Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-12 / 92. szám

Eger, L11L évfolyam, 92, szám.

% s h 8 fillér

* Péntek *

Trianon 23, 1942. június 12

ELŐFIZETÉSI Dili f?B hónapra 1 pangó 10 f, V« évre 4 P, félívre 8 P. Egge® szám: hétköznap 8 fillér, Vasárnap 12 fillére

POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER

SZERKESZTŐSÉG; Líceum fsz. 3. Tel.: 11, KIÄDÖHIVÄTÄLi Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám, Csekkszámla: 54.551.

állam keretében együttélő nemzetiségek kulturális fejlődésének a biztosítása. „Aki nem]illeszkedik bele ebbe a gondolatmenetbe, aki nem tud megférni a közösséggel, annak itt nem lehet hazája“ hangsúlyozta a vallás- és közoktatásügyi miniszter, de hozzátette azt is, hogy mindkét fél részéről békét akarunk, nem harcot. A nemzetiségek, ha nem is beszélnek magyarul,de honfitársaink s igy velünk egy úton kell, hogy járjanak.

Az ország lakossága igen nagy megelégedéssel veszi tudomásul Hó- man Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter felvilágosító, határozott beszédét. A téveszmék zűrzavarában, kellemetlen befejezett tények megteremtésére irányuló titkos törekvések idején, üdítőleg és megnyugtatóig hat ez a beszéd. Egyenes volt, nyilt és őszinte. Pontosan megmondotta, hogy mit akarunk, mit adunk és ennek fejében mit várunk. Aki tisztességes magyar állampolgárnak érzi magát s a szent- istváni hazának hű fia, az csak örülhet ennek a beszédnek, legyen az anyanyelve akár magyar, akár német, akár román, akár szlovák.

a háború utáni 20 évig katonai szövetséget kötött Szovjetoroszországgal

Amsterdam, június 12 Mint a brit hírszolgálat jelenti, Eden közölte egy angol-szovjet- orosz szövetségi egyezmény megkötését, amelynek célja kölcsönös segélynyújtás a háború után „minden tengely támadás ellen.“ A tárgyalások vezetése céljából Molotov szovjet külügyminiszter Angliában tartózkodott, és az egyezmény megkötése után az Egyesült Államokba repült, hogy megtárgyalja Roose- velttel az együttműködés kérdését. (MTI)

Amsterdam, június 12.

(NTI) A brit hírszolgálat a Szovjetunióval kötött szövetségi szerződés létrejöttével kapcsolatban kiegészítőig jelenti, hogy Eden külügyminiszter ismertette a szerződés határozmányait, amelyben Nagy- britannia ésSzovjetoroszország késznek nyilatkoznak arra, hogy nem kötnek békét kölcsönös egyetértés nélkül és kijelentik, hogy „nem törekszenek területi nyereségre.“ Az egyezményt 20 esztendei időtartamra kötötték a háború végétől kezdődően. A szerződés kölcsönös segítségnyújtást ir elő „minden támadással szemben“ és azt becikkelyezik egy állandó európai paktumba. — Közli még a brit hírszolgálat, hogy Nagybritannia és a Szovjetunió teljes katonai szövetséget kötött a háború tartamára és a háború befejezését követő 20 évre.

Moszkva nagy német támadást jelent Charkovnál

Genf, június 11.

(NST) Az Exbange moszkvai tudósítójának jelentése szerint v. Bock tábornagy charkovi támadásai óriási meglepetést okozott a szovjet hadvezetőségnél. Timosenko főhadiszállásán nyert értesülés szerint a német motorizált gyalogság a stukák védelme alatt kezdte meg széles vonalon támadásait. Moszkvában azt hiszik, hogy ez a támadás a Sze- basztopoi ellen és a Kaukázus felé előtörő német hadsereg szárnyvédelmét szolgálja. (MTI)

Megjelent a cséplési rendelet, mely szabályozza a kenyér- gabona fejadagot is

A kultuszminiszter

Szegeden igen nagyjelentőségű beszédét mondott, amelyet jó lesz, ha országszerte mindenki meghall és megért. Tulajdonképpen magától értetődő dolgokat mondott, de vannak idők és helyzetek, amikor egyesek éppen a magától értetődő dolgokról nem akarnak tudomást venni s ezért kell róluk nyíltan és egyenesen beszélni.

Hóman Bálint kultuszminiszter bizonyos téves fogalmakat oszlatott el, amelyeket eloszlatni kötelesség az egyetértés érdekében. Megmondotta, hogy Magyarország nem nemzetiségi állam, hanem a szentistváni gondolat értelmében magyar nemzeti állam, mert a Kárpátok medencéjében ennek a földnek nemzetformáló, államszervező, ország- építő népe a magyar. Senki sem akarja letagadni, hogy az ország az idők folyamán idegen népelemeket is befogadott és a magyar állam mindenkor számolt és ma is számol azzal, hogy határai között más nemzetiségű népelemek is élnek, de ez az alaptételen nem változtat. Csak arról lehet szó, hogy megadjuk nemzetiségeinknek a kulturális fejlődés jogát, a közigazgatásban biztosítjuk számukra az anyanyelv használatát, az iskolában pedig az anyanyelv használatát, de csak a szülő kívánságára, mert a család joga meghatározni, hogy melyik nemzetiséghez tartozik a gyermek. A német kisebbség kivételével a nemzetiségek helyzetét a régi magyar tradíció szabályozza, a német kisebbség részére pedig az a szerződés biztosítja a jogokat, amelyeket még néhai gróf Teleki Pál és néhai [gróf Csáky István kötött annakidején Bécsben.

A magyar állam, amikor humánusan és testvériesen bánik nemzetiségeivel, ugyanakkor jogot érez arra, hogy a nemzetiségektől teljes lojalitást és hűséget követeljen s egyben megkövetelje az irányítás és felügyelet jogát a művelődéspolitika minden területén. „Nem engedhetjük kétségessé tenni a magyar állam iskolai felségjogát, amit a történeti egyházakkal egyetértve gyakorol“ — mondotta a miniszter és hozzáfűzte még azt is, hogy az iskolákban természetesen nemzetellenes tanítást nem lehet gyakorolni, mert nincs a világon olyan állam, ahol az lehetséges lenne.

A magyar kultúrpolitika feladata a magyarság és vele a magyar

A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét az 1942. év termésű gabona cséplése, számbavétele, valamint az 1942—43. évi gabona és lisztforgalom szabályozása tárgyában. A rendelet szerint a rendelet hatálybalépése és az 1943 július

31-ike közötti időben 1942. évi termésű gabonát csépelni, őrölni, gabonát és gabonaneműből készített lisztet forgalombahozni, vagy felhasználni csak a rendelet korlátái között szabad. A rendelet szempontjából gabona a búza, rozs, kétszeres, zab és az árpa. Azoknak a munkálatoknak az elvégzéséhez, amelyeket ez a rendelet a községi elöljáróság, polgármester hatáskörébe utal, az elöljáróság igénybeveheti a középiskolai tar személyzet közreműködését és más megbízható személyeket is alkalmazhat.

Mindazok, akik 1942-ben gabonát termelnek, kötelesek a községi elöljáróságtól június 15. és 30. közötti időben gabonalapot kiváltani. A gabonalap a termés nyilvántartására, a gabona beszolgáltatásának ellenőrzésére és a termelő elszámoltatására szolgál. A községi elöljáróság a június 15. napnak megfelelő állapot szerint június 30-ig összeírja a község területén állandó lakóhellyel bíró lakosokat. Az összeírás alapján kapják az összeírottak a kenyérgabonajegyeket, illetőleg a kenyér- és lisztjegyeket. A kenyérgabona- jegy a vámőrlésre jogosultak és a hozzááartozók kenyér- és lisztellátásának szabályozására, valamint a termelő gazdasági szükségletére vetőmagon felül meghagyott kenyér- gabona elszámolására szolgál.

A kenyérgabonajegyre jogosultak fejadag szempontjából három csoportba sorozandók. Az első csoportba tartoznak a nehéz testi munkát végző férfiak, akik 1882—1926. években születtek, a második csoportba tartoznak az 1936. évben és azelőtt született személyek, ha nem tartoznak az első csoportba, a harmadik csoportba pedig az 1937. évben és az azután született gyermekek tartoznak. Az első csoportba tartozók kenyérgabona fejadagja évi 240 kilogram, a második csoportba tartozóké évi 120 kilogram kenyér- gabona.]

A kenyérgabonajagyet másra átruházni tilos. A termelő a nála elszámolásra meghagyott kenyérgabonából csak annak adhat ki kenyér- gabonát, akinek kenyérgabonajegye van és csak annyit,amennyit a gabonajegy szelvények feltüntetnek.

A szegődményes (konvenciós) cselédek évi 60 kilogram, a részes aratók és szerződéses időszaki munkások a munkaszerződésben kötött időtartamra havonkint 10 kilogram kenyérgabona pótjegyre tarthatnak igényt.

Üzembe kell helyezni a cséplőgépeket

Minden még használható cséplőgépet köteles birtokosa június 20-ig üzemképes állapotba hozni, ha pedig ennek nem tesz eleget, a gépet honvédelmi szolgáltatás címeu téri-