Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-09-30 / 154. szám

t RA S FILLER Eger, LIIL évfolyam, 154. mám Szerda Trianon 23,1942. szeptember 30, 11.ÖFIZETÉS1 DÍJ i t§g hónapra 1 pengő m f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P, Eggea számi hétköznap 8 fülár, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGTSZEB SZERKESZTŐSÉG- Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefoni 176. szám Csekkszámlái 54.558. Szükséges a szigor a közellátásitól Annak felismerése, hogy a mai háborús viszonyok között a közellá­tás biztosítását csak a készletek legszigorúbb, legtakarékosabb fel- használása mellett lehet elérni, a kormányzatot arra készteti, hogy a közellátási rendeleteket és intéz­kedéseket a legnagyobb körültekin­tés mellett tegye meg. A miniszter­elnök csak a minap hangsúlyozta, hogy ebből a háborúból mindenki­nek ki kell vennie részét. A mai időkben már nem elég az egyén lelkiismeretére, hazafias érzésére és kötelességtudatára hivatkozni. A nemzet élet-halál harcában nemcsak vállalni kell a különböző terheket, hanem mindazokat, akik az önkén­tes áldozathozatal és teherviselés alól önző módon kibújni akarnak, kényszeríteni kell arra. Ha tehát a kormány a közellátás biztosítása céljából néha szinte kíméletlenül veszi is igénybe az egyes terméke­ket, ezt nem abból a szempontból kell felfogni, mintha az intézkedés a termelés és fogyasztás ellen irá­nyulna, mert a cél éppen az, hogy a háborúban való fokozott részvétel mellett minden körülmény között biztosítva legyen lehetőleg a ter­melés folytonossága és az ellátás zavartalansága. Ha az elmúlt évre visszatekin­tünk, megállapíthatjuk, hogy szám­talan esetben hangzott el felhívás a termelőkhöz és fogyasztókhoz egy­aránt, amelynek során a kormány, vagy a közellátás vezetői mindig a közösségérzetet, az áldozathozatalt és a rendelkezések szellemének meg­értését kérték a nemzettől. Az idei évi termésrendelet is a magyar gaz­da lelkiismeretét hívta segítségül, hogy sikerüljön mindenki számára biztosítani a mindennapi kenyeret. A tapasztalatok sajnos azt mutatták, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem értik meg a háborús idők intő szavát, akik az egyéni nyerész­kedést és önző céljaik kielégítését a nemzet sorsdöntő érdekei elé he­lyezik. Az a számtalan kibúvás, ame­lyet az idei gabonatermés számba­vételénél észleltek, valamint a ked­vezőtlen termés, csak újabb bizo­nyítékát adták annak, hogy az or­szág létfontosságú kérdéseinek meg­oldásánál nem elégséges a kérő szó és nem elégséges a jóhiszeműség. A közellátási miniszter feladatát csak e készletek pontos ismereté­ben láthatja el eredményesen. Ennek a helyzetnek a felismerése késztette a kormányt arra, hogy a napokban megjelent kukoricarendelettel is be- szolgáltatási kényszert kénytelen éleíbeléptetni, amelynek az a célja, hogy az eddiginél szilárdabb alapra helyezze a magyar közellátás má­sodik nagy kérdését, a zsírellátást. A beszolgáltatási kényszer nem teljesen új intézkedés a termelők előtt. Az idei termésrendelet már megvalósította ezt az árpánál és a zabnál. A különbség csak az, hogy míg az előbb említett gabonamag­vaknál a termés nagysága után kellett bizonyos százalékot beszol­gáltatni, addig a kukoricánál ezt a kát. hold száma után írják elő. Ter­mészetesen a rendelet, amikor szi­gorú a beszolgáltatásnál, ugyan­akkor körültekintő módon számot vet azzal, hogy a különböző minő­ségű talajokon az országban sok­helyütt eltérő terméseredmények vannak. Ezért a földmivelésügyi minisztérium legutolsó és hivatalos termésbecslései alapján járásonként állapították meg az egy-egy vidék­ről beszolgáltatandó kukorica ter­més mennyiségét. Ezen túlmenően még igyekezett, hogy a járásokon belül is mód legyen arra, hogy a rosszabb talajokon a kát. tiszta jö­vedelmet alapulvéve csökkenthető legyen a beszolgáltatás mértéke. Sőt számot vet az elemi csapások­kal is, amikor az elengedett föld­adó arányában csökkenthető a kukoricabeszolgáltatás. A bevetett területek nagysága utáni termésbeszolgáltatás a leg­igazságosabb és a legcélravezetőbb intézkedésnek látszik. Igazságos, mert a termelőnek lehetővé teszi, hogy jobb gazdálkodás mellett több kukoricája maradjon/vissza, amivel szabadon rendelkezhetik. De cél­szerű is, mert a közellátás számára olyan készletek begyűjtését kell, hogy eredményezze, amelyekkel a tervszerű zsírgazdálkodás és ellátás megvalósítható és biztosítható. A hizlalási kedv előmozdítását szol­gálja a rendeletnek az az intézke­dése, hogy az egyes háztartások zsírszükségletének fedezése céljából a 800 négyszögölnél nem nagyobb kukoricával bevetett területek és a gazdasági cselédek illetményföldjei egy holdját nem veszi beszolgálta­tási kötelezettség alá. Ez a ren­delkezés a közellátási miniszternek azt a szociális elképzelését valósítja meg, hogy lehetőséget nyújtson a kisebb termelő zsírszükségletének saját hizlalás útján való biztosítá­sára. A bérhizlalást vállaló gazdák­nak pedig a beszolgáltatási kötele­zettség alól való felmentése módot nyújt arra, hogy a kukorica cél­szerű felhasználása mellett, a ter­melő egyúttal a leggazdaságosabban értékesíthesse kukoricáját. A közellátási miniszter a közel­múltban éppen a szabadkai beszé­dében mutatott rá arra, hogy a ha­tóság és a közönség közötti biza­lom milyen nagy szerepet játszik a (NTI) A doni arcvonalon magyar csapatok kedden sikeres helyi har­cokat vívtak — jelenti a német véderő főparancsnoksága. Magyar rohamcsapatok átkeltek a Don egyik szigetére és leverték az ott szívó­san védekező bolsevistákat. A szi­get megtisztítása után a harci cso­port számos fogollyal tervszerűen (NTI) Sztálingrádban a német csapatok szeptember 28-án elkese­redett harcokban elfoglalták az északi városterület egy részét. — A harcokban a német csapatok szakadatlan támadásaikkal harci- repülökötelékek támogatásával az ellenség tehermentesítő támadásait meghiúsították. (MTI) Katonai helyről közük: A bolse- viki légihaderő szeptember 15-től 28 ig terjedő időben 964 repülőgé­Az Egyesült Államok hivatalos közlése szerint az amerikai tenge­m közellátás nyugalmának biztosításá­ban. Amikor röviddel ezelőtt a zsír­fejadagok átmeneti csökkentését be­jelentették, ugyanakkor jelezték azt* hogy a közeljövőben új alapokra helyezik az ország zsírellátását. Ez a kukoricarendelet, amely részletei­ben talán szigorú, de pontos Végre­hajtása esetén biztosítékot nyújt arra, hogy a közellátás egyik leg­égetőbb problémáját, a zsírkérdést megoldjuk. visszatért kiinduló állására. A Don másik helyén bolsevista harcicso­port megpróbált átkelni a folyón. A magyar csapatok felmorzsolták őket. Hatásos tűzrajtaütésekkel az arcvonal e szakaszának más helyein szétverték a bolsevista támadás elő­készületeit. (MTI) (NTI) Mint a NTI értesült, a né­met légihaderő szeptember 28-án is újabb figyelemreméltó eredményeket ért el a bolsevisták ellen vívott har­cokban. Eddigi jelentések szerint a német vadászok 50, a légvédelmi ütegek pedig 4 ellenséges gépet lőttek le. (NTI) pet vesztett. Német részről ugyan­ezen idő alatt a keleti arcvonalon 77 gép pusztult el. (MTI) részét a háború kitörése óta 22,300 embert veszített. Voronyezsnél lanyhult a negyedik támadás A keleti frontról érkezett leg. újabb jelentés szerint a voronyezsi hídfőnél csak kisebb harci tevé­kenység volt. A német és magyar repülők csak az ellenséges ellátási vonalakat támadták. Német részről hangsúlyozzák, hogy a negyedik vo­ronyezsi csata ellanyhulása azokkal a súlyos veszteségekkel magyaráz­hatók, amelyeket a német erők okoztak az ellenségnek. Működik már az első mezőgazdasági mintaüzem Oroszországban A Szovjet-Unióra jellemző gaz, piszok, sárr és reménytelen elhanya­goltság kellős közepén nemrég egy német állami birtok kezdte meg üzemét, mely minden részletében olyan, mintha a legműveltebb nyu­gatról került volna oda. Pedig nem varázslat útján cseppent Oroszország­ba, hanem egy elárvult szovjet ura­dalomból lett, melyet a német mező­Az amerikai tengerészet 22 ezer embert veszített a háború óta Sikeres harcokat vívnak a magyar csapatok a Donnál Sztálingrád északi városnegyedének egy részét Is elloglalták a németek Két hét alatt 964 repfllőgépet vesztett a szov|et

Next

/
Thumbnails
Contents