Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-06 / 106. szám

1842 július 6 E G E W bán ápolt sebesülteket és betegeket vidéki hozzátartozóik havonta leg­feljebb egyízben meglátogathatják. Kedvezmény igénybevételére jogo­sultak : a szülők, a feleség vagy menyasszony, illetve egyedülállók­nál a testvérek. A látogató egyszerre kettőnél több nem lehet, pl.: apa, anya, vagy apa és a sebesült felesége. A kedvezményes látogatás enge­délyezését az illetékes kórházpa­rancsnoktól kell kérni, aki a kérel­mezőt a látogatás engedélyezéséről a kedvezményes vasúti jegy váltá­sára jogosító igazolvány csatolása mellett hivatalosan értesíti. Az igényjogosultak lakóhelyüktől a kórház székhelyéig és onnan vissza 50 százalékos vasúti kedvez­i ményben részesülnek, amellyel 100 km-en felüli távolságoknál III. ősz tályú gyorsvonattal, egyébként pe dig III. osztályú személyvonattal utazhatnak. Ha a látogató hiteles hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vagyontalan szegény tehát rászorult, a kórházba való beérke­zése után a kórház gazdasági hiva tala úgy az odautazáshoz űzetett vasúti díjat, valamint a visszautazás vasúti költségeit is megtéríti. Azok' nak a látogatóknak, akik rászorult ság miatt kérik, szállodai költség címén 3 pengőt fizethet ki a kórház gazdasági hivatala, ha egy éjjelt a kórház székhelyén kell tölteniök, és egy napi étkezési költség fejében személyenként ugyancsak 3 pengőt kaphatnak a hozzátartozók. Újabb árdrágítás] ítéletek az egri törvényszéken . Eger, július 6. Az egri uzsorabíróság egyesbírája legutóbb a következő árdrágítási Ítéleteket hozta: Kovács Márton feldebrői lakost hétszáz pengő pénzbüntetésre ítélte, mert a füstölt szalonna kilóját a megszabott 3.60 pengő helyett áp­rilisban 7, májusban pedig 8 P-ért adta. Ifj. Kriston Lászlóné besenyőtelki lakos tíz filléres árdrágításért 50 pengő pénzbüntetést kapott. Püspöki Antal besenyőtelki lakos a széna mázsájáért 7.90 pengő he­lyett 10 pengőt kért. A bíróság száz peDgőre ítélte. Semperger Antal és Nyeste Sán- dorné demjéni lakosokat ugyancsak hasonló szénadrágításért 50, illetve 60 pengő pénzbüntetésre ítélte az uzsorabíróság. flz egri fokhagymaudsdrra a kocsik tömegéuel hozták a poroszlói és erdőtelki árut 50 fillértől 1’80-ig lehetett kapni a fokhagyma koszorúját Eger, július 6. A júliusi egri vásárt ősidők óta fokhagymavásárnak nevezik. Erre az alkalomra hozzák fel a friss éré­sű fokhagymát a vidék nagy ter­melő helyeiről s kocsik százai so­rakoznak fel a vásártér mellékut­cáin, hogy ellássák a város és a vásár közönségét egy évre való „il­latos“ áruval. A ma megkezdédött fokhagyma­vásár minden eddigi gyakorlatot felülmúlt felhozatalban. Erdőtelek és Poroszló vidéke a két termelő hely, amelynek alkalmas földjében óriásira nőnek a fokhagymák s a két község gazdái száznál több kocsival érkeztek a vásárra. Meg­érkezés után a kocsik szélére akasztották a koszorúkat, úgy hogy a környező utcákban fürtökben függtek a gyöngyház színű szebb­nél szebb koszorúk. A nagy kínálat aránylag olcsó árakat alakított ki. 50 fillértől 1.80 pengőig adták a koszorúk darabját nagyság és minőség szerint. Az állatvásár igen érdekesen alakult. A felhajtás rendkívül nagy volt, úgy hogy a hatalmas tér tel­jesen megtelt, de az árak olyan magasak voltak, hogy vétel alig jött létre. Csak példának említjük, hogy az egyéves csikók darabja 1000— 1200 pengőbe került, a három évesek darabjáért 1800—2000 pengőt kér­tek. Általában páronként 4000 pen­gő volt a ló ára. De volt egy szép pár fogatos ló, amely összesen 5600 pengőért kelt el. A marhavásáron ugyancsak túl- magas árak alakultak ki. A vásárra Moszkva Is elismeri a legújabb vereséget A Stefani Iroda szerint északameri­kai hírforrások Moszkvából keltezett táviratokat közölnek amelyek szerint a szovjet elismeri, hogy a német páncélos alakulatok elérték a Don folyót. A város színügyi bizottsága nagy tetszéssel és támogatással fogadta az első egri szabadtéri előadás tervét Ä terv szerint vasárnap a «Három a kislányát adják elő az Érsekkertben Eger, július 6. A szabadtéri előadások gondolata régóta lappangott Egerben. Nem csoda, hiszen két olyan hely van a város területén, amely ilyen elő­adások rendezésére kiválóan alkal­mas, egyik a főszékesegyház előtti tér, itt misztériumok, vallásos meg­nyilatkozások rendezhetők elragadó hatással; másik az Érsekkert, a- melynek gyepes térségein az illú­ziók teljességével lehetne megele­veníteni akár Shakespeare SzentT- vánéji álmát is. Az első hely lehetőségeinek ki­aknázásával régóta foglalkozott a a Thália Egri Színjátszó Társaság s Németh Antal, aki akkor még nem volt a Nemzeti Színház igaz­gatója, készséggel közre is műkö­dött volna a szabadtéri előadás megrendezésében és megszervezé­sében. Sajnos, akkor a dolog nem sikerült. Később Pünkösti Andor, ma a Madách Színház igazgatója érdek­lődött az egri lehetőségek iránt, azonban Szeged akkorra már olyan országos hírűvé vált szabadtéri já­tékaival, hogy a magyar Salzburg nem Egerben alakult ki, minden erkölcsi, idegenforgalmi és anyagi előnyeivel, hanem Szegeden. Minden­esetre az utókor számára ismételten meg kell örökíteni azt, hogy a gon­dolatot egriek itt akarták meg­gyökereztetni. Ha az ország közönsége számára nem is szélesedett ki az egri sza­badtéri előadások valósága, még mindig megmaradtak a ragyogó le­hetőségek az egri közönségnek, az egri színtársulatok játékának. Kar­doss Géza is eltervezte néhányszor a szabadtéri előadásokat, azokból sem lett semmi. Most vitéz Jakabffy Dezső szín­igazgató igazi vitézi lendülettel, kevés töprengés után, de annál na­gyobb akaraterővel megvalósítja az első szabadtéri előadást. Kérelmet adott be a város képviselőtestületé­nek szinügyi bizottságához, amely­ben az érsekkert kijelölt területát kérte a Három a kislány megren­dezéséhez. A színügyi bizottság dr. Kál- noky István polgármester elnökle­tével ülést tartott ebben az ügy­ben szombaton délelőtt. A bizottság ülésén megjelent a színigazgató és ismertette az előadás terveit. Ezek szerint július 12-én, vasárnap Schu­bert halhatatlan muzsikájával a Három a kislányt adják elő parádés szereposztásban, amit könnyen meg­valósíthatóvá tesz az operettársulat operai kvalitású hanganyaga. Az előadás színhelye az Érsekkert. A színügyi bizottság nagy meg­értéssel és örömmel fogadta az Igazgató terveit és a polgármester, valamint a bizottság a lehető leg­melegebb támogatását Ígérte meg az előadás megvalósításához. A darab egyébként a legkelleme­sebb és legszebb operettek közé tartozik és az elmúlt évben Bubik Árpád alkalmazta először szabadtéri előadásra a Margitszigeti Színpadon. Az első egri szabadtéri előadás híre általános nagy érdeklődést kelt s a szinjgazgató] a bemutató sikeré­től teszi függővé, hogy az első elő­adást követi-e több is az Érsekkert hangulatos környezetében. Titokzatos baleset a Rothermere-utrtíban Eger, július 6. Vasárnap este nem sokára 7 óra után egy vérbefagyott gyermeket találtak a járókelők a Rothermere ut sarkán. A gyermeket borzalmas sebek borították, koponyáján repe­dések voltak láthatók és mindkét alsó karja el volt törve. Megálla­pították, hogy a gyermek Tomcsik József nyolc éves Meder utca 1 sz. alatti lakos. A mentők beszállítot­ták az Irgalmasrend kórházába, a* hol még ma sem tért magához és így nem volt kihallgatható. A titokzatos baleset körülményei­re vonatkozólag két feltevés alakult ki. Az egyik szerint valószínűleg kerékpáros, vagy motorkerékpáros gázolta el a kisfiút s a baleset meg­történte után elhajtott; a másik feltevés arra a körülményre épit, hogy a gyermeket egy vasvázas villanyoszlop mellett találták meg. Nem lehetetlen, hogy Tomcsik Jó­zsef felmászott a villanyoszlopra és elszédülve lezuhant. A nyomozás megindult, de a tényállásra való­színűleg csak a gyermek vallomása fog világosságot deríteni. Az is le­het azonban, hogy a rejtély meg­oldatlan marad, mert a gyermek állapota rendkívül súlyos. FERENCJOZSEF KESERUVIZ Nagy felhajtás, emeletes árak és kevés forgalom a nagyobb állatok vásárján érkező egri mészárosok egyáltalán nem tudtak venni, mert az árak 1200 pengőnél kezdődtek s ha ilyen árut vásároltak volna, a hús kilóját 5 pengőért kellett volna adniuk. A sertésvásáron a magas árak mellett is óriási forgalom alakult ki. Ügy vették a sertést, mintha ingyen adták volna, pedig egy 50—60 kilós süldőért 180—200 pengőt is kér­tek. A sertés azonban mind gazdát cserélt. A birkáért is megkérték az árát. A fiatalabbja 20—30 pengő, az öregebb darabja 50 pengő volt> ____

Next

/
Thumbnails
Contents