Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-31 / 18. szám

r. a B *12 FILLÉR ♦ Szombat * Ä *« IV 1. Eger, Lili, évfolyam, 18. szám. Trianon 23, 19421 január 31 ELŐFIZETÉSI DÍJ t hónapra 1 pengd «0 f, V* évre Q P, fél­évre 8 P Egyßis száma ieétkőznap 8 fillér, vtaárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK RETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceumfsz.3.Tel.: II KIADÓHIVATAL: Szent János-Mgomda Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Árvízvédelem Az egész országban megindult már az árvízvédelem előkészítése. Még messze vagyunk az olvadásos .tavasztól, de az idején való véde­kezés már időszerű, mert nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy a legutóbbi három év árvizes kárte­vései megismétlődjenek. Közgazda- sági életünk sok munkával, céltu­datos áldozattal, nagy szakértelem­mel biztosított egyensúlyát az egész magyar élet biztonságát érzékenyen érintené, ha agrártermelésünkben kiesés következnék be. Ismeretes, hogy milyen nehezen tudtuk kihe­verni az eddigi árvizek és talaj vízi áradások mezőgazdasági pusztításait s rengeteg munkát és pénzt kellett áldozni, hogy a katasztrofális hely­zeten segíteni tudjunk. Az érdekelt helyi tényezők a kormányhatóságok irányításával és legteljesebb segítségével mindent el­követnek, hogy e vissza-visszatérő csapástól megmentsék az ország népét. A földmívelésügyi miniszté­rium mint ismeretes, tavaly nagy­szabású ármentesítési, csatornázási munkálatokba kezdett a veszélyez­tetett területeken. Sikerült is elérni, hogy az őszi mezőgazdasági mun­kálatok idejére már annyira lehú­zódtak a visszamaradt vadvizek, hogy a normális körülmények kö­zött művelés alatt álló területek 80 százalékát fel lehetett szántani. Olyan veszedelmek és olyan felada­tok tornyosulnak elénk azonban, hogy a megelőző munkának pilla­natra sem szabad szünetelni. Az előrelátható tavaszi olvadással és az egyelőre elkerülhetetlen áradá­sokkal kapcsolatban ezidén már megkezdődött a védekezés. A Duna-Tiszavidék árvízvédelmi miniszteri biztosa összehívta Szege­den az első értekezletet, amelyen megbeszélték a tennivalókat az esetleges árvízveszély elhárítására. Számbavették, hogy a hatalmas hó­tömegek olvadása milyen veszélyek­kel járhat és bizonyos optimizmus nyilatkozott meg a helyzet meg­ítélésében. Pauer Sándor miniszteri biztos kifejtette, hogy a már eddig elvégzett ármentesítési munkálatok lehetetlenné teszik a múlt évek ár­vízi katasztrófáinak megismétlődé­sét. Hangoztatta azt is, hogy a ha­talmas hótakaró most nem fenye­get különösebb árvízveszedelemmel, mert a havazás előtt nem fagyott át vastag rétegben a talaj s olva­dáskor valószínű a lassú felszívó­dás. A hirselen olvadás sem hozna nagyobb katasztrófát, mert a ter­mőföldek mentesítésére el lehet árasztani valamennyi víztároló me­dencénket, amelyeknek nagysága megfelelő biztosítékot nyújt. A magyar közvélemény megnyug­vással fogadja ezeket a kijelenté­seket, azt a tényt, hogy már most foglalkoznak ezzel a problémával, de azon az állásponton van, hogy — jobb félni, mint megijedni. Neki kell feküdni egész melier a preven­tív munkának, mert szomorú ta­pasztalatok bizonysága szerint min­dig jöhetnek súlyos meglepetések, így látják a helyzetet maguk az érdekeltek, a veszélyeztetett vidé­kek birtokosai, kis- és nagygazdái is. A föld népe, az érdekelt tömegek aggódva várják a tavaszt s nem­csak a maguk, hanem a köz érde­kében is alapos, gyors és megállás nélküli árvízvédelmi munkát vár­nak. Nagy őrséget kell állni hatóság­nak és társadalomnak egyaránt, mert szinte helyrehozhatatlan ká­rokat zúdítana a magyar életre egy negyedik pusztítva romboló árvizes tavasz és nyár. Ki a gátra, ezen a téren az eredményes jó munka a szó első értelmében az igazi hon­védelem. A harcok legnehezebbjén már tál vagyunk — mondotta Hitler pénteki nagy beszédében Hitler vezér és kancellár pénte­ken, a nemzeti szocializmus diadalra- jutásának kilencedik évfordulóján kétórás nagy beszédet mondott a nemzeti szocializmus küzdelmeiről, a német nép erejéről és a háború­ról. Megállapította, hogy a mai há­borúéit ugyanazok felelősek, akik az első világháborúért voltak: Anglia és Amerika, amelyek telje­sen le akarták igázni Európát. Meg­emlékezett a német katona hős- költeményéről, amelyet a történe­lem lapjaira ír, s utalt arra, hogy milyen nehézségekkel járt Német­országnak és szövetségeseinek, ke­leti csapatainak harcai számára a fagypont alatt 45 fokot is elérő hideg, majd ezeket mondta: Mikor ez a nehéz átállítás szük­séges volt, vállaltam érte a felelős­séget és még szorosabban akartam kerülni katonáimhoz és ma biztosí­tani akarom őket, tudom, hogy ők mit teljesítettek, de tudom azt is, hogy már a legnehezebbjén túl­jutottunk. A hideg volt a keleti ellenfél nagy reménysége, ezt a re­ménységet nem fogják valóra vál­tani. A négy téli hónap már el­múlt, az ellenfél néhány kilométer­rel egyes helyeken előbbre jutott és ott vérben és emberéletben hekatombákat áldozott. Ez talán közömbös is, azonban néhány hét múlva délen már megtörik a hideg és a tavasz tovább vonul majd észak felé. Elérkezik az óra, amikor a talaj ismét Ítmény és szilárd lesz, ami­kor megverjük az ellenfelet. Azt ugyanis mondhatom, hogy a katona, oki elől van, érzi torony magas fő- fényét az oroszok felett. Sértés lenne, ha az oroszokkal hasonlíta­nám össze őket. A döntő csak az, hogy az átállítás a támadásról a védelemre sikerült és én mondha­tom, hogy ez sikerült. Ez az arc­vonal áll és az arcvonal mögött áll ma a hozzá méltó német haza. Ma, január 30-áD csak erről biz­tosíthatom önöket: miként végződik ez az év, nem tudom, vájjon vége lesz-e vele a háborúnak, nem tudom. Egyet azonban tudok, bárhol jelent­kezzék is az ellenfél, ebben az esz­tendőben ismét meg fogjuk verni, éppúgy, mint eddig. Ez ismét a nagy győzelmek esztendeje lesz. Mienk a világ legerősebb hadserege és a legerősebb légifegyvere. Ilyen el­lenféllel állunk szemben, aki talán számszerűleg fölényben van, de ta­vasszal számszerűleg is egyensúly­ban leszünk vele. Fegyver tekinte­tében ismét leverjük és akkor ismét a mi időnk (következik. Mindenek előtt nekünk ma szövetségeseink vannak. Már nem a világháború idejét éljük, maga az, amit keleten Japán végez egyáltalában fel sem becsülhető. Számunkra nem marad más út, mint a harc útja és a siker útja. Akár Dehéz ez, akár könnyű, sohasem nehezebb, mint voltak elő­deink harcai. A japánok valószínűleg a tenger felöl is megtámadják Szingapúrt másik községet, amely 23 kilomé­terre fekszik attól a hídtól, amely a félszigetet a szingapúri szigettel összeköti. A tengeren japán hadi­hajók gyülekeznek s valószínűnek látszik, hogy a japán haderő nem­csak a felsziget felől, luuem a ten­ger felől is megtámadja az angol erődöt. Olasz és német csapatok űidözik a hátráló angolokat Az olasz főhadiszállás jelenti: Az olasz és német csapatok zápor és homokviharok mellett is tovább fo­kozzák nyomásukat a kelet felé visszavonuló ellenséggel szemben, amelynek üldözésében a légi erő is résztvesz. A tengely bombavetői a kedve­zőtlen légköri viszonyok mellett is tovább folytatják hadműveleteiket Málta ellen. Bengfaáziuál egy indiai had­osztályt megsemmisítettek a németek és olaszok A Stefani-iroda ma részleteket közöl Bengházi elfoglalásáról. Szer­dán este Rommel német és olasz csapatai a város északi széléig nyo­multak előre és keletről is elvág­ták az angolok visszavonulási útját. A város elfoglalásánál szétverték a brit hadsereg 4. indiai hadosztá­lyát. A vörös katonák «viccelnek»... (NTI) Illetékes német helyről közük: Berlini politikai körökben nagy figyelmet keltett a moszkvai rádió­nak egyik közleménye, amely di­csőíti a bosevista csapatoknak azt az eljárását, hogy meggyalázzák a német katonasírokat. Többek között a közlemény leírja, milyen szel­lemes feliratokkal láttak el egy Kalinin közelében lévő német katona­temetőben lévő sírt. A feliratok kö­zött ilyenek vannak: Ez a sírja 30 fasisztának, akit megöltem. Vörös gárdista. Hasonló a többi szelle­mesnek mondott felírás is. A moszkvai rádió bemondója még megjegyezte, hogy az ilyen tréfá­kat rendkívül kedvelik. Berlinben rámutatnak arra, hogy ez a legjobb válasz az angol szász propagandá­nak arra a kísérletére, amely a szovjetorosz katonákat a kulturális és keresztény ideák előharcosán&k akarják feltüntetni. tak egy küzséget, amely 18 kilo­méterre fekszik Szingapúrtól s egy A maláj félszigetről érkezett je­lentések szerint a japánok elfoglal-

Next

/
Thumbnails
Contents