Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-08-28 / 135. szám

2 t a l e 1942. augusztus 28. lették. Gyümölcstermés általában bőséges. Állami akciók a következők; üszőborju akció 250, hasasüsző ak­ció 60 darab, baromfi akció 200 drb., kendermagos kakas, 40 gunár, 40 liba, gácsér 90, tojó 90 darab, me­lyek folyamatban vannak. A nyál- utolján megkezdődik a süldőkoca akció. A magyar honvéd érted és helyetted harcol idegen földön. Adj téli ruhát neki, hogy át tudja küzdeni a kemény orosz telet. Holnap sertéshúst is adnak a húsjegyre Marhahúsból 20, sertéshúsból 10 dekát kap minden személy Eger, augusztus 28. A város lakosságának marhahús­sal való ellátása zavartalan, sőt a husiparosok véleménye szerint hősé­gesnek mondható. A közönség nem fogyaszt el annyi marhahúst, mint amennyi rendelkezésre áll. Sok he­lyütt tapasztalható a háborús idők­höz nem illő túlságos válogatás is. A hentesiparosoknak a fókápta- lani és érseki gazdaságokból sike­rült szombatra 28 hízott sertést is kapniuk, amelyeknek hizlalása most készült el. Ezek szerint augusztus 29 én, szombaton nemcsak marha, hanem sertéshús is lesz a hentes­üzletekben. A hüs kiosztása úgy történik, hogy minden személy egyik szel­vényre 20 deka marhahúst, másik szelvényre 10 deka sertéshúst kap. A húst tehát két szelvényre lehet csak kiváltani, de csak az egyik — a marhahúsra szóló szelvényre — kell 4 fillért fizetni. Természetesen a zsíradékjegyre ki lehet kérni a 12 dekás szalon­nát is. .......... *■“ *“* “** «***■ "*» *......... —.........- —-..........— -................rm j-r[r| P ehellyel töltött mellényt is készíthetünk katonáinknak Kaptuk és a legnagyobb készség­gel közöljük az alábbi sorokat. Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjék a jó ügy érdekében helyet adni az EGER pénteki szá­mában ezeknek a soroknak. Örvend az ember lelke, mikor lát­ja, hogy fronton küzdő katonáink­nak téli ruhákkal való ellátása mennyire megmozgatja még a sze­gény sorsban élők szívét is. Prém­holmikat kér a hadvezetőség, ad is szívesen az, akinek van. A prémmel azonban, mint melegtartó, egyértékű & pehely is. Pehellyel töltött párnája pedig minden háziasszonynak van. Az angin párnátokból kiszabjak kétszer a mellényt — minden részt duplán, — összegépeljük olyanfor­mán, mint ahogy a pehelypaplan tolltokját, kis nyíláson a pelyhet berakjuk, elegyengetjük benne, majd varrógéppel kockásán levarrjuk. Ha ujjat is akarunk beletenni, ezt külön csináljuk valami meleg anyagból. Zubbony alatt fogja ezt hordani a katona s épen olyan hasznát fogja látni, minő a legmelegebb prém­bekecsnek. Soraim közlését köszönve, vagyok teljes tisztelettel Dr. Virágh Károlyné. Tartalékos tiszteknek a haderönkívüli szakszolgálatos tisztek állomány- csoportjába való felvétele A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m, kir. honvédség hivatásos ál­lományába, a honvéd szakszolgála­tos tisztek állománycsoportjába ka­tonai szolgálati kötelezettség után haderönkívüli szakmájának kiegé­szítése végett eme szakmába a tar­talékos tisztek (tisztjelöltek, had- apródőrmesterek) és a tényleges továbbszolgálatra visszamaradó tiszt­jelöltek (egy évi továbbszolgálat után) felvételüket kérhetik. Általában azok pályázhatnak, kik 35. (1907. születési évfolyam) élet­évüket túl nem lépték, nagyszülők­ig tiszta keresztény származásukat igazolják, testileg csapatszolgálatra alkalmasak, magyar állampolgárok, büntetlen és feddhetetlen elóéletűek. Felhívjuk a tartalékos tisztek, (tisztjelöltek, hadapródőrmesterek) figyelmét, hogy a nősök is pályáz­hatnak, karpaszományos évfolyamra való tekintet nélkül. A részletes pályázati feltételek, továbbá a kérelmek összeállítása és a szükséges okmányok felől minden honvéd zászlóalj, ezred, kiegészítő, járási, városi (Budapesten kerületi) leventeparancsnokság szívesen nyújt felvilágosítást. A kérelmeket folyó évi szeptem- ben 15-ig lehet az állománytest parancsnokságnál benyújtani. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapbanhirdet Eger város képviselőtestülete szombaton délután ülést tart Eger város képviselőtestülete augusztus 29 én szombaton délután 4 órakor tartja rendes havi ülését a városház nagytermében. Az ülés napirendjén időszerű közérdekű ügyek szerepelnek. Hadirokkant és honuéöelmi rokkant A hivatalos lap mai száma közli a minisztérium rendeletét a hadi­rokkant elnevezésre vonatkozó ren­delkezés módosítása, valamint az ezzel kapcsolatos elnevezések sza­bályozása tárgyában. Ugyancsak közli a hivatalos lap a honvédelmi miniszter rendeletét ennek a ren­deletnek végrehajtásáról. A rendelet szerint a hadirokkant elnevezés csak azt a személyt illeti meg, aki a hadműveleti területen szerzett se­besülés, sérülés vagy mág egészség- romlás, továbbá a hadműveleti te­rületen kívül ellenséges harceszköz behatása folytán vagy hatásának elhárításából kifolyólag szerzett se­besülés, sérülés vagy más egészség- romlás következtében lett rokkant. Aki nem ezen a módon lett rokkant, azt a honvédelmi rokkant elnevezés illeti meg. Hadiözvegy, hadiárva, illetőleg hadigondozott családtag el­nevezés csak azt illeti meg, akinek férje, szülője, illetőleg gyermeke (unokája, testvére) hősi halált halt. A többi özvegyet, árvát, illetőleg családtagot a honvédelmi özvegy, honvédelmi árva, illetőleg honvé­delmi gondozott családtag elnevezés illeti meg. A hadirokkantak, hadi­özvegyek. hadiárvák és hadigondo­zott családtagok együttes megjelö­lésére taegállapitott hadigondozot­tak elnevezés érintetlenül marad, a honvédelmi rokkantak, honvédelmi özvegyek,honvédelmi árvák és hon­védelmi gondozott családtagok kö­zös elnevezése: honvédelmi gondo­zottak. ÉGŐ VÁROS Honvéd haditudósító század. Ferenc Gyárfás hadapród őrm. Délután két óra. Ólmos fellegek terpeszkednek a szelíd dombokba hajló orosz pusztára. A látóhatár peremén már zuhog. Tiz-tizenkét kilométer távolságban nagy város ég. Csupa füst és lángtenger min­den. Oda igyekszünk. Körülöttünk félkörben ágyúk dörögnek. Áll a harc. A város azonban már birto­kunkban van. Németek vannak ben­ne. Csapataink most kapták meg a bevonulási parancsot. Elsőnek a mi gépkocsink vág a hepe-hupás, hihe­tetlenül rossz - útnak. Az európai fogalmak szerint teljesen járhatat­lan utón a közlekedést — lapáttal és csákánnyal a kezükben —16—18 éves német fiuk: a Todt hadsereg jól szervezett, bátor katonái bizto­sítják. Öt-tiz, ahol lehet húsz kilo­méteres sebességgoi igyekszünk cé­lunk felé. Szétlőtt, bedöglött vörös harckocsikat, lövegeket, hullákat hagyunk magunk mögött. Itt a kom­munistáknak fekete napjuk volt. Drótakadály-drótakadályt, fészek­fészket, kiserőd-kiserődöt ér a vá­ros körül. A német és magyar fegy­verek előtt azonban nem volt aka­dály. Gépkocsik egyik oldalról a másikra hintázik. A kötéltáncos mű­velete ehhez az egyensulymunkához képest gyerekjáték. Pedig egy 80 ezer lakosú gyárvárosban, Starij- Oskolban vagyunk, s a helyzettel ismerős emberek közlése szerint húsz — köztük egy nehézipari — gyára volt ennek a városnak. Csak volt, mert most minden romokban hever és ég. Kommunisták gyúj­tották föl. Ehhez hasonló „munkát“ csak ők tudnak végezni. Homváros . •. Magyar honvédek bakancsa ko­pog a belváros utcáin. Rendet és csöndet biztosítanak ezek a golyó­szórókkal, géppisztolyokkal, pus­kákkal és kézigránátokkal felsze­relt fiúk. Parancsnokuk tiszt, vagy hadapród őrmester. Csapataink a város keleti és délkeleti részén he­lyezkedtek el. Minden eshetőségre készen állnak. Két-három kilométer­re áll a harc. Német erők a város­nak kergetik a zsákba szorult szov­jetoroszokat. Magyar és német jár­őrök százszámra kísérnek Összetört, koldusokhoz hasonló orosz foglyokat. Távbeszélő vezetékek tömege lóg az utcákon. Egyetlen drót nem ma­radt épen. Utcasorokon keresztül nem lehet tetőt, sőt ép földszintet látni. Ajtók, ablakok összetörve. A legtöbb házban berendezés sincs. Kétségtelen: a téli állások elleni támadásunk megkezdése pillanatá­ban (száz kilométernél jóval na­gyobb távolságra játszódott le) itt rögtön csomagolni kezdtek. Az itt­maradó értékeket a kommunisták tervszerűen igyekeztek elpusztítani. Áruházak, üzletek maradék kész­letei, a lehullott menyezet, a ledőlt fal, leomló vakolat törmelékével és tégladarabokkal keverve a helyisé­gek közepén fekszenek. A még hasz­nálható értékek megmentésén ma­gyar és német keretek dolgoznak. A lakosság jó része nem mene­kült el. Nem tett eleget a népbiz­tosok felszólításának. Inkább pin­cékbe húzódott. Az el nem rejtőzött férfiakat a bolsevisták magukkal hurcolták. A lakosság először titok­ban a romhalmazok között, aztán nyíltan rabolni, fosztogatni kezdett. Magyar és német katonák terem­tettek rendet. Falragaszok jelentek meg: a fosztogatásért golyó jár ...

Next

/
Thumbnails
Contents