket életre hívott, amelyeknek programmot adott, amelyeknek fejlődési lehetőségeket biztosított. És tovább él egyéb alkotásaiban, amelyek az ő fáradhatatlan tevékenységét hirdetik, de különösen is abban a szellemben, amelyet ő honosított meg és amely alkotásai fennmaradásának legbiztosabb záloga.