Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-09-26 / 152. szám
1942. szeptember 26. EGER 3 elterjedt a falvakban, megszabadult s felszabadult a/nép az istenhit és a valláserkölcs rabságából. így dicsekszik Jaroszlávszkij „elvtárs“ könyve. Ellenben én láttam ezt a „felszabadult" népet egyszer a légitámadás pokoli éjszakáján, amikor velünk együtt saját városát és saját népét bombázta gyilkosán a szovjet légi hadereje. A kis pincében, amely óvóhelyül szolgált a légitámadás első hullámainál, az orosz lakosságból is bemenekült néhány férfi és nő. Amikor a nagy bombák százai süvítettek és hullottak fejünk felett és egyetlen szörnyű óra alatt kétszázszor is számolnunk kellett a halállal, bizony a „bezbozsnyikok“ is elővették lelkűkből a régi jó imádságot, amit anyáik és apáik ajkáról hallottak valamikor és jajgatva, bűnbánattal esdekeltek a jó Istenhez irgalomért, kegyelemért, életért. Azóta vasárnaponként tömegesen járnak az oroszok is omladozó falű, s eddig mozinak használt templomnkba. Egy német százados, aki a túloldali dombról szemlélte a város ellen intézett légitámadást, csodálkozva kérdezte, hogy miképpen maradtam életben. Örömmel mondtam neki, hogy még csak veszteségünk sem volt az eszeveszett bombázásnál. A német kamerád szörnyűköd- ve jegyezte meg: Olyan volt a város képe a bombázás éjszakáján, hogy Szodoma és Gomorrha pusztulása sem lehetett borzalmasabb. Ügy látszott innen, hogy egyetlen ember sem maradhat önök közül életben. Sok bombázást átéltem már, de ennek az egynek nyomait még most is érzem lelkemben és idegeimben. A kommunisták istentelen és vallás- ellenes propagandájáról pedig láttam, hogy hatása csak addig tart a lelkeken, míg komoly életveszedelembe nem jut az ember. n. r. Hétfőtől kezdve ismét megváltozik a rádió napi műsora Nemrégiben közöltünk híreket a rádió műsoráben történt változásokról. Ezek a változások a napi hírek közlésében jelentkeztek. Szeptember 28-tól, hétfőtől kezdve űjabb jelentős változás következik be a rádió műsorszórásában. Ettől a naptól kezdve jelentősen kibővül a változatlanul 208.6 méteres hullámhosszon működő Kassa műsora, még pedig oly módon, hogy délután 5 óráig Kassa saját önálló műsorát adja, 5 órától kezdve pedig egy Budapestről közvetített változatos műsort. Ezt a műsort közvetíti majd ugyancsak szeptember 28-tól kezve e napon újra meginduló Budapest II. adóállomás is. Budapest II. szeptember 28-tól tehát ismét működik, mégpedig az eddigitől eltérő új 288.6 méteres hullámhosszon. Felhívjuk olvasóink figyelmét az ország területén működő közvetítő adóállomásokra is. Ezek az adóállomások nemcsak az illető városban, hanem annak környékén is jóminőségű rádióvételt biztosítanak. Különösképpen a rádió hallgatósága ezeknek az adóállomásoknak mindeddig kevesebb figyelmet szentelt, mint amilyent megérdemelnek. Ezek az állomások pusztán azt a célt szolgálták eddig is, hogy a különböző műszaki okokból esetleg rosszabb vételi lehetőségű terüODOL fogpéppel kell fogaikat ápolni. Ai ODOL fogpép megőrzi a fogak szépségét és egészségét. fog pép MAGYARORSZÁGI ODOLMÜVEK R. T. BUDAPEST irwmnrnrrrrrrvfrrfrrr,“^,^,,>t—>té^t“^>il^>>t^>tt^>>t^>><^Étt^tt>^>>l^>>>^l>>—>ll^,l>^>>l^>l>—1mm* leteken biztosítsák Budapest I. adóállomás műsorának üzembiztos vételét, kisebb teljesítményű, sőt detektoros készülékekkel is. Kassa adóállomása 208.6 méteren sugároz műsort s mint fentebb említettük 28-tól kezdve ez a műsor délután 5 órától egy Budapestről közvetített színes és változatos műsorral még bővül is, azonkívül, hogy ugyancsak szeptember 28-tól Budapest II. is ad majd újra műsort, de nem az eddigi hullámhosz- szán, hanem 288.6 méterem. Budapest I. műsorát adja egész nap Magyaróvár, amelynek adóállomása a 227.1 méteres hullámhosszon működik. Ugyancsak Budapest I. műsorát sugározza egész nap Pécs 204.8 méteren, Kolozsvár valóban megérdemli a méltánylást, az emlékezést és megörökítést. Nyizsnyay Gusztáv ugyanis nem oly vándordalos volt, aki üzletnek tekintette ezt a fáradságos és áldozatos, önként vállalt munkát, hanem belső lelki kényszer hajtotta akkor, midőn a szabadságharc bukása után egyre-másra írta szebb- nél-szebb dalait és vitte szerte a hazában a jobb jövőbe vetett reményt, buzdította a csüggedőket. Mikor a nemzet élőhalottnak tetszett: akkor következett az ő misz- sziója, hogy költészete zománcával megaranyozza nemzete életét. E korabeli énekei, dalai felséges kortörténetet adnak . . . S mikor a virradás bekövetkezett a nemzet életében, a nemzet dalosának jutalma szerény . . . írnoki állás lett. Igaz, az anyagi jólét és jutalmazás messze elkerülte Nyizsnyayt. de azért sorsára soha nem panaszkodott. Az is igaz viszont, hogy a telekkönyvi munka egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy zeneszerzői zseniét táplálja. . . . A tehetség azonban minden körülmények között tehetség marad és nem tud nyugodni. Költött akkor is, ha társaságban szórakozott; költött, ha otthon pengette gitárját, vagy gyönyörűséggel futottak újjai a zongora billentyűin. Félrevonulva pengette a húrokat és dúdolta ujabbnál-ujabb dalait, melyek azután hamarosan közismertté lőnek s szállottak szerte, mint tavasszal az ákácillat. Társaságban csak elővett egy darabka papirost, meghúzta az öt párhuzamos vízszintest és rajzolta sebtiben a hangjegyeket, míg pár perc alatt kész lett az új nóta, melyet hamarosan még ott a [helyszínen megtanultak barátai s másnap, — harmadnap már egész Hódmezővásárhely, majd egy hét alatt a tanyák is dalolták... Mintegy 70— 80-ra tehető azoknak a dalainak száma, amelyek fönnmaradtak, de számtalan darabjának értékes motívumait használták fel más dalköltők anélkül, hogy a forrást megemlítették volna. Termékenységére jellemző, hogy például 1853. november 12-én két dala született a szöveggel együtt. Az egyik az volt: „Hej szegedi szép csaplárné .. .!“, a másik pedig: „Gyű, te Betyár, szállj el velem, Míg a rózsám fel nem lelem . .. Ha fellelem, megölelem S csókban fürdik meg a lelkem. Sárga levél hull a fáról, El kell mennem a gulyámtól 1 El kell mennem, vár a rózsám, Bármi messze lakik hozzám ...“ Csak még egy kedves dalát, amely a pillanatok hatása alatt született: „Ne haragudj, kedves anyjuk, ha látod. Hogy az egri bor egy kissé megártott Hiszen te is oka vagy mámoromnak, Mert szemeid szépen reám ragyognak..." A híres-neves vásárhelyi Béla cigány legkedvesebb hallgató darabja ez volt Nyizsnyay tói: „Meg-meglopom tekinteted, kedvesem, Oh mért is vagy tiltott virág énnekem.“ Nagyértékűek azonban azok a dalok, amelyek a honfi szívek bánatát visszhangozzák. Ezek között még ma is széltében ismert az, amelyet a forradalmár Sárossy Gyula „Ingeborg születése napján“ c. versére írt s melynek röfrénje: „Szegény anyám, ha tudta volna, Dehogy szült volna engemet.. .“ Még kedvesebb volt a ,Jrlohácsi koldtis“ című vers dallama. De végeszakadatlan lenne, ha mindazt a gyönyörűséges nótát felsorolnám, aminek töredékei is csak itt-ott maradtak reánk, de amelyek mind-mind a színtiszta magyar lelket sugározzák, amint ahogy be is vette a magyar lélek: a magáénak vallotta... és népdalnak minősítette. Szóval: igaza volt Pósa Lajosnak, midőn a Nyizsnyay szobrának leleplezése alkalmával szavalta: „ ... Dalol a nagy éjben születő hajnalról, Bémes sötétségben fényes virradatról, Csüggedő nemzetnek reményt zengedezve, Iratos balzsamot hullat a sebekre. Te vagy az, Nyizsnyay! Te voltál, Te voltál! Könnyedet itta be a rombadőlt oltár! Mikor a magyarnak sírni sem volt szabad; Te a szabadságot elsirattad magad. C8illagtalan éjbe csillagot is dobtál, Dermedt szív melegült lángszító dalodnál. Zöld gallyat ültettél sivatag pusztába, Szép sudárba szökkent.., nőtt, nőtt koronája. Isten szólalt meg hegedőd szavában: „Honszerető nemzet nem lehet hazátlan, Csak aki a zsarnok talpnyaló szolgája, Csak annak veszett el független hazája!“ Áldott légy magyar nép vándor hegedőse! Isten muzsikája, hajnal pengetöje! Ringassa nevedet az örök hír szárnya! Zengő dal övezze s szabadság virága! Breznay Imre.
