Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-17 / 95. szám
2 EGER Hatszáznyolcvanezer selyemhernyó rágja Egerben az eperfalevelet. . . Ezelőtt 30 családot osztottak ki, az idén negyvenet _ Ötszáz gubó megy egy kilóra Hogy áll az egri selyemfront Eger, május 17. Háborúban állunk. Nemcsak a fegyverek dolgoznak odakint, a pokol eleven tüzét ontva szerte, nemcsak a munkáskezek dolgoznak idebent, hogy rend legyen és nyugalom és elegendő utánpótlás a kívül harcolók számára gazdasági és hadiipari ellátásban, hanem dolgoznak a növények és állatok is. Olajcsatát és selyemcmtát vívnak többek között. A kukoricaföldek sárgán tündöklő glóriáji, a napraforgó kilépett a festői témák világából, és beállt honvédnek, a ricinus ugyancsak mellézárkózott a gyermekkor mumusai közül s felcsapott honvédnek a selyemhernyó is, amit népiesen így neveznek: selyembogár. Az idén nagy kedvkeltés előzte meg a selyempeték kiosztását, mert a hernyóselyem elsőrendű fontosságú hadianyag, főképp az ejtőernyők számára. A kormány felemelte a gubók beváltási árát, a vármegyék külön jutalmakat tűztek ki a legjobb tenyésztőknek. Nézzük meg hát, mennyi selyembogár van Egerben és kik tenyésztik? Nézzük meg ám, de hol? Szerencsére feltűnik egy plakát az utcasarkon s a hivatalos nyomtatott szöveg közé ékes hajdúirással róva a fontos név: özv. Kocsis Ödönné, Langelotti utca. Nahát néhai Lancelotti uram, aki itt jártál valamikor piros parapléval a hónad alatt s leckét adtál az egri polgárnak a közgazdasági élet megszervezéséből a húspiac megépítésével, te is megjártad. Gét kaptál cé helyett. Hát még ha kimondani is helyesen tudná a kisasszonytemető környéke ezt a fránya olasz Lán- cselottit. De ez most nem fontos. Az első fontos dolog, ami szembe- ötlik, az, hogy özv. Kocsisné névtáblája kint látható a ház falán, amiből mindjárt következik, hogy valami közhasznú munkát végez s közelebb lépve olvasható: oki. szülésznő. Legényembernek fölöttébb kényes szülésznőhöz menni, az újságírónak azonban mindent vállalni kell. Őszhajú, kicsit fürkésző szemű, kedves asszony özvegy Kocsisné. Az udvaron unokák sürögnek, akiknek ő a selyemidényben nemcsak nagyanyjuk, hanem parancsnokló vezérük is az eperfalombok ellen folytatandó hadjáratban. — Mennyi selyemhernyót osztott ki az idén, kérdezzük. — Negyven családot — hangzik a válasz. S mert látszik raj tunk, fogalmunk sincs a hernyócsalád nagyságáról, hozzáteszi magyarázólag: — Egy családban tizenhétezer hernyópete, illetve hernyó van. No, derék család. Itt az (gyke ismeretlen. — És honnan jön ide ez a rengeteg bogár? — Szekszárdról küldik, mindegyik családot külön tüll-borítékbin. Aztán elkezd szépen beszélni özv. Kocsisné. Elmondja, hogy a petéket okosan, hozzáértéssel kell keltetni. Megfelelő hőmérséklet kell hozzá. 16 fokon kezdik s 3—4 nap alatt 24 fokra hevítik a keltető szoba melegét s akkor rendben kél a bogár, megelevenednek a kis mákszemek és kibújnak a tüllzacskóból. — Persze mindjárt enni kell adni nekik. De a kosztjukra i! nagyon ügyelni kell, friss legyen a levél, ne legyen nedves, ne füljön be. Csak így növekszik szépen a hernyó és lesz belőle első osztályú gubó. — A leveleket lyukas papirra tesszük s időnként újabb, nagyobb lyukkal lyukasztott papírra másznak a bogarak. Öt nap múlva már alszik a bogár — Vigyázni kell, hogy vedlés idején ne háborgassuk őket. Ezt úgy mondják, hogy „alszik a bogár.“ Öt nap múlva már mozdulatlan lesz s így tölt egy napot. Akkor kibújik régi bőréből s már sokkal nagyobb és fehérebb. — Még ötszöri vedlés kell a 33 napos tenyésztési idő alatt s akkor a hernyó legubózik. Ha a táplálás nem helyes, akkor bizony 40—45 napig is eltart a tenyésztési idő, de akkor a gubó már nem első osztályú. Mennyit eszik egy család — Mennyit eszik ez a temérdek bogár — kérdezzük óvatosan és tisztelettel a nagy számok iránt. — A mennyiség folyton növekszik. Néhány marék eperlevél kell csak az első napokban, de az utolsó hét utolsó két napján egy család egy mázsa levelet is megeszik. Ilyenkor már hajnalban fent ülök az unokáimmal az eperfák tetején, mert nem győzzük másképp. Ismer is már minden rendőr, meg kerülő, — Nem árt az eperfának a lomb- fosztás ? — Dehogy árt, dehogy, kis idő múlva szebben zöldéi, mint azelőtt. Össze van teremtve a bogár, meg a fa. Szövőszékkel megy a gubőzás, nemcsak úgy akárhogy I — Amikor már letelt az idő, gondoskodni kell szövőszékről, ahol alkalmasan elkészíti gubóját a bogár. Ilyenkorra már összegyűjtünk, csokrokba kötünk vadrépát, azt nagyon szereti. De a régi sírkoszorúk is nagyon alkalmasak. Azokat meg a temető árkából gyűjtjük össze, ahová kidobják, amikor elhervadtak. — Persze tágas hely kell már ilyenkor nekik, üres szoba, kamraj vagy padlás. S akkor következik a selyemtermelő aratása. A gubákat pontosan megszabott ideig kell érintetlenül hagyni, azután levesszük őket a szövőszékről. — Ilyenkorra már meg is érkezik a beváltó a miskolci selyemtenyésztési felügyelőségtől. A gubókat osztályozzák és lemérik. — Hány gubó megy egy kilóra? — Ötszáz. — No számoljunk csak gyorsan. Negyvenszer tizenkétezer az 680 ezer. Ennyi derék hernyó harapja a levelet Egerben, mint hadi-iparos. Osztva ötszázzal, az több, mint 13 mázsa. — A Cifrán egyedi iskolában szokták beváltani a gubókat — mondja még özvegy Kocsisné. Majd szólok, tessék megnézni. Kik a tenyésztők? — És kik foglalkoznak Egerben a tenyésztéssel ? — Nagyobbrészt iparosok, azután diákok, cserkészek. Nem megvetendő foglalkozás ez. Meg lehet vele keresni egy hónap alatt 350—400 pengőt. Igaz, hogy csak egyszer egy esztendőben. — De nem is jól mondom, mert van úgy, hogy kétszer is keltetünk egy évben. Szép pénz az már. — Mennyivel nőtt az érdeklődés az utóbbi időben ? — Ó, sokkal. Ennekelótte legfeljebb ha harminc családot osztottunk ki, most negyvenet kértünk, mindelfogyott. Ez majdnem kétszázezer hernyóval több. — Reméljük, jövőre még több lesz a tenyésztő.' — Reméljük, mert tessék elhinni, érdemes. Fa van elég, csak egy kicsit utána kell nézni. — Hát nézzünk utána minél többen. Mert ha békevilág lesz is, sokat ér az igazi selyem. És jövőre már béke lesz. Nem igaz? (-r) Európai Oroszország térképe megjelent, ára P 1-50 Kapható az Egri Kér. Sajtószövetkezetben. — Hirdessen az „EGER“-ben ! 1942. június 17. Az Eger panaszkönyve Kendet és érdekeinek védelmét kéri a gyümölcspiacon Eger közönsége. Kaptuk az alábbi levelet: Vannak rendeletek és szabályrendeletek, amelyeket komoly tényezők azzal a bölcs elgondolással alkottak meg, hogy azokkal a közönség legszélesebb rétegeinek érdekét szolgálják. Ilyen az a városi szabályrendelet is, amely szerint az egri piacon délelőtt 8 óráig csak a termelők adhatnak el, illetve a kofák és egyéb árusok, azaz viszonteladók nem vásárolhatnak. Ennek a helyes szabályrendeletnek súlyos megsértését tapasztaljuk napról* napra mostanában az egri gyümölcs- piacon. A kofák és árusok ugyanis már korán reggel összevásárolják olcsón a gyümölcsöt, pl. tegnap és ma is a cseresznyét és mire a közönség, nevezetesen a fogyasztó közönség megjelenik a piacon, már csak a viszonteladótól vásárolhat, természetesen ekkor már dupla áron. Ebből a közönségnek igen nagy kára van, a termelőnek pedig semmi haszna nincs, mert a nagy hasznot egyedül a közvetítő kereskedelem vágja zsebre. Másik sérelme & lakosságnak, különösen a belvárosi lakosságnak az az éktelen lárma és ordítozás, zörgés, mivel Egerben minden hajnalban „ébresztőt“ csinálnak a piaci árusok. Indokolatlan kiabálás, orditozás egymásnak puszta szórakozásból, sportból, vagy egyenesen bosszantási szándékból minden reggel tapasztalható azokban a belvárosi utcákban, amelyek a piacra vezetnek. A csendrendelet pedig talán ezekre is vonatkozik. A polgármester úr és a rendőr- kapitányság bölcs figyelmébe ajánljuk sorainkat azzal a kéréssel, hogy közérdekű panaszunkat orvosolni szíveskedjenek. (Aláírás.) Milyen hús kapható a hét egyes napjain A közellátásügyi minisztérium közli: Félreértések elkerülése végett táblázatban közöljük, hogy a hét egyes napjain a húsiparosok és vendéglátó üzemek milyen húsokat szolgáltathatnak ki a fogyasztóknak. Hétfőn: marhahús, kedden: —, szerdán: —, csütörtökön: sertés- és marhahús, pénteken: — szombaton: sertés-, marha-, borjú- és juh-hús, vasárnap: sertés-, marha-, borjú- és juh-hús. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ
