Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-06 / 89. szám

1942. június 6. EGER 5 250 milliót jövedelmez évente a baromfitenyésztés Eger, június 6. A magyar nemzeti jövedelemhez a baromfitenyésztés évi 250 millió pengővel járul hozzá. Ennek körül­belül háromnegyedrészét a belső piac veszi fel, egynegyedrésze pe­dig exportra kerül. Általában a ma­gyar export 10—12 százaléka szár­mazik a baromfitenyésztésből, az ag­rárkivitelnek 18—20 százalékát te­szi ki és az állat, állati termékek kivitelében 30—35 százalék körül van az aránya. Minthogy a barom­fitenyésztés 92 százalékában a kis­gazdaságok kezében van, ennek a termelési ágnak rendkívül- nagy a szociális jelentősége is. A baromfitenyésztés fejlesztése ér­dekében ma már 14 állami keltető- központ működik. A gödöllői kísér­leti állomás is hozzájárult eredmé­nyeivel a baromfitenyésztés fejlesz­téséhez. Vándort&nfolyamokkal, te- nyészanyag szétosztásával igyek­szik a földmívelésügyi kormányzat a baromfitenyésztés színvonalát emel­ni. De a minőségi termeléssel és a teljesítőképesség fejlesztésével még jelentékenyen lehetne növelni a ma­gyar baromfigazdálkodás jövedelme­zőségét. A tojástermelés színvonalá­nak emelése két irányban volna szükséges: egyfelől a téli tojáster­melés növelésére kellene egyre több tenyésztőnek berendezkedni, más­felől a tojástermelés jobb ellenőr­zésével a gyengébb fajták kiküszö­bölésére kellene törekedni. így ezen­túl 100—150 millió darabbal le­hetne az évi tojástermelést emelni csak azzal, hogy a jelenlegi tojás­termelési átlagot tyúkonként évi 70 tojásról 80 tojásra, esetleg 90 to­jásig emeljük. A tolltermelés fokozása érdeké­ben teljesen a fehértollű lúd- és kacsa-fajtákra kellene áttérni, ami a magyar toll értéksítésében to­vábbi előuyt jelentene. Főzzünk kevés zsírral Kevesen tudják, . . . hogy a régi rómaiak építkezé­seiknél olyan időálló habarcsot hasz­náltak, mely a legmodernebb ha­barcsok ellenállóképességét is mesz- sze felülmúlja. A rómaiak habarcsá­nak titkát még a mai napig sem sikerült megfejteni. . . . hogy a középkori araboknál a papírkészítés művészete, mielőtt Európában még ismeretes lett volna, már igen magas fokot ért el. Ep- penígy jól értettek a papír színezé­séhez is és a különböző színeknek meghatározott jelentőséget tulajdo­nítottak. Tudományos munkákat és közönséges leveleket fehér papírra írtak, a halálos ítéleteket azonban már kékre, mivel az araboknál a kék volt a gyász színe. A vörös szín az előkelőség és méltóság szí­ne volt, ilyen papírt csak az ural­kodó, a nemesség és a papság hasz­nálhatott. Mivel a sárgát az arany­szín rokonának tartották, a sárga színű papír a gazdagság és pompa jelének számított. . . . hogy a gombostű a napokban lesz hatszáz éves. Iparszerüleg 1342-ben Nürnbbergben állítottak elő először gombostűt. Ezek a gom­bostűk fáradságos kézimunkával sárgaréz- vagy vasdrótból készül­tek és ez a gyártási mód öt év­századon át fenntartotta magát. Az első gombostügyártógépet 1812-ben találták fel. Míg a gombostű csak az újabb kor vívmánya, a varrótű és a biztosítótű már a legrégebbi ókorban is ismeretes volt. . .. hogy a kakadu szó a maláj nyelvből származik és eredetileg ha­rapófogót jelent. Az elnevezésre a ■csípéssel védekező madarak csőré­nek alakja adott alkalmat. . . . hogy a hangyák életéről már óriási mennyiségű többé-kevésbbé tudományos könyv jelent meg. Egy washingtoni könyvtár csupán erről a tárgyról is kereken 20,000 köte­tet gyűjtött össze. . .. hogy a hegedűszó a farkasokra és vadkutyákra elijesztőleg hat. Azokat az eddigi meséknek bélyeg­zett adatokat, melyek szerint a pásztorok valamikor hegedűjátékkal tartották távol a nyájtól a farka­sokat, legújabban a tudomány is igazolja: . . . hogy Észak-Afrika, különösen pedig a Szahara homokját a viha­rok gyakran Közép-Európáig is el­szállítják. Az Alpok jég és hómezőin már gyakran találtak afrikai ho­mokkal borított területeket. . .. hogy a csigák télen lezárják házukat. A csigaház nyílását két gyorsan megmerevedő, átlátszó hár­tyaréteggel látják el és így a hi­deg évszakot úgyszólván kettős ab­lak mögött élik át. (MN) — Az Ú] élet regéngtárának hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtószővet- kezet könyvkereskedésében. A mostani háborús élelmiszer ne­hézségek miatt fontos, hogy házi­asszonyaink a zsírral takarékoskod­janak. A háztartásokban zsírral takaré­koskodni elsősorban úgy lehet, hogy elkészítendő ételeinkhez lényegesen kevesebb zsírt használunk, mint a- mennyit békeidőben használtunk fel. A másik takarékossági lehetőség a különböző főzési módok alkalma­zásában keresendő. így leveseink és főzelékeink nagy részét nem rán­tással, hanem habarással készíthet­jük el. A habaráshoz tejet, tejfelt, áttört aludttejet, joghurtot használunk fel. Tejfélék hiányában az egyes zöld­ségfélék fövő levét is felhasznál­hatjuk a habaráshoz. Ilyen pl. a spárgaleves, zöldbableves, stb. A habarást természetesen mele­gen nem végezhetjük, mert a liszt megcsomósodik. A kevés liszttel si­mára kevert, azaz elhabart leves­vagy főzeléksűrítőt ezután a főtt lével eresztjük fel és felforraljuk. A krémlevesek készítésénél sok esetben a sűrítőanyagot maga az áttört zöldségféle képezi, de sűrít­hetünk egy két szem burgonyával is. A zsírral való takarékosság har­madik módja a zsírtalan levesek készítése. Vannak olyan levesek, amelyekhez semmi zsiradék, de sű­rítő anyag sem kell. Ilyen pl. a húsleves, a halászlé. De zsír nél­kül készülnek a nyáron kedvelt gyümölcslevesek és gyümölcsmár­tások, amelyek rendszerint savany- kás gyümölcsökből készülnek. Ezek­nek a leveseknek és mártásoknak egészségügyi vonatkozásaik mellett igen nagy előnyük, hogy törődöt- tebb gyümölcsökből, hullott almá­ból stb. is készíthetők. Ilyen pl. a meggy-, egres-, almaleves, vagy mártás és így tovább. Húsoknál a rostonsült húsok is úgyszólván teljesen zsír nélkül ké­szülhetnek és legfeljebb csak a rostsültöt kell lezsírozni. Tejfellel meglocsolva minden zsiradék hozzáadása, nélkül ké­szíthetjük pl. a ráchaht. Előnyö­sen használhatjuk fel a kifótt mar­hahúst darált húsgombóc, tekercs vagy más alakban is burgonyás tésztába főzve, ill. sütve, amelyhez gombás, csipkebogyó vagy más tet­szésszerinti mártást adhatunk. Jelentékeny azoknak az ételeknek a száma, amelyek kevés zsírral és teljesen kielégítő és tápláló ételfo­gásokat nyújtanak. Ezek közül leg­többje egytál ételként is beállítha­tók az étrendbe. Ilyenek pl. a ra­kott vagy töltött kalarábé, rakott podlupka, rakott káposzta, rakott zöldbab, parajos omlett, gombás rizses zöldborsó, babgulyás, stb. A fentemlítettek közül egynéhány étel recepjét mai lapunkban és né­hány következő számunkban közöl­jük. Zöldbableves. A szálkáitól tisztí­tott, feldarabolt zöldbabot gyengén sózott vízben puhára főzzük. Szitán áttört aludttejet liszttel összekeve­rünk, majd ha csomómentes, fel­eresztjük a zöldbab fővő levével, apróra vágott petrezselyemzöldjével, kevés ecettel ízesítjük, felforraljuk. Kelkáposzta krémleves. A lefor­rázott kelkáposztát metéltre vág­juk, hozzáadunk kockára vágott burgonyát és sósvízben puhára főz­zük. Szitán áttörjük, feleresztjük a fővő lével. Ha van, ízesítjük tej­fellel vagy aludttejjel. Tökfőzelék. Kevés vízen megpárol­juk a gyalult tököt, kevés ecettel meglocsoljuk, hogy ne főjjön nagyon szét. Bőven szórunk rá vagdalt kaprot, majd aludttej és lisztből habarást készítünk és behabarjuk. Sóval ízesítjük. Készíthetünk parajfőzeléket ázta­tott zsemlyével szaporítva rántás nélkül, de akkor keverjünk bele egy tojássárgáját tálalás előtt. Ezzel fokozzuk tápértékét. Egyedül. Egyedül zöld fenyők világában élek; itten már nincsenek forró szenvedélyek: a lélek, mint nagy fehér virág kitárul csillagfényben úszó égnek harmatátul. A nagy mélységekből üde víz tör elő, és mindig zsengezöld, virágos a mező. A nap ragyog, ámde el nem bágyaszt soha. — Sziklapárnámon jó puha bársony moha. Itt mindig tiszták és igazak az álmok: csendes tóra szálló habfehér sirályok. Áhitatos lelkem visszhangja a csendnek... — Oh ti folyton fürdő, égszin nefelejcsek t Eger, 1042. Május. Bodzási Kálmán. * Orvosi hír. Dr. Antalfy Ist­ván mütősebész, sebész-szakorvos Eger, Deák F.-u. 4. szám alatti sza­natóriumát június 1-én megnyitja. Magángyakorlatot ugyanott folytat. — A „Városok Lapja“ junius 1-i száma teljes terjedelmében közli dr. Fabinyi Tihamér m. kir. titkos tanácsos, ny. pénzügyminiszternek a Városok Szövetsége nagyváradi rendkívüli közgyűlésén tartott elő­adását az aktuális pénzügyi prob­lémákról. A háború pénzügyi kér­déseit és a totális pénzpolitika fel­adatait vázoló, közérdeklődésre szá­mot tartó cikk után a közélelme­zés megszervezéséről olvasunk ta­nulságos fejtegetést, majd a vissza­tért városok bemutatása során Zom- borról kapunk színes, képpel iluszt- rált ismertetést. Kievről, az ukrán Jeruzsálemről dr. Kertész János ér­tekezik, végül „Mi újság a váro­sokban“ és a szokásos egyéb rova­tok egészítik ki a most is tartalmas folyóiratot. SZÍNHÁZ Heti műsor: Szombat: Viharos szerelem;Ze­nés vígjáték. Vasárnap délután: Viharos sze­relem. Vasárnap este: Viharos sze­relem. Hétfő: Fittyfiritty. EGER-est. Kedd: Kétezerpengös férfi. Víg- játékujdonság. Szerda: Nótás kapitány. Ope­rett. Csütörtök: Becskereki menyecske. Operett.

Next

/
Thumbnails
Contents