Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-10-26 / 171. szám

2 EGEI? 1942. október 26. A sztálingrádi olvasztótelep védöl fehér kendőt tűztek ki Az Ügyvédi Kamara közgyűlésén nagy részvéttel emlékeztek meg Petro Kálmánról Dr. Kozma Sándort választották a Kamara ügyészévé Eger, október 26. Az Egri Ügyvédi Kamara leg­utóbb megtartott közgyűlésén ke­gyelettel emlékezett meg a Kamara tragikus |hirtelenséggel elhunyt elnökéről, dr. Petro Kálmánról. Az emlékező beszédet dr. Szabó Szilárd alelnök mondotta s meg­emlékezett az elhunyt képviselőnek az ügyvédség általános érdekeiért kifejtett nagy munkásságáról és az egri jogászéletben vitt szerepéről. | Az ünnepi keretek között meg­tartott gyászközgyűlés után a Ka­mara rendes közgyűlést tartott, amelyen betöltötte a dr. Kertay Sándor távozásával megüresedett kamarai ügyészi tisztséget. Az Egri Ügyvédi Kamara bizalma impozáns egyhangúsággal nyilvánult meg dr Kozma Sándor ügyvéd mellett, aki mellett a leadott 30 szavazat közül 29 szólt, egy szavazócédula (magáé a jelölté) pedig üres volt. Ezek* után a gyűlés elnöke dr. Kozma Sándort az Egri Ügyvédi Kamara egyhangúlag megválasztott ügyészének jelentette ki. Megjelent a rendelet, amely jogot ad a miniszterelnöknek, hogy cikkeket közöltessen a sajtóval Azok a német csapatok, amelyek a Vörös október vaskohóműveken keresztül a Volgáig előretörtek, szombaton a part mentén dél és észak felé tért nyertek. Most délen közvetlenül egy nagy kiégett hajtó­anyagraktár széle mellett állanak, amely a földerítő előretörések ered­ményei, nyilván jól meg vannak erősítve. A rohamcsapatok élei mö­gött még meglévő ellenállási fész­keket gyalogsági rohamcsapatok rendszeresen leküzdötték. A kenyérgyártól délre egy ház­tömbből a legkülönfélébb szovjet csapatrészek szétszórt maradványai­nak erősebb csoportjai, köztük nagy­számban milicia-tagok is, kitörést kíséreltek meg, amelyet azonban vérbefojtottunk. A német géppuskák és aknavetők összpontositot füzéből aligha menekült meg valaki is a bolsevisták közül. Az egyik, két oldalról egyszerre Madrid, október 25. A spanyol kormánynak tudomá­sára jutott, hogy a moszkvai komin- tern a következő utasítást adta ki a spanyolországi kommunista tevé­kenység számára: A jövőben már nem a „proletáriátus diktatúrája“ és az „osztályharc“ jelszavakkal kell dolgozni, hanem a fennálló rend aláaknázására és a nép sz ét­forgácsolására kell törekedni. megtámadott nagy olvasztótelep megtisztítása folyamán a telepet védelmező szovjet katonák fehér kendők lobogtatásával megadták magukat. E foglyok között kevés volt, aki nem sebesült meg. Elmondották, hogy mielőtt kitűz­ték a fehér zászlókat, agyonlőttek egy politikai biztost, aki géppisz­tollyal akarta őket kényszeríteni a már értelmetlenné vált ellenállás folytatására. Politikai biztosuk el­intézését azzal indokolták, hogy hetek óta megtévesztette őket a Sztálingrádért folyó harcok állásá­val és azt mondotta nekik, hogy a németek lőszer hiány és súlyos veszteségeik miatt már nem tudják folytatni támadásukat. Vallomásaikból kitűnt még, hogy Sztálin elvi jelentőségű parancsa szerint a fogságba kerülő német katonákat kihallgatásuk után mind agyon kell lőni. A spinyol sajtó heves hadjáratot indított a kommunista aknamunká­nak ezek ellen az eszközei ellen. Az Alcazar kiemeli, hogy Moszkva mindenfajta rendet — legyen az bár politikai, vallási vagy gazdasági — alá igyekszik aknázni. Ezért min­den spanyol kötelessége teljes erő­vel szembeszegülni Moszkva törek­véseivel. MTI jelinti: A hivatalos lap va­sárnapi száma közli a 6300/1942. M. E. számú rendeletet a kötelező sajtóközleményekről. A rendelet ér­telmében a miniszterelnök, ameny- nyiben közérdekből szükségesnek tartja, elrendelheti egyes közlemé­nyeknek az időszaki lapokban meg­határozott cimmel együtt változta­tás nélkül való kötelező közzététe­lét. A miniszterelnök úgy is ren­delkezhetik, hogy a közleményt csak bizonyos meghatározott jellegű poli­tikai, közgazdasági, társadalmi stb. időszaki lapoban vagy az időszaki lapok meghatározott csoportjában Budapesten megjelenő lapok, vidé­ken megjelenő lapok, napi, heti, havi lapok közzétegyék és megha­tározhatja azt is, hogy a közleményt a lap melyik számában, melyik ré­szében és milyen szedéssel kell közzétenni. A miniszterelnök erre vonatkozó rendelkezését akár köz­vetlenül, akár a MTI útján közöl­heti az érdekelt lapokkal. A mi­niszterelnök által kötelező közzé­tételre kijelölt közleményeket a sajtóellenőrzés végett bemutatni nem kell. (MTI) A moszkvai komlnfern utasítása .az ú| kommunista módszerekről Két rendelkezés a bevonultak illetményéről fl Zeneegyesülei tisztújító közgyűlése Frindt Jenő apátkanonokot választották az Egri Zeneeggesület elnökévé A Budapesti Közlöny október 25-én megjelenő száma közli a kor­mánynak a háború idején honvé­delmi kötelezettséget teljesítő köz­szolgálati, köztestületi közintézeti és közüzemi nem főfoglalkozású tiszteletdíjasok javadalmazásának szabályozása tárgyában kiadott ren­deletét. A rendelet a honvédelmi kötele­zettség teljesítésére bevonult nem főfoglalkozású tiszteletdíjasok ré­szére a bevonulást követő egy hó­napra teljes összegű polgári java­dalmazást biztosít, míg az egy hó­nap eltelte után a polgári javadal­mazás 30 százalékát, családosok részére pedig a családok számától függően 40—80 százalékát juttatja, tekintet nélkül, hogy a honvédség­ben milyen rendfokozatot ért el. Ez a javadalmazás abban az eset­ben, ha nem fő foglalkozású, ha­nem több munkaadónál teljesített bevonulása előtt szolgálatot, minden munkaadótól egyformán jár. (MTI) A hadbavonult nem állami tanítók családi pótléka A vallás és közoktatásügyi mi­niszter — mint a Magyar Értesítő jelenti — rendelettel szabályozta a katonai szolgálatot teljesítő nem állami tanítók családi pótlékának ügyét. A rendelet kimondja, hogy a nem állami népiskolai tanítók fizetését államsegéllyel kell kiegészíteni az állami népiskolai tanítók fizetésé­nek és családi pótlékának megfelelő összegre. Az illetményhivatal szerint a ka­tonai szolgálatot teljesítő nem ál­lami tanítók teljes összegű helyi javadalmát egészíti ki az állam­segélyes fizetés és családi pótlék teljes, együttes összegére. Ugyan­így jár el akkor is, ha a hadba­vonult nem állami tanító itthon- maradottjainak csupán a családi pótlék jár. Az érintetlenül maradó családi pótlék kifizetésére azonban nem az államkincstár, hanem az iskolafenn­tartó köteles. Több mint két évtizeddel ezelőtt egy kicsiny, de annál lelkesebb muzsikusgárda tömörülése életre- hívta az Egri Zeneegyesületet azzal a tiszteletreméltó célzattal, hogy ápolja, nevelje és városunkban ter­jessze a zenekultúrát. Ha az elin­dítás dinamikus lendülete itt-ott a nehéz küzdelemben a közöny tor­lasza előtt néha meg is torpant, a lelkes nevelő-, kultúrmunka azért töretlen, fanatikus hittel, ezer aka­dályon át, egyre több hívet sze­rezve rendületlenül folyt tovább s közben oly dicsőséges állomások­hoz is eljutott, mint volt a Beet- howen-, Schubert- és Liszt emlék­hangverseny, meg a tavalyi Mozart- ciklus. E jelentős, nagysikerű zenei események, amelyeket bármely nagy­városunk büszkén, boldog örömmel könyvelt volna el a magáénak, ki­váló karnagyuk érdemén túl azok­nak a nevéhez fűződnek, akik egyéni életük fölé helyezve a magyar kul- túrközösségi-, művészi gondolatot, időt, fáradtságot nem sajnálva, tel­jesen önzetlenül ülnek le a zene szépségei iránt fogékony lélek ne­mes füzével szórakozni, gyönyör­ködtetni és nevelni. Ez az együttes, mely nem ismer semminemű 'társa­dalmi beteges előítéletet, kasztot, réteget, hanem [összefog minden becsületes törekvésű emberrel, kit a magyar zenekultúra lángja hevít, tapsolta tegnap tisztújító közgyűlé­sét. Sturm József mb. ügyvezető-elnök meleg szavakkal emlékezett meg hadrakelt csapatainkról s az egye­sületnek katonai szolgálatot telje­sítő tagjairól. A legószintébb rész­vét hangján búcsúztatta el a Zene­egyesület két tragikus hirtelenség­elhunyt tagját, dr. Petro Kálmán tb. elnököt és Pőra Lenke tanár­nőt, egyik leglelkesebb tagtársukat, majd röviden szólt a zene lélek- és egyéniségformáló, nevelő hatásáról. Lestál Miklós titkár jelentésében az elmúlt négy év történetéről szá­molt be, Gyárfásné Huberth Jolán pénztáros pedig az egyesület va­gyoni helyzetét ismertette. A tisztújitás során a Zeneegye­sület elnökévé őszinte lelkesedéssel Frindt Jenő apát-kanonokot válasz­tották meg, kinek működése elé a legteljesebb bizalommal és remény­séggel tekintenek a tagok. Ügyvezető elnök lett Sturm Jó-

Next

/
Thumbnails
Contents