Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-07 / 158. szám
2 EGER 1942. október 7. A végeredményt még nem lehet pontosan megállapítani, mert még mindig érkeznek adományok a városi közpénztárhoz és az EGER szerkesztőségéhez, azok részéről, akik vagy nem voltak otthon a gyűjtés idején, vagy nem keresték fel őket véletlenségből a gyűjtők. Eger közönsége hazafias kegyelettel ünnepelte meg az aradi vértanúk napját Eger közönsége hazafias érzésekkel s a múlt és jelen hőseire való emlékezéssel ünnepelte meg október 6-át. A gyásznapon fekete lobogókkal díszítették a középületeket és a házakat s reggel a hatóságok, társadalmi^egyesületek és testületek népes küldöttségei jelentek meg, élükön az ünnepséget rendező jogakadémiával, az ünnepi gyászmisén a minorita rend templomában. A szentmisét a rend egri házának főnöke, P. Ladányi László mutatta be. A minoriták templomából a Knézich emléktábla elé vonult az ünneplő közönség, ahol a Himnusz elhangzása után Nagysolymossy Zoltán, az Emericana jogász-hivatás- curiájának elnöke mondott tartalmas és meggyőző emlékbeszédet. Kegyelettel emlékezett meg az „aradi tizenhároménak s köztük Eger volt lakójának Knézich Károly honvédtábornoknak érdemeiről és példájáról. Szellemtörténeti bizonyítékokkal igazolta, hogy az 1848- as függetlenségi harcnak nagy tragikuma abban rejlett, hogy előidézőiben nyilatkozott gyakorlatilag az első nagy törés, amelyet a nyugati nemzetállam eszméje — a francia forradalom hagyománya — a szentistváni eszmén okozott. S ez abban mutatkozott, hogy az évszázadokon keresztül a szentistváni magyar birodalomban a magyarsággal békésen együttélő nemzetiségek a magyarság és ez állam ellenjfegy- verrel fordultak. Kimutatta, hogy a negyvennyolcas 'hősök és az aradi vértanuk egyúttal a szentistváni állameszmének vértanúi is voltak. Rámutatott a mai hősök érdemeire és a mai magyar ifjúság kötelességeit hirdette elsősorban a honvédelem terén, a győzelmes harc |után pedig abban a feladatkörben amelyet a szentistváni állameszme —‘a haza további fennállásának létalapja — a magyar ifjúság elé tűz. A „Magyar Hiszekegy“ eléneklé- sével ért véget a lelkes hangulatban lefolyt emlékünnepély. A beszéd után Eger háziezrede nevében Karsay Károly alezredes, Eger város közönsége nevében pedig dr. Pál Endre tanácsnok helyezett koszorút az aradi vértanú emléktáblájára. Közellátási együttműködést jauasolnak a magyar uárosok között Eger, október 7. A Magyar Városok Országos Szövetsége legutóbb behatóan foglalkozott a közellátási kérdésekkel. A szövetség hivatalos lapja beszámol arról, hogy a magyar városok vezetőinek elgondolása szerint sok előnnyel járna az egyes városok számára a közellátás egyöntetű meg: szervezése. Több oldalról merült fel az a kívánság, hogy a rászorult városok lakosságán jelentős mértékben segíteni lehetne olyképen, hogy valamely város, amely a másiknál bizonyos cikk beszerzése tekintetében szerencsésebb helyzetben van, fölöslegéből juttathatna a szűkölködő városnak. — Ezzel szemben a szűkölködő város a másiknak olyan közszükségleti cikket adhatna át, amellyel ez az előbbi város jobban van ellátva. Az elgondolás lényege tehát az, hogy a közellátási hivatalokat az egész országban azonos alapon szer■■mtfjfttrjf .....................- .............F ERENCJÓZSEF KESERÜVIZ vezzék meg és ezek érintkezésbe lépve közöljék egymással azt, hogy milyen közszükségleti cikkben van hiányuk vagy feleslegük. Az együttműködés előnyeiből következnék az is, hogy egy olyan város, amely nagy területű legelőkkel és jelentékeny takarmánykészletekkel rendelkezik, könnyebben meg tudna szervezni olyan nagyobb arányú tejgazdaságot, esetleg sertés- hizlaldát, melyből a szerencsésebb körülmények között levő másik város lakossága is előnyt élvezhetne. Javasolják, hogy a lábbeli és talputalvány érvényességi határideje a kiállítástól számított három hónap legyen. Bizonyos időszaki cikkeknél, amelyeknek forgalma egyáltalán nem, vagy csak időszakonként szabályozható, megvizsgálandó volna, hogy a városi fogyasztópiac nem volna-e felszabadítással jobban biztosítható. Végül felhatalmazást kérnek arra, hogy a városok a jegyrendszerrel kapcsolatban felmerülő költségek aránylagos részét a közvetlen fogyasztási célokat szolgáló cikkek kiskereskedelmi forgalomban követelhető legmagasabb árához hozzáadhassák. Hogyan készítsünk árok-óvóhelyet A honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportfőnöksége a rádióban hétfőn előadást rendezett az árok óvóhelyek építéséről. — Az előadó a következőket fejtette ki: A légitámadások alkalmával a bombaszilánkok, valamint a saját tüzérségünk repeszdarabjai elleni védekezésnek egyik használatos szükségmegoldása az árok óvóhely. Azok a szempontok, amelyekre az árok óvóhely építésnél figyelemmel kell lennünk, a következők: 1. Az árok óvóhelyet csak akkor létesítsük, ha nincs pincénk. 5. Azt az udvarban, vagy kertben helyezzük el, az épületkörnyék határán kívül. 3. Az árok irányát 5—8 méter derékszögben törjük, tégla és kőboltozatost, 8—16 méterenként oldalt lépcsőzetesen törjük el. 4. Folyóméterenként három főt számítsunk. 5. A belső magasság egy méter és 90 centiméter legyen. 6. Az árok óvóhelyen a falat és feneket mindig burkoljuk. 7. Feltétlenül gondoskodjunk a csapadék és talajvíz levezetéséről. 8. Szereljük fel ülőalkalmatossággal, kellő- számú tőzegklozettel, szellőzőberendezéssel és világító eszközökkel. (MTI) Elengedik a hadbavonult iparosok és kereskedők kereseti és jövedelmi adóját A pénzügyminiszter rendeletéből közölték az ipartestületekkel, hogy a katonai szolgálatot teljesítő iparosok, kereskedők és szellemi foglalkozást folytató személyek terhére kivetett általános kereseti adónak a hadbavonulás időtartamára és a jövedelemadónak erre a jövedelmi adóforrásra aránylagosan eső részét törölni lehet, feltéve, ha a hadba- vonultnak nincs olyan hozzátartozója, aki helyette az ipart folytatja. A rendelet alapján a pénzügyi hatóságokat felhatalmazták arra, hogy az említett adókat a hadbavonulás napjától törölhessék, a jövő évi kivetésnél pedig ezt a körülményt az adóalap megállapításánál figyelembe vehessék, az esetben természetesen, ha a hadbavonult vagy hozzátartozója hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az ipart vagy kereskedést & hadbavonulás miatt volt kénytelen szüneteltetni és nincsen olyan személy, aki őt foglalkozásában helyettesíthetné. A hadbavonultak adótőrlésének kérdésére vonatkozólag egyébként minden esetben az illetékes ipartestületek adhatnak felvilágosítást az érdeklődő iparosoknak. A szakértők nem tudták okát találni a halálosvégű egri teherautó- szerencsétlenségnek A törvényszék felmentette Lövinger László borkereskedőt és Fekete Imre gépkocsivezetőt Április 16-án halálosvégű teherautó szerencsétlenség történt Péter- vására község előtt. A szerencsétlenség okozója Lövinger László egri borkereskedő teherautója volt, az áldozat pedig Majoros Bernát egri lakos, akit agyonnnyomott és összeégetett a felborult és kigyulladt autó. A szerencsétlenség napján a teherautó Kisterenyére szállított nagyobb bormennyiséget. A kocsi teherbíróképessége 1500 kilogram volt, de akkor 1780 kilogrammot halmoztak rá. Fekete Imre gépkocsivezető, Fekete Imre felesége és Majoros Bernát indúltak útnak a megrakott kocsin és minden baj nélkül haladtak a pétervásárai úton. Alig egy kilométerre a község előtt súlyos motorhiba történhetett. A sofför későbbi vallomása szerint két dörrenés hangzott a motorból, valami alkatrész levált s a súlyos vasdarab irtózatos erővel Fekete Imre homlokához vágódott. A sofőr az ütéstől elvesztette eszméletét s a vezető nélkül maradt kocsi az árokba futott és felborult. A szerencsétlenséget su'yosbbitotta, hogy a kiömlő benzin meggyulladt és az egész kocsi égni kezdett. A hatalmas lángokkal lobogó teherautóban először Fekete Imre tért eszméletre, mert az alsó lábszára égni kezdett. Kétségbeesett erővel támolygott ki a kocsiból és kiemelte eszméletlen feleségét, majd az országúton közeledő emberek segítségével oltáshoz és mentéshez fogtak. Majoros Bernát már nem került elő élve a teherautó alól, mert a kocsi teljes terhével rádőlt és összenyomta, a tűz pedig súlyosan összeégette. A királyi ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt adott ki vádiratot Lövinger László és Fekete Imre ellen, amit azáltal követtek el, hogy foglalkozásuk szabályainak megszegésével nem forgalomképes kocsijukat a megengedettnél nagyobb teherrel útnak indították. Az ügyben az egri törvényszék líysoAoZay-tanácsa tartott főtárgyalást. Az elnök kihallgatta a vádlottakat, akik a tényállást az eset körülményeinek megfelelően adták elő. Kijelentették, hogy tudomásuk
