Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-20 / 97. szám

2 E G E R 1942. június 20. a gyűjtőeszközök összeszedésében, esetleges tüzek oltásában nem vesz részt, vagy a 4. pont szerint a tilalmi időben a határban tüzet gyújt, végül az 5. pont alatti megelőző rendsza­bályokat elmulasztja, büntetendő cse­lekményt követ el és a mulasztó súlyos büntetésben részesül. Eger, június 20. Országszerte június 28-án tartják meg a levente napot. Az egri le­venték hős apáik emlékéhez méltó lelkesedéssel készülnek a levente­nap minél szebb megünneplésére. A városi és járási leventeparancsnok­ság szerető gonddal készítette elő a levente-nap műsorát, amelyből az alábbiakat emeljük ki: Levente-díszőrség a hősök emlékművénél A Károlyvárosi levente csapat jú­nius 27-én 18 órakor 2 főből álló díszőrségat állít fel a hősök emlék­művénél. Ugyanebből a levente csapatból levente diszszakaszt állítanak össze. Levente - díszszakasz tisztelgése az emlékmű előtt A díszszakasz Kovács János le­vente parancsnok vezetése alatt a levente zenekarral június 27-én 19 óra 30 perckor a Baktai-úti iskolától a Vörösmarty-utca, Csíky Sándor-utca, Széchenyi-utcán a Hősök emlékműve elé vonul. A Himnusz után egy levente elmondja a hősök emlékére írt fohászt, amely így hangzik: „Imádságos lélekkel fordulunk felétek magyar hősi halottaink. A magyar nép diadalmas múltjá­ból óriásként emelkedik ki hatal­mas alakotok. Véretekkel őriztétek hazánk szent földjét, életetekkel védtétek a magyar föld népét. — Örök magyar hősök, mint vér a véretekből és test a testetekből, szent esküvés8el fogadjuk, hogy életünk, népünk és hazánk védel­mében, — hősi élet, s ha kell, hősi halál lesz! Tisztelgünk, imádkozunk előttetek örök magyar hősök!“ Ezután a levente zenekar eljátsza a Hiszekegyet. A zenekar ezután hazakiséri a díszszakaszt a Baktai úti iskolába. Junius 28-án 8 órára valamennyi leventecsapat el indul nótaszóval v. zenekari kisérettel a székesegy­házban megtartandó leventemisére. A leventemisén a leánylevente szakosztály is részt vesz. Szentmise után az érsekkerti sportpályára indulnak a leventék s ott a zászló előtt tisztelgő ünne­pélyt tartanak. Ezután leventeava­tás és fogadalomtétel lesz, amely előtt Ágoston Julán dr. ciszterci gimn. tanár, levente szakaszparancs­nok intéz szózatot a fogadalomté­telre felállott leventékhez. A leventenap többi műsorát az Eger következő számaiban közöljük. — Äz egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Június hó 20-án este 7 órától június 27-én este 7 óráig: Beniczky gyógyszertára, Lenkey-utca 8. A Jókai Mór-utca históriája. II. A 18. században. Előző cikkemben általános képet adtam ennek a belvárosi kis utcá­nak valószínű keletkezéséről és a török hódoltság alatti képéről. Most azt akarom megismételni: milyen volt a visszatért magyar uralom első századában. Ez annál könnyebb, mert ebből az időből már többé- kevésbbé hiteles adatok állanak rendelkezésre. Megváltozott az utca neve. Sza- batosabb lett: „Szürke Barátok Ut- czája.u Senkit ne lepjen meg ez a jelző, mert abban az időben két­féle ilyen szerzet volt Egerben. A régi a Ferenceseké, kik annyira hozzánőttek a magyarság leikéhez nálunk is, hogy a nép barátainak tekintette őket, amint meg is érde­melték éppen* úgy, mint manapság. Ezeknek akkor még nem kávébarna színű volt az öltözetük, hanem sötét szürke. Volt azután egy másik szer­zetes rendünk is, a Szent Három­ságról nevezett (Trinitárius) rend, amelyet az 1715. évi 102. törvény­cikk 2. §-a fogadott be s akiket mindjárt a század második tizedé­nek végefelé telepítet be hozzánk Erdődy Gábor gróf püspök. A mai öreg templom alapkövét 1719. ápri­lis 26-án tették le. Ezeknek ruhája fehér volt s ezért a mai Arany János-utca neve még a múlt század végén is «Fehér barátok Sorau volt a nép ajkán. Ezektől különböztette tehát meg a szürké jelző a Feren­ceseket. Az utca lakói voltak a század derekán, a keleti oldalon a Kápta­lan-utcától számítva: a sarkon, ahol ma már nincs meg a ház, Schmidt Péter képíró, azután Negyedes Jó­zsef (ma: 2. szám), a mai 4. számú ház Pataki Mihály özvegyéé. A 6. számú, ahol ma a Szegénygondozó hivatala van, házigazdája Szuhányi János, akkinél zsellérként laktak Hotta Judit és Forrai Kata „leány­kák tanítói“ .. . Magán-tanítónők voltak, mert a várostól nem is mer­tek segítséget kérni. Hiszen akko­Kevesen tudják, . .. hogy a tartós hullám már nem kevesebb, mint 3000 éves múltra tekinthet vissza. A világ legrégibb tartóshullámát Byron de Prorok ré­gész fedezte fel egy jemeni sírban talált arab hercegnő múmiáján. A hercegnő eredetileg fekete haja vö­rösre volt feStre és szinte mértani pontossággal kidomborított fürtjei világosan elárulták a masterséges kezelést. Hogy az időszámításunk etőtti első évezredből származó tar­tóshullámot milyen módszerrel állí­tották elő, most már természetesen nem lehet megállapítani. ... hogy a régi egyiptomiak azt gon­dolták, hogy a hányás és izzadás különösen egészséges és a hosszú élet elérésének egyik legjobb esz­köze. Ennek a furcsa hiedelemnek megfelelően az egyiptomiak havon- kint legalább egyszer hánytató sze­reket vettek be és ha udvariasan érdeklődni akartak valakinek a hogy- léte iránt, nem azt kérdezték tőle, hogy mint érzi magát, hanem azt, hogy hogyan izzad. ... hogy amig 1550 körül a magyar kocsi el nem indult hódító útjára, Nyugat-Európában úgyszólván csak a nyeregben való utazás volt di­vatban. A kényelmes kocsinak, mint minden újításnak, minden előnye ellenére sok ellenállást kellett le- küzdenie. 1588-ban például a braun- schweigi herceg rendeletileg tilal­mazta használatát, mivel „rossz ha­tással van a férfias erényekre, úgymint a becsületes nyíltságra, vi­tézségre és kitartásra és lusta sem­mittevőket nevel“. ... hogy egy száz évvel ezelőtt nagy közkedveltségnek örvendett illemtan a következő tanáccsal szol­gált a fiatal udvarlóknak: „Amikor szived választottjához közeledsz — természetesen anyja jelenlétében — riban a leánynevelést nem tartották fontosnak. Éppen az egri magisz­trátussal történt, hogy egy harma­dik magán-tanítónő, Iszméry Juli­anna, támogatást kért a várostól. A tanács válasza ez volt: „nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy fizessen, mert aki leányát var­rásra, hímzésre, kötésre akarja ta­níttatni, az fizessen maga .. ., de a közösséget evvel terhelni nem lehet.“ Mindezt azonban csak a kor gondolkozásának jellemzésere emlí­tem meg. Ez a 6. számú ház egyébként ar­ról is nevezetes, hogy ebben szüle­tett városunknak egy nevezetes fér- fíai, Szuhányi Ferenc, 1742. nov. 29-én. Iskoláit Egerben végezte s 17 éves korában jezsuita lett, majd a szerzet 1773-iki eltörlése után világi pap és később címzetes apát. 1794-ben a gyöngyösi gimná­zium igazgatója, majd 1799-ben a kassai jogakadémia prodirektora s 1812-ben a kassai tankerület fő­igazgatója. Ezt e rendkívül magas tisztségét 1824. január 28-án hirte­téveszd össze őket és az anyát nézd a leánynak. Ez az eljárás mindig jó hatást vált ki.“ ... hogy egy párisi filmműterem falán még ma is ez a felirat dísze­leg: „Uraknak legszigorúbban tilos a női öltözőkbe belépni. A házirend nyolcadik pontja értelmében a fod­rász nőnek számít“ — Vasárnap délelőtt tesznek esküt a női honvédelmi mun­kára jelentkezett hölgyek, akik a tegnapi eskütételről lema­radtak. Felkérem mindazokat, akik a női honvédelmi munkára jelent­keztek, de idézőt a június 19-én délután megtartott eskütételre nem kaptak, vagy bármi más okból az eskütételen meg nem jelenhettek és így az esküt még le nem tehet­ték, hogy vasárnap délelőtt 11 óra­kor, a városház nagytermében eskü­tétel céljából megjelenni szívesked­jenek. Dr. Kálnoky Istvánná. — Elérkezett a szőlők virág­zásának ideje, melynek elmúltá­val megállapítható lesz a remélhető termés hozzávetőleges nagysága. Ettől az időponttól kezdve gondos­kodhat minden szőlőbirtokos arról, hogy a nálunk oly gyakori jégve­rések által okozható érzékeny anyagi veszteség ellen jégbiztosítás utján védekezzék. Ne mulasszák el a kár­elhárításnak ezt a célszerű módját, mert egy közepes jégverés is nagy pénzbeli veszteséget okozhat. Úgy ebben, mint minden más biztosítási ügyben felvilágosítást nyújt az Első Magyar Általános Biztosító Társa­ság helybeli főügynöksége: Eger, Jókai-u. 5. 8z. * Értesítés. Az egri cukrászok értesítik a mélyen tisztelt vendé­geiket, hogy cukrászdáikat minden hétfői napon egész nap zárva tart­ják. Ha a hétfői nap ünnepre esik, úgy a rákövetkező hétköznapon lesznek a cukrászdák zárva. len bekövetkezett haláláig töltötte be általánosan elismert nagy siker­rel. Irodalmi téren is nagy sikerrel működött s halála alkalmával a kora­beli lapok és folyóiratok nagyérté- kelésű cikkekben méltatták tartal­mas életét. A 8. számú ház, ami most az Ügyvédi Kamaráé, akkor Liptai Mihályé volt, végűi a legutolsó a régi Glósz-féle ház, ma 10. szám (Balogh Tamásé). Emellett volt egy széles árok, amelyen a mai Kállay- utcából folyt le a hajduhegyi víz a patakba. Ezt megszüntétték a 18. század végén, de a városház déli szárnyának emeleti ablakából lehet látni, hogy ez a terület választotta el a vármegyeház telkétől. A 8. számú házat különben, mely előbb az özv. Havas Tamásnéé volt, 1753-ban megvette Havas István gombkötő mester, még pedig „400 Forintért, 2 Köbül Búzáért, 2 sze­kér Fáért, 2 iteze Vajért és egy Márjás-huszasért Sóra.,, Kevéssel később már 1800 Forintért kelt el. Igaz hogy kőben emeletre húzták „Tisztelgünk, imádkozunk előttetek örök magyar hősök!64 Rz egri leventék emelkedett lélekkel és gazdag programmal tartják meg június 28-án a levente-napot

Next

/
Thumbnails
Contents