Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-17 / 164. szám
* ».* 12 FILLÉR Eger, Lili. évfolyam, 164, szám. * Szombat Trianon 23,1942. október 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ i hónapra 1 pengő m i, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MÉH JELENIK HETENKÉNT NÉQTSZEB SZERKESZTŐSÉI; Líceum fsz. 3. Tel.: 1S „ El ADÓ HIVATAL: Szent János-Ngomde. Telefoni 176. szám Csekkszámla i 54.558. Uasárnap délután Kriston Endre felszentelt püspök temeti dr. Petro Kálmánt a Kossuth-térről A temetés részletes rendje Eger, október 17. Szerda délelőtt óta fekete lobogók hirdetik szerte Eger város gyászát. A város népe készül a nagy temetésre, ahol búcsút vehet bizalmának letéteményesétől, utoljára kifejezésre juttathatja szeretetét és megbecsülését. A temetés vasárnap délután lesz, kedvező időben a Kossuth térről, kedvezőtlen időben pedig a városháza nagyterméből, ahol az elhunyt képviselőt Egerbe érkezése után felravatalozzák. A temetési szertartást Kriston Endre felszentelt püspök végzi nagy papi segédlettel. A szertartás elvégzése után dr. vitéz Bobory György mond beszédet a hevesmegyei országgyűlési képviselők nevében, dr. Kálnoky István polgármester a törvényhatóság, a város és a városi intézmények, valamint a társadalmi egyesületek érzéseit tolmácsolja, míg az Egri Ügyvédi Kamara búcsúszavait dr. Szabó Szilárd ügyvéd mondja el. Ezután megulakul a temetési menet s az elhunyt képviselőt elkíséri utolsó útjára a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőbe. A temetési szertartás alatt a Kossuth-téren és a temetőben az Egri Dalkör és az Egri Polgári Dalkör énekel Huszthy Zoltán tb. országos karnagy vezényletével. Felhívás a társadalmi egyesületekhez A temetés rendezősége ezúton hívja fel a társadalmi egyesületeket és testületeket, hogy helyeiket idejében foglalják el. A szertartás pontosan 4 órakor kezdődik, tehát ajánlatos, hogy az egyesületek már negyedórával előbb elhelyezkedjenek. Az egyesületeket érkezési sorrendjük szerint helyezik el. A rendezőség ezenkívül a következő felvilágosítást adja a kocsival ér ke' zók számára: a kocsik a városháza Kállay Zoltán-utcai bejáratáig jöhetnek, ott az érkezők kiszállnak és gyalog teszik meg útjukat a térig. A kocsik innen a Jókai-utcán át megkerülik a teret és a Kaszinó-utcán át a Zalár-utcában helyezkednek el, hogy résztvegyenek a temetési menetben. A jövő évben már száz százalékos lesz a pótadó Egerben A kereseti adó kulcsa 6 százalékos maradt Eger város számvevősége elkészítette a városi háztartás és alapok 1943. évi költségelőirányzatát s az előirányzat letárgyalására dr. Kálnoky István polgármester keddre hívta össze a városi képviselőtestületetet. A költségvetés leginkább fájó pontja, hogy a bevételek és kiadások közötti hiányt most már csak 100 százalékos pótadóval lehet kiegyenlíteni az eddigi 85 százalék helyett. A költségvetés összeállításáról és annak szempontjairól a következőket mondja az előszóban dr. Kálnoky István polgármester és Kakuk Jenő számvevőségi főtanácsos: Eger m. város háztartásának, közmunka alapjának, közellátási alapjának, levente alapjának, egész- ságvédő intézetének, (Tüdő-és Nemi- beteg-gondozó), Eger város gépüzemeinek és a Városi Gyógyfürdő Rt.-nak 1943. évi költségelőirányzatait az 1927. évi V. te. és annak végrehajtása tárgyában kibocsáj- tott 42.200—1927. B. M. számú körrendelet figyelembevétele mellett egybeállítottuk s azt a költségvetés egybeállítására kiküldött bizottság elé terjesztettük. A bizottság a tervezetet részleteiben is letárgyalta, s azt jelen összetételében egyhangú javaslattal terjeszti letárgyalás és elfogadás céljából a Tekintetes Képviselőtestület elé, mint olyan tervezetet, amelynél a rendkívüli viszonyokra és időre való tekintettel, megfelelőbbet — amelyben mégis minden szükségletről a lehetőség keretén belül gondoskodás történik — ezidőszerint egybeállítani nem lehetett. A háztartás mérlege a következő : Szükséglet: Fedezet: Hiány: 1942. évre megállapítva 1,771.252 P 1,439.641 P 331.611 P 1943. évi tervezet 2,063.181 P 1,639.732 P 423.449 P 1943. évi többlet 291.929 P 200.091 P 91.838 P A 423.449 pengős hiány fedezetére a 427.000 pengőt kitevő állami adóalap után 100%-os községi pótadónak, azaz 427.000 pengőnek a kivetése válik szükségessé. Ezt az összeget egybevetve a hiánnyal, fedezeti többletként 3.551 P mutatkozik. Amíg tehát a múlt évben a hiányt 85°loos pótadó kivetése mellett sikerült megszüntetni, addig ez a jelen költségvetési évben, csak lOO°/0-os pótadóval volt elérhető. Hogy a pótadó százalékát ilyen jelentős mérvben fel kellett emelni, annak indoka a szükségletek nagyarányú emelkedésében, az anyagáraknak, munkabéreknek ' és minden szükséglet árának tetemes emelkedésében keresendő. A költségvetés egybeállítása a múltban rendes körülmények között az előző évek tapasztalati adatainak felüasznáiásával szokott történni. A világháború harmadik esztendejében, amidőn a gazdasági eltolódások mindenben és mindenütt rendkívüli adottságok elé állítják a közületeket és amikor a szükségletek mennyisége és összegei mondhatni naponként változnak és emelkednek, az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodnunk nem lehetett, hanem számolva a viszonyokkal és figyelemmel az áremelkedésekre állítottuk egybe az előirányzatot. Ez a magyarázata annak, hogy az 1943. évi költségvetési előirányzat legtöbb tételében az előző évivel szemben jelentős eltérést, emelkedés mutat, ami százalékban kifejezve, figyelemmel a megtakarításokra, a múlt évivel szemben 16‘5 százalékos emelkedésnek felel meg. Bár az emelkedés súlyosnak és nehezen elviselhetőnek látszik, mégis figyelembe kell vennünk, hogy a 344.076 pengőt kitevő kiadási emelkedéssel szemben 52.147 pengő kiadási csökkenés állt elő. Az ezen összeg leszámításával fennmaradó 291.929 pengőt kitevő szükségleti emelkedésből pedig, az adósságok törlesztésére, tehát valójában beruházási célt szolgáló szükségletre, 98.000 pengővel nagyobb összeget fordítottunk. Ezenkívül új létesítményekre, mint pl. nyilvános A jövő A folyó 1943. évi költségvetésünk keretében sikerült a városillemhely építésére 6.000 pengőt, boncolóház építésére és dögtér létesítésére pedig 8.000 pengőt fordítunk. Tűzoltói felszerelésekre 7.000 pengővel, egyéb apróbb, de kizárólag beruházási célt szolgáló kiadásokra pedig 20.000 pengővel többet irányoztunk elő. Ezeknek összege 139.000 pengőt tesz ki. Az ezen felül mutatkozó több szükségletben pedig szerepel a városi Tüdő- és Nemibeteg-gondozó költség- előirányzata 24.000 pengővel, a II. számú városi gazdasági népiskola szükséglete 10.319 pengővel megnövekedve. Végül a városi épületek tatarozására és az utak fenntartására és tisztántartási munkálataira is mintegy 30.000 pengővel nagyobb összeget fordítunk. Az ezen tételek után fennmaradó, mintegy 90.000 pengőt kitevő több szükségletből a közellátási igazgatással járó költségtöbbletre 14.640 pengővel; a közigazgatás és adókezelés személyi és dologi szükséglet emelkedésére pedig összesen 56.961 pengővel többet fordít. Ilyen körülmények és viszonyok mellett aztán érthető és indokolt a szükségleteknek 16'5 százalékkal való megnövekedése és a pótadó százalékának 85 százalékról 100 százalékra való emelkedése. Költségvetésünk bevételeire vonatkozóan csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy azok fejlődése nincs, arányban a kiadások növekedésével, sőt azoknál az irányított és kötött gazdálkodás következtében igen sok tételnél jelentős visszafejlődés mutatkozik. A legnagyobb takarékosság jegyében összeállított költségvetési irányzatunk elkészítésénél legfőbb törekvésünk volt a pénzügyi és költségvetési egyensúly fenntartása és a város fizetőképességének biztosítása. E törekvésünk mellett azonban szemünk előtt lebegett, hogy a megelőző költségvetéseink egybeállítása alkalmával kifejtett programpontjainkból semmit fel ne adjunk, hanem, hogy céltudatos munkával, azoknak fokozatos megvalósítására törekedjünk. v terve! háza épületünk tatarozási munkálatainak teljes befejezése. A jövő
