Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-24 / 99. szám

1942. június 24. EGEK A 30 q-t meg nem haladó meny- nyiség beszolgáltatásánál a Hombár bizományos az eladott gabonát azon­nal kifizetni és átvenni tartozik, ha azonban a mennyiség nagysága a 30 q-t meghaladja, a bizományos csak a vételtől számított 15 nap alatt köteles azt átvenni és a vé­telárat az átvételkor kifizetni. A- mennyiben 30 q-t meg nem haladó mennyiség eladásáról van szó, és az «ladó a gábona megőrzésére meg­felelő helyiséggel rendelkezik, ebben az esetben a kötlevél kiállításától számított legfeljebb hat hónapon át köteles az eladó a gabonát meg­őrizni, szakszerűen kezelni és tűz­kár esetére biztosítani. A gabona Tételárát azonban a bizományos a kötlevéltől számított 15 nap alatt kifizetni tartozik. A termelőnél ha­gyott gabona megőrzéséért 30 na­pon túl, 1942. szeptember 1. nap­jától 10 naponként 7 fillér raktá­rozási díj számítható fel. Ha a vé­telárt a bizományos nem fizette ki, ebben az esetben 10 naponként 12 fillér számítható fel. A közellátás- ügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetórtőleg állapítja meg, hogy a vételtől számított 30 napon túli raktározás esetén a köt- levélen feltüntetett mennyiségből beszáradás címén hány százalék vonható le. A bizományosok vételi jegyet kötelesek kiállítani, amelyen fel kell tűntetni a gabona hl. súlyát és a vételárat. A termelőnél hagyott gabona elszámolása A termelő a cséplési ellenőr által nála elszámolásra hagyott gabona- mennyiséggel köteles 1943 január 1—15 napja között és május 15—31 napja között a községi elöljáróság­nál elszámolni. A januári elszámo­láskor a konvenció és időszaki munkások élelmezésére, vagy egyéb természetbeni szolgáltatás címén kiadott, a májusi elszámoláskor pedig az ezután kiadott, valamint a gazdasági év még hátralévő idejé­ben kiszolgáltatásra kerülő gabona- mennyiségről gabonajeggyel számol el. Azt a kenyérgabonamennyiséget, amelynek kiadását, vagy felhaszná­lását a termelő gabonaszelvények­kel a májusi elszámoláskor igazolni nem tudja, a községi elöljáróság nyilvántartásba veszi. A nyilván­tartásba vett gabonát a termelő beszolgáltatni köteles. A Hombár bizományos erről igazolást állít ki, amelyet a termelő 1943 június 15-ig köteles felmutatni a községi elöl­járóságnak. A vetőmag céljára meghagyott kenyérgabonát, ha a termelő azt nem rendeltetésének megfelelő cél­ra használta fel, köteles megvételre felajánlani. Mégpedig az el nem ve­tett őszi vetőmagot 1942 december 31-ig, a tavaszi vetőmagot pedig május 31-ig. A gabona szállítása A gabonát és lisztet az ország egész területén csak szállítási iga­zolvánnyal szabad szállítani. Aj szál­lítási igazolványt a feladási hely szerint illetékes községi elöljáróság állítja ki. Azokról a területekről, ahol gabonában hiány mutatkozik, a közellátásügyi miniszter a gabona elszállítását megtilthatja. A kenyérgabonajegyre jogosultak fejadagja: az első csoportba tartoznak az 1882—1926 években született ne­héz testi munkát végzó férfiak, a- kik évi 240 kg, a második csoportba tartoznak az 1936 évben és az azelőtt született személyek, ha nem tartoznak az első csoportba 180 kg, a harmadik csoportba pedig az 1937 évben és az azután született gyermekek tartoznak, akik évi 120 kilogr. kenyérgabonára tarthatnak igéöyt. A kényérgabonajegy az or­szág egész területén érvényes. Azok­ra a területekre, ahol a lakosság túlnyomó részben kukoricalisztet fogyaszt a közellátásügyi miniszter külön rendeletben fog intézkedni. Kenyérgabonát csak gabonaszel­vények ellenében lehet kiszolgál­tatni. A kenyérgabonajegyről előre levágott gabonaszelvény érvény­telen. A kék gabonajeggyel ellátott me­zőgazdasági munkavállalók kenyér­gabonaszükségletüket a Hombár­bizományosoktól, vagy a kenyérga­bona eladásra jogosult malmoktól szerezhetik be, de a kiszolgáltatott kenyérgabona után jutalékot nem követelhetnek. A bizományosok a beváltott gabonaszelvénnyel köte­lesek elszámolni. A munkaadó háztartásához tar­tozó munkavállaló gabonajegyét kö­teles a munkaadónak átadni. Ha a szolgálati viszony közöttük meg­szűnik, a munkaadó köteles a mun­kavállaló kenyérgabonajegyét mind­azokkal a gabona és vámőrlési szel­vényekkel együtt visszaadni, ame­lyek a szolgálatból való kilépés utáni hónapokra szólnak. Ha a mun­kaadó már több szelvényt vágott le, mint amennyit a munkavállalónak a kilépéskor visszaadni tartozna a levágott szelvények helyett váltó, szelvényeket kell kiadnia, melyet a községi elöljáróságtól kell igényelni. A szegódményes cselédek, részes­aratók és sommás munkások pót­fejadagra tarthatnak igényt. A kon- venciós cselédek évi 60 kg kenyér­gabona megszerzésére, a részesara­tók és az élelmezéssel szerződött időszaki munkások a munkaszerző­désben kitöltött időtartamra havon­ként 10 kg pótjegyre tarthatnak igényt. A junius 11-én megjelent termés­rendelet a kenyérgbonajegyrendszert vezette be. A rendelet előírja, hogy a községi elöljáróságok a junius 15.-i állapot szerint a hónap végéig, tehát junius 30-ig kötelesek össze­írni a község területén állandó lakó­hellyel bírókat. Az összeírás három­féle összeíróíven történik. Ha az összeírott fél őstermelő, tehát 5 kát. holdat meg nem haladó ingatlan bir­tokosa, állandó mezőgazdasági al­kalmazott, mezőgazdasági részes­arató, vagy cséplőgépnél alkalma­zott munkás, vámőrlőmalom tulaj­donosa, vagy annak alkalmazottja, ebben az esetben kék színű gabona­jegyre jogosult. A piros színű kenyérgabonajegyre jogosultakat külön összeírólapon ír­ják össze, idetartoznak azok, akik saját kezelésben művelt mezőgaz­dasági ingatlanok birtokosai, ha­szonbérbe adott mezőgazdasági mű­velés alatt álló földbirtok tulajdo­nosai, mezőgazdaságban alkalmazott tisztviselők, gazdasági cselédek és családtagjai, bércséplővállalkozók, állami, vármegyei, községi, közbir- tokossági, vagy egyházközségi al­kalmazottak, amennyiben javadal­mazásukat kenyérgabonában kap­ják. Külön íven írják össze azokat az ellátatlanokat, akik vámőrlésre nem jogosultak. A kenyérgabonajegy a vámőrlésre jogosultak és a háztartásukhoz tar­tozó kenyér- és lisztellátásának szabályozására és a vetőmagon fe­lül meghagyott kenyérgabona el­számolására szolgál. A kenyérgabo­najegy két részből áll, mégpedig a gabonaszelvényekből és a vámőrlési szelvényekből. Mindkettő 12—12 szelvényt tartalmaz. A gabonaszelvények azt. a ke­nyérgabonamennyiséget tüntetik fel, amelyet a kenyérgabonajeggyel el­látott személy egy év alatt felhasz­nálhat és a vámőrlési szelvény el­lenében egy év alatt vámőrlésben megőröltethet. A termelő megtarthatja azt a mennyiséget, amelyet gabonaszel­vényei feltűntetnek (kék színű ga­bonajegyesek), a vámőrlésre jogosult egyéb személyek pedig a gabona­szelvény ellenében az azon feltűnte­tett kenyérgabonamennyiséget akár egyszerre, akár részletekben besze­rezhetik (piros színű gabonajegye­sek). A vámőrlési szelvények közül a VII—IX. szelvényekre 1943. év január hó 1. napja előtt, a X. szel­vényre 1943 május hó, a XI. és XII. szelvényekre pedig június hó l.nap. ja előtt az azokon feltűntetett mennyi­séget vámőrlésben megóröltetni nem szabad. — Ósváth Julia hangverse­nyéről legközelebb számolunk be. hírek — Az egri ggóggszertárak éjjeli szolgálata. Június hó 20-án este 7 órától június 27-én este 7 óráig: Beniczky gyógyszertára, Lenkey-utca 8. — A hercegprímás szerdán érkezik vissza Bőmából. Serédi Jusztinján bíboros-hercegprímás, aki június 14-én Rómába utazott s hosszas kihallgatáson jelent meg XII. Pius pápánál, visszaindult Magyarországra és szerdán délután 3 órakor érkezik a Keleti pálya­udvarra. Visszaérkezésekor a pálya­udvaron ünnepélyesen fogadják. — Halálozás. Heves vármegye társadalmát mélyen érintette az a hír, hogy id. Maczky Béla hevesi földbirtokos június 21-én, életének 57. évében elhúnyt. Halálával Heves vármegye egyik kitűnő fiát vesztette el, aki jellemszilárdságával, úri gon­dolkozásával, jóságával, és ember­baráti ténykedéseivel általános tisz­teletet, megbecsülést vívott ki nem­csak az úri társadalomban, hanem a nép széles rétegeiben is. Községé­nek jótevője volt s a vármegyei közéletben jelentékeny szerepet ját­szott. Özvegyén és hat gyermekén kívül kiterjedt előkelő rokonság gyászolja az elhúnytat, akit nagy részvét mellett 23-án temettek el a hevesi családi sírboltba. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán az elhúnytban testvérbátyját gyászolja. — Lettország a bolsevizmus ellen. Az angol-szovjet megegye­zéssel kapcsolatos európai bizalmat­lanság különösen a balti államok­ban jutott kifejezésre, ahol a lett közigazgatás tagjai Rigában rend­kívüli ülésre gyűltek össze és ün­nepélyesen kijelentették, hogy Lett­ország soha nem volt bolsevista és a szovjeturalmat nem saját jószán­tából ismerte el. Lettország Európa alkotórészének vallja magát. A lett népnek nem kell az angol mintára elképzelt gyámkodás és jövő sorsát Nagynémetország kezébe teszi le.

Next

/
Thumbnails
Contents