Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-08 / 107. szám

srv Eger, L11L évfolyam, 107. szám. ÄRA 8 FILLÉR v Szerda # Trianon 23, 1942. jiílius 8. S LÓFIZETÉSI DÍJi %gg hónapra 1 pengő 10 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomdfi. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Elvágták egymástól az északi és déli szovjetseregeket Berlin, július 8. (Interinf.) A német csapatok tá­madó előnyomulásuk során elfoglal­ták Voronyezst, a jelentős szovjet ipari várost. Voronyezs fontos köz­lekedési csomópont a moszkva— rosztovi vasútvonal mentén. A vá­rost a Don folyó szeli ketté, gyár­telepei a Don folyó keleti és nyu­gati partján feküsznek. További értesülések szerint a Murmanszk felé hadianyaggal ha­józó angol-amerikai nagy karavánt a német tengerészeti erők és a légi erő 75 százalékban megsemmisí­tették. * A Popolo di Roma szerint a nap legkiemelkedőbb eseménye az a hír* hogy a németek átlépték a Don folyót. A keleti arcvonalon folyó hadműveletek ebben az évben más jelleget öltenek, mint tavaly. A né- »’JtSlék most Jbat.aJíPas és villám­gyors áttöréseket hajtanak végre | és úgylátszik nem annyira katlanok létesítésére, mint inkább az ellen­séges vonalakba való minél mé­lyebb benyomulásra törekszenek. Ennek célja elsősorban az, hogy szétválasszák a bolsevisták két nagy seregtestét, nevezetesen a Moszkva körül és a Donec melletti sereg­testeket. A németek ezt a célt a Voronyezs- vonal elérésével már el is érték és elvágták a rosztov—moszkvai vasút­vonalat, amelynek Timosenko sereg­testeit kell ellátni nyersanyaggal és hadiszerekkél. Eme cél elérése után a németeknek lehetővé válik, hogy hatalmas oldaltámadásokkal megtámadják az ellenséges vonalat és éket verjenek a szovjet sereg­testekbe. Igen nagy jelentőségű tény az is, hogy a német előnyo­mulást olyan széles folyamok sem tudják megakadályozni, mint ami­lyen a Don. ___ A kísérleti birtok A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat a kísérleti bir­tokok létesítését rendeli el. A ja­vaslat szerint az ország egyes tá­jain a megfelelő gazdálkodás elő­mozdítása végett vármegyénként több, de legalább a járásoknak meg­felelő számban kísérleti birtokokról kell gondoskodni. Ezeknek terje­delme 50—150 hold körüli lesz. El­ismert borvidékenként és gyümölcs­termő helyeken 5—20 holdas kísér­leti szőlótelepeket is kell felállítani. A kísérleti birtokok lehetőleg gaz­dasági szakiskolák területén, vagy ezeknek közelében állitandók fel, de vállalkozhatik saját birtokán ilyen létesítésére közép- és nagy- birtokos is, esetleg maga az állam vásárol megfelelő birtokot és azt haszonbérbe adja, amely esetben a haszonbérlő lesz a kísérleti bir­tok vezetője. A kísérleti birtokok szakképzett gazdák vezetése és a földművelés­ügyi minisztérium irányítása alatt állanak, kísérletekre fordított kia­dásaikat az állam megtéríti, a tu­lajdonosnak érdeme szerint külön jutalmat adhat, a haszonbérlőnek pedig 50 százalék erejéig bérmeg­térítést, illetve engedményt nyújt­hat. Különböző kisebb kísérleti birto­kokkal, növénykisérleti állomások­kal, stb. addig is rendelkeztünk. Azonban csak szórványosan, nem pedig járásonként, mint hogyan azt a törvényjavaslat előírja. Ez azt jelenti, hogy az ország minden vi­dékén lesz kísérleti birtok. Senki sem kételkedhetik tehát, hogy az azon elért eredmények az 6 birto­kán is el érhetők, mert hiszen ugyanabban a járásban, ugyanolyan éghajlati és talajviszonyok között folyik a kísérleti birtokon is a gaz­dálkodás. Minden gazdának közvet­len közelében lesznek ezek a bir­tokok, minden gazda a saját sze­mével győződhetik meg arról, hogy bizonyos termelési rendszer milyen előnyökkel jár és bizonyos fajta növények termelése, vagy állatok tenyésztése haszonnal jár-e. Igen fontos az, hogy az. állam a kísérleti költségeket megtéríti. Fon­tos ez azért, mert a gazdák eddig óvakodtak új rendszerekkel próbál­kozni, nem akartak a maguk kárán okulni és alkalmazkodtak a köz­mondáshoz, amely úgy szól, hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el. Most azonban, ha a szomszédban végzett kisérletek sikeresek lesz­nek, nem járatlan útra tér az, aki a bevált módszereket átveszi és maga is igyekszik úgy gazdálkodni, mint ahogyan ezt a kísérleti birto­kon látta. De igen komoly jelentősége van a kísérleti birtokok intézményének azért is, mert a közép- és nagybir­tokosokat serkenti, hogy hivatásuk­hoz illően jó példával járjanak elől és oktassák szemléltető módon a velük azonos viszonyok között gaz­dálkodó kisebb földmívelóket. Ezen­kívül pedig igen sok képzett gaz­dának fog biztos megélhetést nyúj­tani a kísérleti birtokok kezelése. Fellendítheti ezen az úton a közép­birtokos a saját birtokát, a haszon­bérlő pedig, ha még bérengedményt is kap, gond nélkül élhet és kis vagyont is gyűjthet, ha takarékos­kodik. Magyarországon számtalan kivá­lóan képzett gazda van. Ezeknek eddig nem állott módjukban az, hogy új termelési módokat kezde­ményezzenek, ilyeneket kipróbálja­nak. Most megvan a mód a cél­szerű és megfontolt kísérletezésre és pedig kockázat nélkül. Ez azt jelenti, hogy a szakismeretek két­szeresen érvényesülhetnek, az elmé­let megvalósulást kereshet a gya­korlatban. És ha az elmélet helyes, akkor a gyakorlatban a több és jobb termelést eredményezi. Szinyei-Merse Jenő: A keresztény magyar világnézet szellemében, de a nemes magyar hagyományok tiszteletben tartá­sával logok el|árni Eger, július 8. ■ A vallás és n3zok£&íás3gyi mi­nisztérium tisztviselői kara hétfőn üdözölte Szintjei Merse Jenő kul­tuszminisztert. A tisztviselői kar nevében Stolpa József államtitkár mondott üdvözlő- beszédet. Az államtitkár üdvözlóbeszédére Szinnyei Merse Jenő hosszabb be­szédben válaszolt. Ebben a minisztériumban mon­dotta többek között valóban ne­héz és felelősségteljes munka folyik, amely szigorú kötelességet ró egy­aránt mindannyiunkra. — A nemzet életerejét az ifjú nemzedék erkölcsi, szellemi és testi ereje, ellenállóképessége biztosítja. E millió magyar lélek formálója, nevelője, tanítója, oktatója elsősor­ban a magyar tanítói és tanári rend. Az ó vállaikon nyugszik a nemzetnevelés legsúlyosabb feladata. — Ezzel elválaszthatatlanul ösz- szefögg a csaknem emberfeletti fel­adat, amelyet a lelkészkedő papság végez. A nemzet hálája, köszöneté és megbecsülése kísérje őket. A tu­dományoknak és a művészeteknek a magyar kultúra területén betöltött jelentőségét és szerepét ezúttal kü­lön méltatni, úgy vélem, felesleges. — Nagy elődeim maradandó ér­téket alkottak, nagy értékeket őriz­tek és mentettek át az örök nemzet számára. Ezeknek az értékeknek további gondos megőrzését ott, ahol szükséges, kötelességemnek fogom ismerni. Tartózkodni fogok a min­denáron való újítástól. Természete- <_ sen az élet nem ismer mindig újabb és újabb feladatok elé állít bennünket. — E leláttátok megotaasanai a rendkívüli háborús viszonyok en­gedte mértékben és a jobboldali ke­resztény magyar világnézet szelle­mében, de a nemes magyar hagyo­mányoknak, a múlt értékeinek tisz- teletbentartásával fogok eljárni. — Ismerem a tisztviselősorsot, tisztában vagyok óhajaitokkal. Mint négygyermekes apa különösen mél­tányolni tudom a nagycsaládú tiszt­viselők helyzetét. Viszont kérlek benneteket, értsétek meg a törté­nelmi idők súlyos szavát. Nekünk itt a belső fronton a normális kö­telességteljesítésen felül kell ipar­kodnunk ellátni a teendőket. — Nevelésügyi minisztérium is vagyunk és a jó nevelőnek ai élet minden vanatkozásában jó példával kell előljárnia. Ne tévesszétek szem elől azt sem, hogy nem az emberek vannak a földi intézményekért, ha­nem az intézmények az emberek boldogulásáért. A miniszter végül kijelentette, őszinteséget vár a tisztviselőktől és lelkűkre kötötte a visszatért terü­letek ügyeinek megértő és gyors intézését. A megjelentek hosszasan és me­legen ünnepelték az új kultuszmi­nisztert, aki fogadta a tisztelgése­ket és mindenkivel külön-külön ke- zetrázva, pár szívélyes szót váltott

Next

/
Thumbnails
Contents