Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-10-05 / 157. szám

2 EGER 1943. október 5, Seréöi lusztinidn és Szinyei ÍTlerse lenő beszéőéuel megnyílt a katolikus nagygyűlés A XXX. országos katolikus nagy­gyűlés megnyitó díszgyűlését vasár­nap délelőtt fal 11 órakor az ünnepi szentmisék után tartották meg a pesti Vigadó nagytermében. A pápai himnusz elhangzása után Serédi Jusztinján hercegprímás mondta a megnyitó beszédet. — Harmincadik katolikus nagy­gyűlésünk vezérgondolata — mon­dotta többek között — a család­mentés és a nemzetmentés, egy­szóval az életmentés magyar és katolikus törekvéssel, magyar és katolikus munkával. Amikor hós katonáink a keleti fronton saját életük árán is védik a magyar csa­ládot és a nemzet életét, akkor mi, magyar katolikusok, nem engedhet­jük elsikkasztani azt az életet, me­lyet Isten a szentségi házasságon keresztül ad az egyednek, a család­nak és a nemzetnek. — A hercegprímás ezután törté­nelmi példák felsorolásával bizonyí­totta, hogy a török hódoltság során leapadt magyarságot a szentségi házasságon keresztül szaporította meg Isten kegyelme. — Meg vagyok győződve róla — folytatta —, a magyar katolikusok túlnyomó része belátja, hogy más módon nincs nemzetmentés és család­mentés, mint a múltban bevált vallásos alapon. Az egyház joga iskoláihoz Seinyei Merse Jenő kultuszminisz­ter tartotta ezután előadását „áz egyház joga iskoláihoz“ címen. A kultuszminiszter történelmi pél­dákkal világította meg az egyházi iskolák kialakulását, majd hangoz­tatta, hogy milyen nagy érdemei vannak a katolikus egyháznak a keresztény nevelés terén. Nem találunk a modern élet el­méleti és gyakorlati tanítói és ne­velői irányai között egyet sem, a- hol a katolikus egyház ne állítana munkába nagyfelkészültségű szak­embereket. A tények azt bizonyít­ják, hogy a katolikus egyház tuda­tában van tanítói küldetésének és ezt a hivatását nem e világra szóló feladatnak tekinti, hanem a min­dennapi élet leggyakoribb megnyi­latkozásaiban is a velejáró áldoza­tok vállalása mellett magának meg is követeli. Mint vallás- és közok­tatásügyi miniszter, hódoló elisme­réssel tolmácsolta ezekután a nem­zet háláját az egyház iránt. — Az európai magyar szellemi élet fundamentumát rakták le az egyháznak szolgái — mondotta —, mikor megépítették a monostori és plébániai iskolákat, melyeknek ki­virágzásai Pázmány Péter egye­teme, a katolikus akadémiák, főis­kolák, középiskolák és népiskolák. Ezek munkája nyomán a magyar lélek színpompásabb, elmélyültebb lett anélkül, hogy veszített volna ósi magyar értékeiből. Ragaszko­dunk ahhoz, hogy épüljön még több egyházi iskola magyar földön, ápolja még több szerzetes és világi pap­tanár a; magyar lelket. Hazaáru­lásnak tartjuk és kérlelhetetlen szi­gorral üldözzük azt a törekvést, mely az iskolát és vele a magyar ifjúság lelkét pártpolitikai szolgá­latba akarja bevonni. Az iskola fel­adata csak az lehet, hogy lélekbsn hivő, szellemben gazdag és testben erős magyarokat neveljen a ma­gyar életnek. — Legyen a magyar közoktatás alapja a vallás és a magyar lelkek vallásosságát erősítse a hiten és er­kölcsön felépülő magyar közokta­tás. Percekig tartó taps és lelkesedés fogadta a kultuszminiszter beszé­dét. Kik kaphatnak tűzkeresztet? A hivatalos lapban most jelent meg a kormányzó által a múlt esztendőben alapított Tűzkereszt- adományozások feltételeit magában foglaló végrehajtási határozat. — A Tűzkeresztet mind katonák, mind polgári személyek megkaphatják. Az igényjogosultság egyik előfeltétele a háborús szolgálat, amelynek leg­rövidebb időtartamát a fővezérség állapítja meg. A mozgósított hadseregen kívül jogosultság esetén megkaphatják a Tűzkeresztet a rendőrség, a csend­őrség, pénzügyőrség, valamint az állami erdészet fegyveres személy­zetének tagjai, úgyszintén azok a polgári személyek, akik a hadmű­veleti területen és a hátországban mozgósított hadseregen belül kap­tak beosztást, ha a feltételeknek megfelelnek. A Tűzkeresztre jogosultak a se­besültek, sérültek, hősi halottak, va­lamint a hadifoglyok is, de okosak fogságból való megszabadulásuk és igazolásuk után nyerhetik el igény­jogosultságukat. A légvédelmi tüzérséghez tartozók csak akkor kaphatják meg a Tűz­keresztet, ha bizonyos számú földi harcban vettek részt. Az igényjo­gosultságot mindenkor jegyzőkönyv­ben állapítják meg. A honvédség­hez, a fegyveres testületekhez, va­lamint a mozgósított katonai és pol­gári személyek seb3Sülés, sérülés vagy hadirokkanttá válás esetén az igényjogosultságot azonnal megszer­zik. Ügyszintén azonnal megkapja a hátországban elleséges harcesz­köztől megsebesült bármely polgári személy is, ha igényjogosultságát jegyzőkönyvben igazolja. Ugyanígy megkapják nyomban a tűzkeresztet a hősi halottak hátramaradottai is. A Tűzkeresztet mindenkor a hely­zetnek megfelelően ünnepélyes ke­retek közölt adják át. A sebesülé­sek számát a Tűzkereszt szalagján fómpántokkal jelzik. Zsidó nem kaphat tűzkeresztet. Új ügybeosztás lépett életbe a vármegyeházán Eger, október 5. Okolicsányi Imre, Heves várme­gye alispánja október 2-tól új ügy­beosztást léptetett életbe a várme­gye központjában. Az új ügybeosztás a következő- képen osztja fel az ügyágazatokat: Okolicsányi Imre alispán: Álta­lános irányítás és felügyelet. Fe­gyelmi bíráskodás. Hivatalvizsgála­tok. Törvényhatósági szervezeti ügyek. Törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak személyi ügyei. Dr. Szabó Gyula vm. főjegyző: Alispán helyettesítése és irodai fel­ügyelet. Fegyelmi ügyek a köz­igazgatásibizottság előtt. Közmunka, út- és vámügyek. Községi alkalma­zottak személyi ügyei. Községi szer­vezeti ügyek. Posta, vasút és vil­lamosítási ügyek. Törvényhatósági önkormányzati ügyek. Kisgyűlés- ben Eger és Gyöngyös városok ügyei. Dr. Monostory Elek vm. II. fő­jegyző : Állampolgárság, illetőség. Építkezési ügyek. Fegyelmi vizs­gálóbiztosi teendők. )Házalási enge­délyek. Ipari, kereskedelmi és ital­mérési ügyek. Központi választ­mány. Legeltetési társulatok, mező­gazdasági bizottsági ügyek. Légol­talom, tűzrendészet. Nyugellátás. Társadalombiztosítás, társadalompo­litikai ügyek. Utlevélügy, kivándor­lás. Vásárügy. Vízügyek. Kisgyű- lésben a gyöngyösi és hevesi járás községeinek ügyei. Dr. Négyesy Árpád vm. aljegyző: Alispáni-titkári teendők. Adó, mér­tékhitelesítési és sajtóügyek. Adó­| mánygyüjtési engedélyek. Állat­egészségügyi igazgatás, állattenyész­tési alap. Árellenőrzés. Fegyelmi ügyek az alispán előtt. Hegyközségi ügyek. Kisajátítás, tagosítás. Köz- ellátás, közélelmezés. Tűzifaellátás. Vallás és közoktatásügy. A várme­gyei hivatalos lap szerkesztése. Kis- gyűlésben a pétervásárai és tisza­füredi járások községeinek ügyei. Dr. Keller László vm. aljegyző: Bőr és cipőellátás. Cseléd és mun­kásügyek. Ebadó kivetése és keze­lése. Egyesületi ügyek és engedé­lyek (gyülekezés, fegyvertartás, hullaszállítás stb.) Halászati és va­dászati ügyek. Honvédelmi és katona ügyek. Idegenrendészet, menekültek és külföldiek ügyei. Közegészség- ügyi igazgatás, kórházi és ápolási ügyek. Nép és munkásház ügyek. Népmozgalmi ügyek. Országmozgó­sítási ügyek. Rendőri büntetőbírás­kodás II. fokon. Rendészeti ügyek, internálás, toloncolás stb. Testne­velési ügyek. Kisgyűlésben a hat­vani és egri járások községeinek ügyei. Főlevéltárnok: Anyakönyvi és név­változtatási ügyek. Levéltárosi te­endők. OFB ügyek. Dr. vitéz Lénárt Béla közjóléti szövetkezeti igazgató: Közjóléti szövetkezeti, szociális ügyek, or­szágos nép és családvédelem. M. kir. tisztifőorvos: Közegész­ségügy, kisdedóvás, orvosok szemé­lyi ügyei. Törvényhatósági m. kir. állator­vos; Állategészségügy, állatorvosok személyi ügyei. Hogyan uiselkeójünk az óuóhelyen? MTI jelenti: A honvédelmi minisztérium lég­oltalmi csoportfőnöksége a rádióban előadást tartott az óvóhelyen való viselkedésről. Az előadó a követ­kezőket fejtette ki: Az óvóhelyeken nyugalomnak és békességnek kell lennie, ott minden izgalom felesle­ges. Óvóhelyi tartózkodás alatt csak sajátmagunknak és környezetünk­nek ártunk azzal, ha feleslegesen izgalmat engedünk magunkon úrrá lenni. Azért is tilos az izgalom, mert az erős indulatok egyrészt ellen­állásunkat csökkentik nagymérték­ben, másrészt nagyobb levegőfo­gyasztásra kényszerítik szerveze­tünket. Az óvóhelyen minden feles­leges mozgástól tartózkodjunk. Kerüljük az ideges járkálást, jövés­menést. Mindenki foglalja el a neki kijelölt helyet és nyugodtan tartóz­kodjék ott. Ideges embereket, vagy azokat, akiken mégis erőt venne a kétség- beesés, vegyük körül jóindulattal. Betegként kezeljük őket. Foglal­kozzunk velük, kövessünk el min­dent, hogy megnyugtassuk őket, és ha lehet, vigyük őket az óvó­hely elkülönített részeibe. Gyerekeket ne engedjünk fut­kosni. Kiáltozástól, vagy túlhango3 beszédtől, vagy sírástól is tartóz­kodjunk. Éjszaka mindenki kísé­relje meg, hogy a megszakított pi­henést nyugodtan folytassa, mert pihenésre a másnapi munkánál fel­tétlenül szüksége van. A kívül történtekre gondolni, állandóan azt figyelni felesleges, mert azokra semmi befolyásunk sem lehet. Az óvóhelyen dohá­nyozni, tüzet gyújtani és nyílt lánggal égő lámpát használni tilos. Nagyon figyeljünk arra is, hogy az óvóhelyi levegő tiszta és szagmen-

Next

/
Thumbnails
Contents