Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-08-21 / 131. szám
2 E <3 E E 1942. augusztus 21. A gyász híre Egerben A kormányzóhelyettes halálának híre Szent István napján, a déli órákban terjedt el Egerben. A város közönsége nagy megdöbbenéssel tárgyalta a hírt és az ünnepi lobogókat a középületeken és a házak ormán lassan felváltották a gyászlobogók. A vármegye részvéte Dr. Hedry Lőrinc főispán csütörtökön délután a következő táviratot intézte a föméltóságú kormányzó úrhoz: „Föméltóságú vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urnák, Budapest. Hevesvármegye népének és törvényhatóságának bensőséges együttérzésével tolmácsolom mélységes részvétünket a mérhetetlen gyászban, amely Fóméltóságodékat és nemzetünket sújtotta. Á Mindenható fogadja el a hősi áldozatot országunk jobb jövőjének váltságául. Hódolatteljes tisztelettel a vármegye közönsége nevében: dr. Hedry Lőrinc főispán“. i»Nii>Nii>»iiieiii»i»w»>Nw»))i»i»>Ntiwiieiiwiiiwiiwiiwiwii)eiiieiiiwiiw)iwwiwiiwi«>iiiwiiwi Szent István ünnepe Egerben Az érsekfőpászíor érseki jubileumát Szent István napján ünnepelte a város népe Eger, augusztus 21. Szent István ünnepén mélységesen hivő lélekkel vett részt a város népe a szertartásokban, amelyek az első szent királyra emlékeztettek, ugyanakkor szívének közvetlen meleg szeretetével és fiúi hódolatával fordult Szmrecsányi Lajos dr., érsek, pápai trónálló személye felé, aki most töltötte be harmincadik munkás esztendejét az egri egyházmegye érseki székében. A délelőtti ünnepségek & jubileum jegyében folytak le. Reggel 9 órakor ünnepélyes hálaadó szentmise volt a főszékesegyházban, ahol a főpásztor életéért, munkájának sikeréért imádkozott a hívek serege. A bensőséges és áhíta- tos hangulatot Frindt Jenő apát, kanonok szentbeszéde juttatta méltó kifejezésre, aki lelkes szavakkal méltatta a főpásztor egyéniségét és munkásságát, különösen megemlékezvén azokról az eredményekről, amelyeket apostoli munkálkodása a hit terjesztése és megerősítése tekintetében ért el. Honvédeink odakint Szent István apostoli munkáját folytatják Délután 4 órakor ünnepélyes körmenet indult a város fellobogózott útvonalain a várba, a szentistváni alapítású székesegyház romjai közé, ahol Szentgyörgyi József rektor- kanonok emlékezett meg az ünnep nagy jelentőségéről a jelen történelmében. Beszéde elején a gyász és részvét hangján emlékezett meg a nemzetet ért súlyos csapásról.- Minden magyar ember — mondotta — mindnyájunk minden gondolata messze-messze jár mostanában, valahol Oroszországban, ahol féltve, remegve és imádkozva kíséri lelkünk félelmetes küzdelmeiben a magyar honvédet. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön legelső imádságos gondolatunk oda szálljon most ezekről a történelmi halmokról, ahonnan a legelső magyar ember, Kormányzónk fiának hősi halálhírét hozták a rádió hullámai. Mélyen megdöbbent magyar lelkünk hűséges együttérzése, őszinte részvéte és gyásza enyhítse az országló gondjaiban lesújtott édesapának annyi sok más magyar apával és anyával közös fájdalmát. A következőkben rámutatott arra a szónok arra, hogy ahol most sorsdöntő csaták dúlnak, ott a magyarok őshazája volt, ahonnan a magyar nép is mint a keresztény Nyugatot fenyegető szilaj pogány nép jelent meg a történelem színpadán. Szent István műve volt, hogy a magyar keresztény lett; az európai kultúra rombolói annak hordozására jelentkeztek és Krisztus országa sok mérfölddel tolhatta előbbre kelet felé határait. — A mai körülmények között is folytatnia kell a nemzetnek Szent István apostolkodó munkáját, mint ahogy folytatják honvédeink, akik a pogányságot nemcsak fegyverükkel, hanem a szivükből fellobbanó szentistváni keresztény hitnek a tüzével is irtják. Meghatva olvassuk azokat a leveleket, amelyekben leírják lelkűk megborzadását a pogányság nyomába járó nyomorúság és állati sors felett. Könny szökik a szemünkbe, amikor olvasunk bttz- góságukról, ;hogy szedik rendbe a bemocskolt templomokat, hogyan építenek oltárokat, hogy a szentmisében visszaadják annak a szerencsétlen népnek száműzött Istenét. Egyszerű honvédek keresztelik meg az éhségtől, piszoktól és s férgektől halálra kínzottakat, nemcsak kenyerüket, élelmüket osztják meg az éhhalállal küzdő páriákkal, hanem megosztják velük lelkűknek a hitét és hitüknek vigasztaló, éltető balzsamát is. Ez az igazi apostolkodás, amely még ellenségét is keblére tudja ölelni. — Szent István apostolkodását folytatni kell itthon a belső fronton is. Apostolkodó munkánknak itthon a belső fronton elsősorban a nemzet testét építő magyar családi életnek a szentistváni alapokra való visszahelyezésére kell irányulnia. Szent István ebben örökre felemelő példát hagyott a maga családi otthonában, amelybe minden alattvalója úgy tekinthetett bele, hogy onnan buzdulást és bátorításb merítsen. — Apostolkodásunknak továbbá a nemzeti lélek felerősítésére kell irányulnia. A megpróbáltatások a legzavarosabb gondolatok befogadására tették képessé a népeket Szent István korában is. Amikor a Krisztus •utáni ezredik évben a világ végét várták — ennek a beteges lelkü- letnek a rémét használták fel a rajongók eltorzított vallási gondolatok terjesztésére, a lelki ellenállás leszerelésére s ezen keresztül az általános társadalmi felfordulás bevezetésére. Napjainkban megismétlődik az ezredik év fordulóján jelentkezett csodavárás és beteges lelkülettel hirdetett messiáslátás. Szörnyű lelki láz hatalma alá kerültek a népek, amely a lelkeket mélyen megalázza, a vallástalanság- ból vallást, az istentagadásból hitet, az erkölcsi züllöttségból életszabályt formál. — Hallja meg hát minden magyar ember az isteni szót: Ha mondják nektek, íme a pusztában vagyon, ki ne menjetek; ime a rejtekhelyeken, ne higyjétek, hanem csak a szentjeiben jelentkező Krisztusra hallgassatok. — Hallja meg minden magyar ember a történelem tanítását, hogy amint az egyház Péterre, mint kőszálra épült, úgy Magyarországot Szent Istvánra, mint szegletkőre építette a Gondviselés. Aki elsza- szakad Pétertől, elszakadt az Egyháztól is és aki elszakad Szent Istvántól és elhagyja az ő hagyományait, az elszakad a magyarságtól és az igazi kereszténységtől is. — Pezsdüljön fel bennünk nemzeti apostolunknak szent buzgalma, legyen minden magyar hajlék az imádság háza, ahonnan tömjénfüst gyanánt száll az imádság az ősi magyar haza földjén küzdő honvédekért. Legyen életünk középpontja az istenháza és legyünk rajta, hogy ne tátongjanak még vasár- és ünnepnapokon is temlomaink, amikor odakint honvédeink vérükkel szentelik fel a bemocskolt, elhagyott templomokat. A nagyhatású beszéd után a hívek áhítatos könyörgése fejezte be az egri Szent István-ünnepet. Mit adjunk honvédeinknek? Oroszországban szélsőséges kontinentális időjárás uralkodik, amiből ránk nézve a legszokatlanabb és legfenyegetőbb a tél. Hónapokon keresztül 30—40 fok hideg uralkodik, hófúvásokkal és hatalmas szelekkel váltakozva. Azokra, akik az időjárásnak ezt a szeszélyességét nem ismerik, az orosz tél katasztrofális lehet. Mindannyiunk előtt ott lebeg Napoleon téli háborúja, mely ezrével szedte az áldozatokat és mondhatni puskalövés nélkül pusztította el a francia hadsereget. Az orosz nép évszázadok folytán kitanulta, hogyan lehet védekezni a tél kegyetlensége ellen s így választotta meg ruházatát, alakította át életmódját télen, az időjárásnak megfelelően. Ha oroszokat látunk téli öltözetben, önkénytelenül az a véleményünk, hogy a ruhájuk nagyon rosz- szul van szabva, a bunda pedig esetlenül nagy. Pedig a hideg elleni védekezésnek legegyszerűbb módja, s talán a legcélszerűbb módja is a bő, laza öltözködés. A test felmelegiti a levegőt maga körül, ez a meleg levegő megreked a ruha redőiben és védő meleg réteget létesít a test körül. Minél több ráncban van a ruha a test körül, annál melegebb. Fokozza a melegséget az, hogyha a nyílások körül, kézfejnél, nyaknál, lábnál beszűkül, tehát nem engedi, hogy a meleg levegő kihúzódjék a ruhából. Milyen lehet tehát az öltözködés ? Vegyünk alsóruhát, ez legyen bő, likacsos, puha anyagból, kötve vagy horgolva, esetleg lazán szőve. A merev, kemény vászon nem melegít. Elszorítva a testen sehol sem Jegyen, mert akkor a vérkeringést akadályozza, főleg tehát a kéz- és lábfejnél ne legyen szoros, csak éppen a testhez simuljon. A felsőruha is legyen puha, ritka szövésű, ne szorítson sehol. Jó, ha a nyak jó magasan gombolódik, a kabátujjak és a nadrágszárak csuklónál, illetve bokánál beszűkülnek. Felsőkabátnak legmegfelelőbb a bunda, belül prémmel, mert itt is a szőrzet között megreked a levegő és felmelegíti a testet. A, prém fölé legmegfelelőbb, ha szél- és esőálló vitorla- vászon réteg kerül. Ez nem engedi átfújni a szelet, tehát a test által felmelegített levegő nem távozhat el, a test nem tud lehűlni. A fej védéséhez legalkalmasabb a szőrrel bélelt bő sapka, vagy kucsma. Minél többet fedjen el a fejből, csak éppen a legszükségesebb rész maradjon szabadon, szem, fül, orrnyílások. 1914—18-ban sok hósapkát kötöttek, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel rosszul alkalmazták azokat. Porózus, kötött, vagy horgolt gyapjúanyag szélben nem tarja a meleget, mert a szél átfúj rajta, az esőt pedig beszívja. Tehát az akkori típusú hósapka csak abban az esetben használható, ha egy külső szél és vízhatlan réteggel borítjuk. Ne legyen ennek a sapkának redője, gyűrődése, mert a hó megfekszik benne, megolvad, jéggé fagy és nagyobb kárt okozhat, mint amennyi meleget tárolna. A sapkának legmegfelelőbb a jó, vagy kívül- belül prémes kucsma, fülig behúzva. Itt is az a fontos, hogy bő legyen»
