Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-09-14 / 145. szám

i942. szeptember 14. E C3 £ S

ka pléhból összetákolt lakásaikban, szinte el sem képzeljük, hogyan bírják ki az itteni szigorú telet. A munkásházak megdöbbentő nyomoróságával groteszk ellentétben állanak a világító modern házszámtáblák, amelyek minden viskón ott pompáznak. Itt él a lakosság és remegve várja, melyik pereben csap be a gránát. Pincéje csak a nagyobb házaknak van, de bizony az sem nyújt védelmet. Az orosz lövedékek pedig itt sivítanak szerte a városban és ha a házba csapódnak, ártatlan gyermekek és asszonyok halnak meg.

A parancsnokságon maga a vezénylő tábornok fogad. Az asztalokat hatalmas térképek borítják. Az egyik szobában a hírközpont helyezkedett el, a másik a parancsnok szállása. A vezérőrnagy hellyel kínál meg, erélyes nyugodt arca megrendíthetetlen biztonságérzést sugároz. Tisztjei, katonái szinte a bálványozásig tisztelik és szeretik.

— A várost páncélos erők foglalták el, — mondja kérdésemre, — másnap azonban már az én katonáim vették itt át a védelmet, mert a páncélosoknak másutt volt dolguk. Még be sem rendezkedtünk, csapataim helyüket még el sem foglalhatták, mikor a vörösök hatalmas támadást indítottak Voronyezs visszavételére. Több mint száz harckocsival támogatták a gyalogság támadását. Ezt a tömeget csak úgy sikerült visszavernünk, hogy a felváltott páncélosoktól vissza tudtam tartani néhány páncél vadász egységet és azoknak a segítségével kemény csata után tudtunk mostani állásainkban végleg megkapaszkodni. Amikor saját páncélvadászaink megérkeztek, már nem volt miért aggódnunk. Azóta is fölényesen vertük vissza az oroszok minden támadását.

Pedig ezek a támadások nagyon erősek voltak. A foglyok vallomásaiból kitűnt, hogy hat vörös hadosztály állt velünk szemben nagyon erős tüzérséggel és nem kevésbbé erős repülőkötelékekkel. A szovjet repülőgépek sokszor húsz méter magasból géppuskáztak és dobtak bombát csapatainkra. Nem is említve a vörösöknek azt az előnyét, hogy a lakosság állandóan hirt adott helyzetünkről. Hol postagalamb útján, hol fényjelekkel. Helyzetünk azonban lassan megerősödött. Az orosz gyalogság és páncélosok már elvesztették győzelmükben való hitüket s ezekkel a demoralizált erőkkel nem tudják hatásosan támadni vonalainkat.

Elbúcsúzunk a hadosztály parancsnokától és utunkat folytatjuk az első vonalak felé.

Az úton nehéz tehergépkocsik döcögnek. Óvatosan kerülgetik a gránáttölcséreket. A gyalogság tartalékegységei a házakhoz vonulva éppen most költik el vacsorájukat. Néhány motorkerékpáros száguld, parancsot,jelentést hoznak-visznek. Felettünk gránátok süvítenek.

Egy utcasarkon három kilőtt szovjet harckocsi.

Nagyon magasan három bombázó berreg a város felett. Szovjetgép? Mindkettő lehet. Az egyik ház kaiEger, szeptember 14. Érdekes és megkapó szövegű levelet intézett a Lábbeli Központhoz Debrey István egri cipész és cipőkereskedő. A levélben tíz pár báránybőrrel bélelt csizmához kér anyagot, mert — mint írja — elhatározta, hogy saját költségén ennyi meleg csizmát készit honvédeinknek.

Megható a levélben a kérelem indokolása. — Hozzám is eljutott a Főméltóságú Asszony felhívása. A felhívást jól átéreztem. Negyvenhét hónapig küzdöttem az első világháború során, mindvégig az arcvonalban és mint öreg tüzérnek, nekem is sokat fázott a lábam, látHÍREK

— Hétfőn délután temetik ifjú Károlyi Gyula grófot. Ifjú Károlyi Gyula grófnak Ráckeve határában a Dunából kifogott holttestét a plébánia templomban történt beszentelés után autón Nagy- mágócsra vitték. Itt lesz hétfő délután 5 órakor a temetési szertartás, amelyet Harza Lajos dr. pápai kamarás, az elhúnyt nevelője végez- A szertartás után ifjú Károlyi Gyula gróf földi maradványait a kegyúri templom kriptájában helyezik örök nyugalomra.

— Kovács István nem kö- nyőradományt kér. Nemrégiben megírtuk, hogy felkereste szerkesztőségünket Kovács István nagykőrösi gazda, aki sok jószágából kiforgatva most verseit árusítja. Kovács István most újból meglátogatott bennünket és elpanaszolta, hogy sok helyütt úgy fogadják, mintha könyöradományt gyűjtene. Ez ellen ő tiltakozik, mert neki a versek árusítására a katonák és leventék között engedélye van, különben is verseivel azt akarja elérni, hogy a magyar nép jobb, műveltebb, jelle- mesebb és gazdagabb legyen. — Ez így is van. Csak úgy látszik Egerben nem sokan szeretik a verseket.

— Mikor nem szabad a ke* reskedőnek becsomagolni az árút? Az iparügyi miniszter rendeletet adott ki a papiros csomagolásra való felhasználásának korlátozása tárgyában. A rendelet értelmében olyan árut, amely papírban, vagy üveg kivételével szilárd burkolatban (pl. fémdobozban, (fa- áda stb.) csomagolásban kerül forgalomba, kiszolgáláskor tilos papírja csomagolni, kivéve, ha a vevő részére egy alkalommal több dara- jot is szolgálnak ki, író és nyomó japírt tilos áruk csomagolására felhasználni.

pújában egy öregasszony tetvezi unokája fejét és időnként aggodalmasan pislant az égre.

Voronyezs éli izgalmakkal teli mindennapi életét. ..

tam megfagyott bajtársaimat és már akkor elhatároztam, hogy ha a jóságos Isten hazasegit foglalkozásomhoz, családomhoz, nem fogok elfeledkezni azokról, akiket a Haza helyembe állít. Saját zsebemből fizetném ki az anyagok árát és saját kezemmel készítem el a csizmákat,* hogy ha már öreg koromnál fogva magam nem harcolhatok, a munka padján segítsek fiatal baj társaimon.

A levél szövegéhez nem kell magyarázat. Csak még annyit, hogy a tíz csizma értéke 1000—1500 pengő körül mozog. Adjon Isten minél több ilyen tündöklő magyart ennek a népnek.

* Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik feledhetetlen édesanyám elhunyta alkalmából részvétüket fejezték kis a temetésen való megjelenükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, ezúton mondok hálás köszönetét. Baráz András.

— Egy sebesült katona elvesztette cipő és petróleum jegyét. Turcsányi Lajos leszerelt sebesült szakaszvezető ma délelőtt a közellátási hivataltól a postáig elvesztette a nevére kiállított cipő és petróleum jegyet. Kéri a becsületes megtalálót juttassa el hozzá, Knézich Károly u. 34 sz. alá. Tekintettel arra, hogy megpróbált frontkatonáról van szó, hisszük, hogy a kérésnek foganatja lesz és a jegyek visszakerülnek a sebesülten hazatért katona kezéhez.

— Műrost eperfahéjből. Ó- Búlgária nyolc és Macedónia három kerületében, ahol a selyemhernyótenyésztésre különös gondot fordítanak, a kormány rendelkezése értelmében összegyűjtik a leveleitől megtisztított eperfagallyakat és az erre meghatározott helyeken beszolgáltatják. A beváltási árat rendeletileg állapították meg. Amíg a leveleket ugyanis selyemhernyók táplálására fordítják, addig a fennmaradt gallyakat egy német társasággal megkötött szerződés értelmében és az illető részvénytársaság birtokában levő szabadalom szerint műrost előállítására fogják felhasználni. A bulgár kormány reméli, hogy az eperfahéj feldolgozásával jelentékenyen emelkedni fog a belföldi műrosttermelés.

— Az Új élet regénytárának

hetenként megjelenő 12 filléres füzetei kaphatók a Kér. Saftőstővei- kenet könyvkereskedésében.

Hirdetéseivel célt ér, ha az EGER-ben hirdet.

Negyvenhét hónapig volt a fronton, sokat fázott és most tíz pár meleg csizmát csinál saját költségén egy egri cipész

3

* A Városi Zeneiskola igazgatója a nagy érdeklődésre való tekintettel még egy negyedik zongoratanárnőt szerződtetett, Lorenz Ilonka áll. kép. oki. tanárnő személyében. így a helyszűke miatt kimaradt és új növendékek is felvehetők.

— A Pesti Tőzsde új számában Keresztes Fischer Ferencné, Kelemen Ferenc (Nagykanizsa), dr. Biró Zoltán írtak cikkeket. A Vígszínház részvénytranzakciójáról, az erdélyi útépítési versenytárgyalásról, az Erdélyi Földgáz Rt. megalakulásáról stb. érdekes cikkek számolnak be.

_=IF IIIL lli„_

* Uránia. Keddtől kezdve az előadások hétköznapokon — kivéve szombatot — 4 és 6, — szombaton 2, 4 és 6, — vasárnap és ünnepnap délelőtt 11, délután 2, 4 és 6 órakor kezdődnek. — Hétfőn a Kadéttszerelem és Magyar-hiradó utolsó két előadása. — Kedden: Iglói diákok Farkas Imre operettje filmen. — Szerdán és csütörtökön: Tisztító tfiz a világhírű énekes Tito Scipa egyetlen filmje és Ufa- hiradó.

IRODALOM

Bolyai könyvek: Kodolányi János: Baranyai utazás.

Kodolányi az az iró, aki mindig teljes önmagát adja: regényben, novellában, vagy tanulmányban mindig a tisztánlátású, lényeget mondó stiliszta, akit a lélek tüze hajt, áldozattal is, de mindig kimondani a teljes igazságot. IJj könyve a ÄBaranyai utazás“ fájdalmas tetemre- hívás: a süllyedő nép, a kihunyt öntudat, az elveszett morál, a meg nem született gyermek, — keserű vádjai ennek a könyvnek. Aki töpreng a magyar sors felett, a testvér vészkiáltását hallja meg az útirajzból. A Bolyai Akadémia kötelességét teljesitette, mikor kiadta a Baranyai utazást.

*

Veres Péter: Ember írás.

Ami a kellemes meglepetés ennél a könyvnél: nem elvont esztétika — csupa élet. Megfigyeléseiben a kor embere szólal meg koráról s kortársairól, problémái a napjaink problémái. Az író műhelyébe vezet el Veres Péter: itt izzik legforróbban a történő világ, az író prizmájába gyűjt minden sugarat. Izgalmas lapokon mutatja be az írói világ villamossággal teli légkörét, megragadó lendülettel beszél a tömegébresztés és vezetés írói funkcióiról, keresi az alkotás maradandóságá- nak titkait. Örök dolgokat fejteget s különöskép mégis napjaink könyve az Ember és írás. A Bolyai Akadémia adta ki, ízléses, nemes formátumában.