Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-02-06 / 21. szám

1942 február 6. E G E B 3 Rendelet a mezőgazdasági munkaszerződések megkötésének biztosítására A munkavállalástól vonakodókat katonai munkatáborba utalják Eger, február 6. A kormány a honvédelemről szó­ló törvény alapján most rendeletet adott ki a mezőgazdasági munka- szerződések megkötésének biztosítá­sa tárgyában. A kiadott rendelet szerint minden mezőgazdasági mun­kás, aki március 15 ig mezőgazda- sági munkára le nem szerződött, elzárás büntette terhével köteles a helybeli gazdasági munkaközvetítő hivatalnál, vagyis elöljáróságnál leg­később március 31-ig jelentkezni. A munkaközvetítő hivatal a munka szükségletének megfelelően munka- alkalmat jelöl ki számára és ha ezt alapos ok nélkül el nem fogadja, akkor a közigazgatási hatóság hon­védelmi munkakötelezettként gaz­dasági munkák végzésére kirendel­heti. Ez utóbbi esetekben elrendel­hető az is, hogy a munkavállalástól vonakodót katonai munkatáborba utalják. A Keresztény Iparoskor is hadat üzent közgyűlésén a káromkodásnak Pénztárost, háznagyot és ügyészt választott az év! közgyűlés Az egri Keresztény Iparoskor a a napokban tartotta évi közgyűlé­sét, amelyen a tagok nagy számban vettek részt. Reskovits Miklós elnök megnyitó beszédében a többi között ezeket mondotta: — Háború van. Nemzetünk is ál­dozatosan résztvesz a harcban. Van­nak esetek a nemzet életében, ami­kor valamely eseménnyel szemben az egész nemzetnek habozás nélkül állást kell foglalnia. Nem lehet két­séges, hogy például a bolsevizmus megítélésében minden egyes jóaka­ratéi és hazáját szerető magyar em­ber egyformán gondolkozik. — Az sem lehet vitás, hogy az európai kereszténység és a bolse­vista istentagadás irtózatos és tő­lünk is nagy áldozatokat követelő harcában melyik oldalon van a he­lyünk. Ma még mindig vannak tisz­tán nem látó emberek, akik nem tudják hogy mi a most folyó há­borúnak lényege. Még mindig nem látják elég tisztán, hogy ebben a világháborúban a zsarnokság ütkö­zött össze az elnyomottsággal. Óriási méretű világnézeti harc tombol. — Külső és belső harctereken ugyanazon ellenség ellen küzdünk. Tudnunk kell, hogy háború idején a társadalom fokozott fegyelmére van szükség. Ez a lelki fegyelme­zettség, a biztos céltudatosság ép­ségben tart minden anyagi és min­den testi erőt. — Higyjük erősen, hogy ez űj- esztsndő nagy feladataihoz méltók fogunk lenai s a nemzeti jövőnk érdekében — azon a vártán, ki hová tartozik — vállalnunk kell minden fáradtságot és minden munkát. — Tegyük erőssé és rendíthe­tetlenné a magyar lelket a háborús nehézségek elviselésére és a győze­lem teljes kivivására. — A második mondanivalóm szin­tén hadjáratról szól, amely most in­dult meg, de ez már nem fegyverek, tankok, lángszórók, torpedók és gépek hadjárata, hanem keresztes hadjárat a káromkodás ellen, amely elharapódzott a magyar földön. — A káromkodás belső ellenség, amelyet semmiféle szempontból sem lehet megtűrni, mert a káromkodás a Teremtő durva megsértése, az édes anyanyelv megbecstelenítése, beszennyezése, a világ legszebb nyel­vének latrok és sátánok nyelvévé való torzítása, az ifjúság eldurvitója és megrontója, Isten ítéletének és megtorlásának felidézője. — Ennek a káros és veszedelmes népbetegségnek üzent hadat az a mozgalom, amely Magyarország ösz- tzes hivatali és közéleti tényezőinek helyeslésével és beleegyezésével ta­lálkozott. — A káromkodók legnagyobb ré­sze könnyelműségből, meggondolat­lanságból követi el ezt az ocsmány bűnt. Szomszédaink,a tótok és oláhok úgy beszélnek rólunk, mint pogá- nyokrói, akik pogány módra gya- lázzák Istent, teszik ezt maguk ki­emelésére s a mi jó hírnevünk be- mocskolására. — Tisztelettel kérem a T. Köz­gyűlés minden tagját csatlakozzék ezen keresztes hadjárathoz, s tel­jes erővel küzdjünk és harcoljunk a káromkodás ellen. A közgyűlés tagjai nagy lelkese­déssel csatlakoztak az elnök indít­ványához és egyhangúlag hadat üzentek a káromkodásnak. Az elnöki megnyitó után a titkári jelentést, a Kör ifjúsági alakulatá­ról szóló, a Kör műkedvelő gárdájá­nak működéséről, a Kör Tekéző sport osztályának életéről, az Egri Polgári Dalkör működéséről, és a Kör zene­karának életéről szóló jelentéseket, majd a pénztári jelentést ismertették. A közgyűlés ezután jóváhagyva az időközi behelyettesítéseket, sza­vazással megválasztotta Bátok Lő­rincit pénztárossá, Nagyfejed Ist­vánt, háznaggyá és dr. RingeUiann Györgyöt ügyésszé. Értesítés. Értesítjük t. tagjainkat, hogy az 1941. évi vásárlások után az áruvisszatérítések kiszolgáltatását megkezdtük. A pénztári szelvények (blokkok) a tag által össze« számolandók s jegyzékkel együtt naponkint délután 3—6 óráig a szövetkezet irodájában átadandók. — Áruvisszatérítést csak tag kaphat, azért a tagsági könyv felmutatása szükséges. A visszatérítések kiadásának határideje 1942. év április hó 30. napja. Eger, 1942. február 1. Egri Hangya Szövetkezet. Titokzatos kettős öngyilkosság ismeretlen méreggel a Koszoru-utcában Az egyik áldozat harminc év körüli barna nő, de kilétét nem ismeri az életben maradt Hajdú Antal cipészsegéd Szerdán délután a vasútállomás közelében lévő Koszom utca 1. sz. háznak hátsó egyszobás lakásában megdöbbentő látvány tárult özvegy Grégász Józsefné takarító asszony szeme elé, amikor a szobát bérlő Hajdú Antal cipészsegédet ebéddel akarta megkínálni. A szobában hol­tan feküdt egy harminc év körüli ismeretlen nő, a halott szája és or­ra véres volt, a szobában eszmélet­len állapotban nyöszörgött Hajdú Antal. Grégászné telefonhívására kivonultak a mentők és Hajdú An­talt beszállították az Irgalmasok kórházába. Mérgezési tünetek mu­tatkoztak rajta, az orvosok gyomor­mosást alkalmaztak, de állapota to­vábbra is súlyos és életveszélyes. A női holttestet a hullaházba szállították, előbb azonban dr. Lip- kay Zoltán rendőrfogalmazó és dr. Skulthéty Béla orvos részvételével rendőri bizottság szállt ki a hely­színre és a külső jelekből megálla­pította, hogy valószínűleg mérgezés okozta a halált. Külsérelmi nyomo­kat nem találtak az ismeretlen hul­lán, ezért elrendelték a hatóságok a boncolást annak megállapítására, hogy mitől következett be az isme­retlen nő halála. A halott szemé­lyéről eddig senki sem tudott adni közelebbi felvilágosítást. Kék köté­nye, barna szoknyája, barna szvet- tere volt, a haja is barna. A hatóságoknak az a gyanúja, hogy a két ember ismeretlen mé­reggel megmérgezte magát öngyil­kossági szándékból. A legérdekesebb azonban, hogy maga Hajdú Antal cipészsegéd sem közöl semmit a nő személyazonosságáról. Annyit mond csak, hogy a Deák Ferenc utcán előző nap este tíz órakor találko­zott a most már halott nővel s ez csak annyit mondott neki, hogy min­dennap a Lajos-város felé szokott menni. Abból, hogy mi történt kö­zöttük, miért halt meg a nő, meg- mérgezték-e magukat, s milyen mé­reggel, semmire sem emlékszik. Haj­dú Antal saját állítása szerint it­tas sem volt, általában alkoholt már nagyon régen ivott. Erkölcsös életet élt, menyasszonya van s min­dennap oda szokott látogatni. Az ismeretlen méreggel elköve­tett kettős öngyilkosságnak látszó ügy megfejtése, s az ismeretlen nő kilétének megállapítása végett szé­leskörű nyomozást indított az egri rendőrség és remélhető, hogy a leg­rövidebb idő alatt napfényre kerül a titokzatosnak látszó dráma vagy bűnügy teljes háttere. — A 60-as Bajtársi Szövet­ség február 7-én, este 7 órakor az OTI kerületi pénztár hivatali helyi­ségében választmányi ülést tart. Utána este 8 órakor bajtársi össze­jövetel a „Kéményseprő“ vendéglő­ben. — A Híd 4. számával abban a magas tartalmi mintájú összeállí­tásban lép olvasói elé, amely már nélkülözhetetlenné tette az intelli­gens magyar olvasóközönség előtt. „A magunk céljai felé“ a címe a vezércikknek, amely után Molter Károly írta meg a Híd e heti kró­nikáját, Móricz Zsigmond elbeszé­lése, Gulyás Pál versei, Nagy La­jos novellája, Féja Géza cikke, ínyes mester, Divat s a Beszéljük meg rovat ismét új örömöt és ked­vességet visznek a Híd olvasói ré­szére. Főszerkesztő Zilahy Lajos. Mutatványszámot küld a kiadóhiva­tal, Budapest, VII., Erzsébet-körút 7. Előfizetési ára: egész évre 24P, félévre 12 P, negyedévre 6 P, egy hónapra 2 P, egyes szám ára 50 fillér. — Kerecsenden elgázolt a gépkocsi egy asztalossegédet. Tegnap reggel 9 őrá 15 perckor Kereesendre hívták ki az egri mentőket. A község határában egy ismeretlen rendszámú autó elgázolta Czollner Sándor 30 éves asztalos segédet. Bal lábszártörést és súlyos arczúzódásokat szenvedett. Beszál­lították Egerbe az irgalmasok kór­házába.

Next

/
Thumbnails
Contents