Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-20 / 166. szám
ÄS A 8 FILLÉR Rendkívüli kiadás Eger, Lili. évfolyam, 166. szám,, * Kedd * Trianon 23,1942. október 20. ELŐFIZETÉSI Dili «gg hónapra 1 pengő SO f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám.. Csekkszámlái 54.558. Kállay Miklós mint az országos sajtó is jelentette már, elfogadta az egri választókerület képviselöjelöltségét. „A megtisztelő bizalom megnyilvánulása — irta válaszul a MÉP felkérő táviratára, — amely a magyarság és kereszténység egyik fellegvárából jutott el hozzám, erőt ad nekem a további munkára.“ A miniszterelnök finoman hangoztatja a megtiszteltetést s az egri kerület választó közönsége és minden polgára, túl a viszonzás illendőségén, mélyen és komolyan megtisztelve érzi magát, hogy a kormányzó után az ország első munkása, a miniszterelnöki ügykör oly fontos ellátásán kivül a külügy- és a hadügyminisztérium vezetője, országos gondjai sokaságán felül még az egri kerület gondjait is vállára veszi s a szó legszorosabb értelmében vállalja egy sokat szenvedett és megpróbált vidék érdekeinek képviseletét. Eger és az egri kerület népe büszke arra, hogy az ország felelős vezetőjével köthet becsületes és tiszta egyezséget s már maga a miniszterelnöki cím és hivatali tekintély is elegendő volna, hogy teljes bizalommal tegye sorsát kezébe, hiszen hathatósabb kezekbe már nem is tehetné. G Ezzel a mandátummal egy szín- magyar kerület s egy színmagyar nemzetség fia között jön létre erős kötés. Ezt kell elsősorban meglátni, nemcsak azért, mert jól esik meglátni, hanem mert mindkét fél jellegzetesen, szinte áthatóan viseli a magyarság tiszta jeleit. A kerület székhelye és falvai a magyar történelem ősi települései és vérrel pecsételt helyei, ezt fölösleges is említeni. Ami pedig Kállay Miklós magyarságát illeti, hiteles tény, hogy a Kállay-család azok közé a kevés nemzetségek közé tartozik, talán az egyetlen, amely földjét az ősi foglalás jogán birtokolja. Álljunk meg itt egy pillanatra. Mert ha ez a tény az első tekintetre talán tiszteletreméltó magánügynek tűnik, mindjárt közüggyé, súlyos és megrendítő valósággá válik, mihelyt hozzáadjuk ezer év eseményeinek keretét. A Kállay-nemzetség őse honfoglaló magyar volt, aki küzdő és győzelmes kardjával szabta ki a földet, amely neki jutott s amelyet megérdemelt és azóta apák és fiúk egymásnek adták a szabolcsi területet és nem mozdultak onnan. Pedig ez a föld, éppúgy, mint minden magyar föld, nem a nyugalom, a gondtalan virágzás földje volt. Nagy rengések vonultak el mesgyéi alatt és fölött, vérrel és iszappal lepte el a nagy tatár kiöntés, megtördelte török dúlás, pusztították külső háborúk és belső vészek; sokszor már rögekké omlott szét a szörnyű nyomás alatt, de ha volt még egyetlen porszeme, abba véres tíz körmükkel, verejtékes munkájuk eke-akasztásával kapaszkodtak meg a Kállay- nemzedékek. Micsoda erő és elszántság, minő szívósság, a magyar fajtának micsoda izomzata, a földhöz való hűséges ragaszkodás minő nagysága, az otthonnak, hazának minő hallatlan és kétségbeesett szerelme kellett ahhoz, hogy ebben a pokoli történelemben egy nemzetség a helyén tudjon maradni! Nem sodorta el őket az ítéletidő, nem zül- lesztették úri szenvedélyek, nem csábította el királyi udvarok ragyogása, ahol főúri rangot kaptak a hajlékony gerincű nemesi fiák. Maradtak a szabolcsi főidőn, azzal a mozdulattal, amivel letapodott oda a nemzetségi szállást foglaló ős. Nem a te képed, a te jellemed, a te történeted-e ez magyar föld fia, aki állsz a mélyben az égig magasodva, hogy fehér - homlokoddal és fehér inged erejével tartsd fölöttünk mindörökké a magyar égboltozatot ? Ettől a nemzetségtől és minden fiától lehet tanulni hűséget, a haza szent szeretetét. Van egy érdekes részlet a család történetében. Valamelyik idegenből származott uralkodó a család egyik tagját főnemesi rangra akarta emelni, de az nem fogadta el. Köszönte szépen, neki elég rang, hogy hont foglalt itt, elég cim, hogy becsülettel dolgozván megtartotta. Ma is legnagyobb rangjuk a Kállayaknak, hogy a legrégibb magyar nemzetségek közé tartoznak s legnagyobb címük a munka becsülete és öntudata. Milyen megnyugvás ez azoknak, akik a munka egyedüli rendjén és méltóságán kívánják felépíteni az új magyar világot. Kállay Miklós ennek a nemzetségnek méltó tagja és képviselője. Mindig a földhöz és a munkához volt közel. Ott volt Gömbös Gyula mellett, akiben először jutott eszmélethez egy nagy, az egész nemzetet alapjaiban megújító államférfiúi gondolat. Ebben a szellemi kohóban formálta ki a földművelésügy irányításának új szempontjait: a kis magyar kezekbe juttatni minél több magyar földet s felemelni gazdagságában és műveltségében ezt a népet. A későbbi kormány- válságok idején, amikor hirtelen jött elméletek és jelszavak küzdöttek az országban a hatalomért, ő visszatért a legelhagyottabb, legszomorúbb, legkopárabb földhöz, a szikhez, s az öntözésügyi hivatal élén minden törekvése az volt, hogy minél nagyobb területet mentsen meg a termelés számára. Amikor március elején — mint mondotta — behívót kapott és elfoglalta a kormányelnöki széket, első megnyilatkozásában még csak a politikus benyomását keltette, de minél jobban bemélyesztette kezét a magyar élet sebeibe, annál jobban és gyorsabban bontakoztak ki benne a messzebbre láttó, a nagy kérdéseket megértő és intéző államférfi vonásai, orvosa lett a magyar bajoknak, és nevelője a nemzeti közös érzésnek. Kormányzása és országvezetése nem a pillanatnyi egyensúly megtartása körül folyó játék, hanem egyenes, őszinte törekvés, céltudatos munka a magyar nép s a magyar élet sorsának tartós megjavítására. Ez Kállay Miklós tiszta és becsületes lényege. Ahogyan pedig ez a lényeg kifejezésre jut, külön öröm és magyar ízű édesség. Kállay Miklós beszédei, mondatai mindig olyanok, mintha fehérre meszelt udvarházak tornácáról szólnának szerte. Nyugodt és megfontolt, bölcs, derűs és egyszerű, mint maga a magyar nép, bíráló szava mögött, hibáinkért feddő szigorúsága mögött az apa meleg jósága érzik. Kállay Miklós megtalálta az utat az egész magyar nemzethez. Ki találta volna meg, ha ő nem, aki vérében és őseiben a legszorosabban és legforróbban élt együtt szenvedésben és örömben a magyarsággal. Az egri választókerület népe nem egyedül a miniszterelnöki hivatal magassága és tekintélye miatt, hanem ezekért a jellegzetesen szép és magyar jellemvonásokért és ezért az eltökélt, felemelő magyar mun- ' káért érzi magát megtisztelve, amikor Kállay Miklóst képviselőjéül üdvözölheti. (dr. K. E.) A magyar élet lelkes munkását választja képviselőjéül az egri kerület A miniszterelnök élete és munkássága Kállay Miklós személyében a magyar élet nagy és lelkes munkását választja képviselőjévé az egri választókerület. Hét hónapja intézkedik a miniszterelnöki hatáskörben Kállay Miklós, de máris olyan törvényjavaslatokat hozott tető alá, amelyek minden magyar munkaterület dolgozóinak a fejlődés további lehetőségeit biztosítják a mai súlyos idők és háborús viszonyok ellenére is. Kállay Miklós óletra|za A miniszterelnök 1887. évben született Nyíregyházán. Római katolikus, belső titkos tanácsos, föld- birtokos, nyugalmazott földművelés- ügyi miniszter, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke. Jogi tanulmányait a budapesti, párizsi, drezdai és genfi egyetemen végezte. Köz- igazgatási pályáját mint főszolgabíró Szabolcs vármegyében kezdte. 1922-ben Szabolcs és Ung megye főispánja volt. A magyar gazdasági érdekek képviseletében számos külföldi konferencián vett részt. 1929 októberében kereskedelmi államtitkár lett. Nem sokkal később a ke- mecsei kerületben választották képviselővé. Ö volt az első politikai államtitkár, aki költségvetési vitában a tárcát kipviselte. Kállay Miklós a Bethlen-kormány lamondása után a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere lett. Nevéhez számos fontos törvény fűződik. így a gazdaadósságok rendezése, az erdőtörvény, a mezőgazdasági munkások helyzetének javítására vonatkozó intézkedések, az Alföld fásítása stb. 1935 januárjában lemondott tárcájáról és Darányi Kálmánnak adta át helyét. 1937-ben a kormányzó az Országos Öntözési Hivatal elnökévé nevezte ki. Ebben a tisztségében hatalmas munkaprogramot bonyolított
