Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-20 / 166. szám
1942. október 20. EGEK 3 kerület községeiből érkező küldöttségek is. A nagyközönség a téren hangszórókon keresztül hallhatja a prog- rammbeszédet. A programmbeszéd részletes rendje Délután 4 órakor kezdi meg programmbeszédét a városháza nagytermében dr. Kállay Miklós miniszterelnök. A gyűlésen dr. Hedry Lőrinc főispán elnököl és ő mondja a bevezető szavakat. A programm elhangzása után az egész egri választókerület választópolgárainak nevében dr. Szabó Szilárd ügyvéd mond köszönetét a miniszterelnöknek a jélöltség elvállalásáért és biztosítja ót a kerület népének ragaszkodó szeretőiéről és lelkes állásfoglalásáról. Bemutatások A miniszterelnök kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy meg szeretné ismerni a város és a választókerület egész társadalmát. Ezért a programmbeszéd elhangzása után dr. Hedry Lőrinc főispán a városháza kis termében bemutatja a miniszterelnöknek a hivatalok, hatóságok, társadalmi egyesületek, testületek és érdekképviseletek két- két tagját, akik a város és választó- kerület egész társadalmát képviselik.’ A miniszterelnök a késő délutáni érákban hagyja el Egert A miniszterelnök délután 18.40 órakor hagyja el a várost a Lél motoroson. A motoroshoz kapcsolják a képviselők kocsiját is, akik szintén visszatérnek Budapestre. Óriási a lelkesedés az egész kerületben A miniszterelnök jelöltségének híre óriási lelkesedést keltett az egész választókerületben. A kerület községei, Aldebró, Demjén, Eger- szalók, Feldebrő, Kerecsend, Kál, Kompolt, Kápolna, Tarnaszentmária, Tófalu és Verpelót egyhangú határozattal csatlakoztak a miniszterelnök felkéréséhez s a programmbeszéd meghallgatására vonattal, kocsikon és kerékpárokon hatalmas tömegek készülődnek. Kedden reggel mindenütt megjelentek a miniszterelnök jelöltségét hirdető plakátok és általános örömet keltettek. A miniszterelnök legutóbbi nemzetnevelő beszéde Magyarországról indult el hódító útjára a keresztény és nemzeti gondolat. Ez a gondolat, az eszme ugyanolyan régi, mint a magyar élet, s nemzetünk attól soha maradandóan el nem szakadt, hiszen a 8zentistváni gondolat, amely ezer esztendőn át fenntartott és annyiszor megmentett bennünket a végpusztulástól, a keresztény és nemzeti eszme történelmi megtestesülése. Trianoni elesettségünkben csak ennek a gondolatnak az erejét hívhattuk segítségül, csak ennek erejével építhettük újjá az országot. Mi voltunk az elsők, akik a liberális évtizedek eltévelyedései és az elmúlt világháborút követő zűrzavar közepette az állami, nemzeti és társadalmi élet uralkodó elvévé tettük ismét a keresztény erkölcsöt és a százszázalékos nemzeti gondolatot. Akkoriban ellenséges Európa vett körül bennünket. A magyar felemelkedés, a nemzeti akarat minden egyes megnyilvánulása csak ellenállásra, gúnyra, nyílt és titkos fenyegetésre talált a környező és a távolabb fekvő európai országokban is. De nagyot változtak az idők s a magyar igazságot húsz esztendővel később európai igazsággá tették azok a nagyhatalmak, amelyeknek oldalán Magyarország is áll a világ legnagyobb küzdelmében. Joggal mondhatta tehát Kállay Miklós miniszterelnök ungvári beszédében, hogy mi teremtettük meg a keresztény és nemzeti eszmét a háború utáni Európában, amely akkor másképpen gondolkodott. Mivel pedig elsőnek szenvedtünk ez eszméért, a gondolat kialakuló jövőjében is első hely jár nekünk. De arra is rámutatott a miniszterelnök, hogy a keresztény nemzeti gondolat ápolása, a keresztény közéleti és gazdasági erkölcs érvényesítése továbbra is nagy kötelességeket ró reánk. Nem elegendő a gazdasági, a politikai és a szellemi életet idegen fajtájú és erkölcsű egyedektől megtisztítani, nem csupán a zsidókat kell kiemelni hatalmas és befolyást jelentő pozíciókból, hanem: ki kell emelni onnán az idegen szellemet, az idegen erkölcsöt is, meg kell teremteni a magyar öntudatot, amely íratlan törvényként mindig a helyes úton tartja meg az embert és külső kényszer nélkül áldozatkésszé, dolgozóvá, hasznos, igaz magyarrá teszi. Húsz esztendővel ezelőtt, az akkori ellenséges világban mindezek a szép és fenkölt gondolatok ellenkezést válthattak ki más népek idegenfajú, vagy szabadkőműves O D O L 1 O P célokat szolgáló vezetői részéről. Ma az új Európa a haladás és ébredés első állomásának tekinti a magyar nemzeti felemelkedést s öntudatunk növekedését. S ugyanígy európai, s szó legnemesebb értelmében európai gondolat a szent- istváni eszme is, amelyet Kállay Miklós miniszterelnök így jellemzett: nemcsak államformát, nemcsak különleges államszervezetet jelent, hanem jelenti az elválaszthatatlan, mindörökre való egymásrautaltságát azoknak a népeknek, amelyeket a sors a Kárpátok medencéjébe hozott, erre a földre teremtett. A szentistváni gondolat alapja tehát a szeretet minden ember iránt s talán ez az egyetlen erkölcsi fundamentum, amelyre tartós együttélést építeni lehet, amint ezt ezeresztendős múltúnk bizonyítja. Egyenlő jogok és egyenlő kötelességek alkotják az együttélés elemeit s amint megköveteljük a velünk élő népektől a hűséget, azonmód nemzeti kötelességnek tekintjük, hogy nemzetiségeinkkel az együttélést könnyűvé és örökkévalóvá tegyük. Nagy gondolatok, örök magyar igazságok ezek.-----------------rrrrrrfrmfffrmr UlfUl M egvalósulás előtt az iparosok és kereskedők öregségi és baleseti biztosítása A Kállay kormány átfogó nemzeti programmjának megfelelően minden foglalkozási ág és társadalmi réteg szociális helyzetét és színvonalát feljebb emelni hivatott tervek születnek meg az egyes minisztériumokban. Legutóbb Varga József iparügyi miniszter tett rendkívül fontos bejelentést a szatmárnémeti Magyar Élet Pártalakulása alkalmából. A megpróbáltatás nehéz éveinek tapasztalatai mutatják — mondotta— hogy a legerősebbek és legellentállób- bak az önellátó kisegzisztenciák voltak, mert ezek tudták legjobban felvenni a küzdelmet az idegen megszálló hatalom törekvéseivel szemben. A jövő is elsősorban ilyen kis egzisztenciák létesítésében és megerősítésében látom s ezek fogják a magyarság gerincét alkotó {középosztályt életrekelteni és megedzeni. — A magyar ipar a trianoni béke óta hatalmas méretekben tört előre. Kenyeret adott sokezer embernek s az ipar volt az, amely segített átvészelni bennünket a megcsonkítás huszonkét évén. A kormány teljes tudatában van az ipar és a kézműiparosság eme jelentőségének és éppen ezért minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik biztosítani a fejlődés útját. Büszkén hivatkozom a [budapesti nemzetközi kézművesipari konferencián résztvevő nemzetek képviselőinek megnyilatkozásaira, amelyekben egyöntetűen kijelentették, hogy talán egy országban sem történik annyi gondoskodás a kézművesiparosságról, mint éppen Magyarországon. Beszéde végén bejelentette a miniszter, hogy megvalósítani kívánja minden iparosnak régi vágyát: a kisiparosok és kiskereskedők öregségi és baleseti biztosítását. Lehetetlennek és szociális szempontból megengedhetetlennek tartja, hogy egy hosszú élet becsületes munkája utáD, ha betegség, baleset vagy öregség kicsavarja a szerszámot az iparos kezéből, akkor a nyomorúság várjon rá. A szükséges előmunkálatok már befejeződtek, most már a részletek kidolgozása van folyamatban és reméli, hogy a javaslatot nemsokára az országgyűlés elé terjesztheti. Bejelentette továbbá a miniszter a nyersanyagok igazságos elosztására, a gépsegélyekre, valamint a kézműiparosok hitellel való ellátására tett intézkedéseit. FERENCJ07SEF KESERÜVIZ — Az Ú) élet regéngtárának hetenként megjelenő 12 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtőazővet- kezet könyvkereskedésében. Hirdessen az ,EGER“-ben!
