Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-01-31 / 18. szám
r. a B *12 FILLÉR ♦ Szombat * Ä *« IV 1. Eger, Lili, évfolyam, 18. szám. Trianon 23, 19421 január 31 ELŐFIZETÉSI DÍJ t hónapra 1 pengd «0 f, V* évre Q P, félévre 8 P Egyßis száma ieétkőznap 8 fillér, vtaárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK RETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceumfsz.3.Tel.: II KIADÓHIVATAL: Szent János-Mgomda Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Árvízvédelem Az egész országban megindult már az árvízvédelem előkészítése. Még messze vagyunk az olvadásos .tavasztól, de az idején való védekezés már időszerű, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy a legutóbbi három év árvizes kártevései megismétlődjenek. Közgazda- sági életünk sok munkával, céltudatos áldozattal, nagy szakértelemmel biztosított egyensúlyát az egész magyar élet biztonságát érzékenyen érintené, ha agrártermelésünkben kiesés következnék be. Ismeretes, hogy milyen nehezen tudtuk kiheverni az eddigi árvizek és talaj vízi áradások mezőgazdasági pusztításait s rengeteg munkát és pénzt kellett áldozni, hogy a katasztrofális helyzeten segíteni tudjunk. Az érdekelt helyi tényezők a kormányhatóságok irányításával és legteljesebb segítségével mindent elkövetnek, hogy e vissza-visszatérő csapástól megmentsék az ország népét. A földmívelésügyi minisztérium mint ismeretes, tavaly nagyszabású ármentesítési, csatornázási munkálatokba kezdett a veszélyeztetett területeken. Sikerült is elérni, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok idejére már annyira lehúzódtak a visszamaradt vadvizek, hogy a normális körülmények között művelés alatt álló területek 80 százalékát fel lehetett szántani. Olyan veszedelmek és olyan feladatok tornyosulnak elénk azonban, hogy a megelőző munkának pillanatra sem szabad szünetelni. Az előrelátható tavaszi olvadással és az egyelőre elkerülhetetlen áradásokkal kapcsolatban ezidén már megkezdődött a védekezés. A Duna-Tiszavidék árvízvédelmi miniszteri biztosa összehívta Szegeden az első értekezletet, amelyen megbeszélték a tennivalókat az esetleges árvízveszély elhárítására. Számbavették, hogy a hatalmas hótömegek olvadása milyen veszélyekkel járhat és bizonyos optimizmus nyilatkozott meg a helyzet megítélésében. Pauer Sándor miniszteri biztos kifejtette, hogy a már eddig elvégzett ármentesítési munkálatok lehetetlenné teszik a múlt évek árvízi katasztrófáinak megismétlődését. Hangoztatta azt is, hogy a hatalmas hótakaró most nem fenyeget különösebb árvízveszedelemmel, mert a havazás előtt nem fagyott át vastag rétegben a talaj s olvadáskor valószínű a lassú felszívódás. A hirselen olvadás sem hozna nagyobb katasztrófát, mert a termőföldek mentesítésére el lehet árasztani valamennyi víztároló medencénket, amelyeknek nagysága megfelelő biztosítékot nyújt. A magyar közvélemény megnyugvással fogadja ezeket a kijelentéseket, azt a tényt, hogy már most foglalkoznak ezzel a problémával, de azon az állásponton van, hogy — jobb félni, mint megijedni. Neki kell feküdni egész melier a preventív munkának, mert szomorú tapasztalatok bizonysága szerint mindig jöhetnek súlyos meglepetések, így látják a helyzetet maguk az érdekeltek, a veszélyeztetett vidékek birtokosai, kis- és nagygazdái is. A föld népe, az érdekelt tömegek aggódva várják a tavaszt s nemcsak a maguk, hanem a köz érdekében is alapos, gyors és megállás nélküli árvízvédelmi munkát várnak. Nagy őrséget kell állni hatóságnak és társadalomnak egyaránt, mert szinte helyrehozhatatlan károkat zúdítana a magyar életre egy negyedik pusztítva romboló árvizes tavasz és nyár. Ki a gátra, ezen a téren az eredményes jó munka a szó első értelmében az igazi honvédelem. A harcok legnehezebbjén már tál vagyunk — mondotta Hitler pénteki nagy beszédében Hitler vezér és kancellár pénteken, a nemzeti szocializmus diadalra- jutásának kilencedik évfordulóján kétórás nagy beszédet mondott a nemzeti szocializmus küzdelmeiről, a német nép erejéről és a háborúról. Megállapította, hogy a mai háborúéit ugyanazok felelősek, akik az első világháborúért voltak: Anglia és Amerika, amelyek teljesen le akarták igázni Európát. Megemlékezett a német katona hős- költeményéről, amelyet a történelem lapjaira ír, s utalt arra, hogy milyen nehézségekkel járt Németországnak és szövetségeseinek, keleti csapatainak harcai számára a fagypont alatt 45 fokot is elérő hideg, majd ezeket mondta: Mikor ez a nehéz átállítás szükséges volt, vállaltam érte a felelősséget és még szorosabban akartam kerülni katonáimhoz és ma biztosítani akarom őket, tudom, hogy ők mit teljesítettek, de tudom azt is, hogy már a legnehezebbjén túljutottunk. A hideg volt a keleti ellenfél nagy reménysége, ezt a reménységet nem fogják valóra váltani. A négy téli hónap már elmúlt, az ellenfél néhány kilométerrel egyes helyeken előbbre jutott és ott vérben és emberéletben hekatombákat áldozott. Ez talán közömbös is, azonban néhány hét múlva délen már megtörik a hideg és a tavasz tovább vonul majd észak felé. Elérkezik az óra, amikor a talaj ismét Ítmény és szilárd lesz, amikor megverjük az ellenfelet. Azt ugyanis mondhatom, hogy a katona, oki elől van, érzi torony magas fő- fényét az oroszok felett. Sértés lenne, ha az oroszokkal hasonlítanám össze őket. A döntő csak az, hogy az átállítás a támadásról a védelemre sikerült és én mondhatom, hogy ez sikerült. Ez az arcvonal áll és az arcvonal mögött áll ma a hozzá méltó német haza. Ma, január 30-áD csak erről biztosíthatom önöket: miként végződik ez az év, nem tudom, vájjon vége lesz-e vele a háborúnak, nem tudom. Egyet azonban tudok, bárhol jelentkezzék is az ellenfél, ebben az esztendőben ismét meg fogjuk verni, éppúgy, mint eddig. Ez ismét a nagy győzelmek esztendeje lesz. Mienk a világ legerősebb hadserege és a legerősebb légifegyvere. Ilyen ellenféllel állunk szemben, aki talán számszerűleg fölényben van, de tavasszal számszerűleg is egyensúlyban leszünk vele. Fegyver tekintetében ismét leverjük és akkor ismét a mi időnk (következik. Mindenek előtt nekünk ma szövetségeseink vannak. Már nem a világháború idejét éljük, maga az, amit keleten Japán végez egyáltalában fel sem becsülhető. Számunkra nem marad más út, mint a harc útja és a siker útja. Akár Dehéz ez, akár könnyű, sohasem nehezebb, mint voltak elődeink harcai. A japánok valószínűleg a tenger felöl is megtámadják Szingapúrt másik községet, amely 23 kilométerre fekszik attól a hídtól, amely a félszigetet a szingapúri szigettel összeköti. A tengeren japán hadihajók gyülekeznek s valószínűnek látszik, hogy a japán haderő nemcsak a felsziget felől, luuem a tenger felől is megtámadja az angol erődöt. Olasz és német csapatok űidözik a hátráló angolokat Az olasz főhadiszállás jelenti: Az olasz és német csapatok zápor és homokviharok mellett is tovább fokozzák nyomásukat a kelet felé visszavonuló ellenséggel szemben, amelynek üldözésében a légi erő is résztvesz. A tengely bombavetői a kedvezőtlen légköri viszonyok mellett is tovább folytatják hadműveleteiket Málta ellen. Bengfaáziuál egy indiai hadosztályt megsemmisítettek a németek és olaszok A Stefani-iroda ma részleteket közöl Bengházi elfoglalásáról. Szerdán este Rommel német és olasz csapatai a város északi széléig nyomultak előre és keletről is elvágták az angolok visszavonulási útját. A város elfoglalásánál szétverték a brit hadsereg 4. indiai hadosztályát. A vörös katonák «viccelnek»... (NTI) Illetékes német helyről közük: Berlini politikai körökben nagy figyelmet keltett a moszkvai rádiónak egyik közleménye, amely dicsőíti a bosevista csapatoknak azt az eljárását, hogy meggyalázzák a német katonasírokat. Többek között a közlemény leírja, milyen szellemes feliratokkal láttak el egy Kalinin közelében lévő német katonatemetőben lévő sírt. A feliratok között ilyenek vannak: Ez a sírja 30 fasisztának, akit megöltem. Vörös gárdista. Hasonló a többi szellemesnek mondott felírás is. A moszkvai rádió bemondója még megjegyezte, hogy az ilyen tréfákat rendkívül kedvelik. Berlinben rámutatnak arra, hogy ez a legjobb válasz az angol szász propagandának arra a kísérletére, amely a szovjetorosz katonákat a kulturális és keresztény ideák előharcosán&k akarják feltüntetni. tak egy küzséget, amely 18 kilométerre fekszik Szingapúrtól s egy A maláj félszigetről érkezett jelentések szerint a japánok elfoglal-
