Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-01 / 86. szám
i- li w * Ä8 15 8 FILLÉR Eger, LI1L évfolyam, <V6\ mám, * Hétfő % Trianon 23, 1942, június L sí LÓ FIZETÉSI DÍJ i tgg hónapra 1 pengő §0 f, Vi évre 4P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. 1.200.000 hold A háborús világesemények zaja talán pillanatnyilag túlharsogta a magyar belpolitika és országépítés legnagyobb eseményét, a zsidó birtokok sürgős igénybevételéről szóló törvényjavaslat benyújtását és képviselőházi tárgyalását. De az érdeklődés csakhamar megint a belpolitika felé fog fordulni, mert olyan nagy földterület megmozgatásáról és a magyar agráréletnek oly mélyreható átalakításáról van szó, amelyre sem nálunk, sem Európa legtöbb országában még nem volt példa. Egymillió kétszázezer katasztrá- lis hold föld jut magyar kézbe! Ez a kérdés gazdasági és társadalmi része, amelynek lényege végső kihatásában az, hogy új kisbirtokos osztály alakul ki és társadalmunk az önálló egzisztenciák szaporodásával és a meglévők nagyfokú megerősödése által mind szociális összetétel, mind pedig gazdasági érték szempontjából gyarapodni fog. Egy új Magyarország körvonalai rajzolódnak ki ebben a reformban, hasonlóan azokhoz a törvényalkotásokhoz, amelyek rövid néhány év alatt ipari munkásságunk és kisiparosságunk pangó és válságos életét a boldogulás útján indították el. Magyarország alkotmányos állam s igy csak természetes, hogy az ilyen nagyjelentőségű törvényalkotások során a politikai ellenzék is hangot kap és megteheti észrevételeit. Nem tagadhatjuk el, hogy építő kritika helyett akadékoskodást és kákán csomótkeresést tapasztaltunk ellenzéki részről. Ami kifogás a szó igaz értelmében korszakalkotónak nevezhető javaslat ellen elhangzott, csak részletkérdésekre vonatkozott. A bírálat jogi, vagy szakmai szempontból lehetett értékes, de semmi esetre sem indokolja meg azt, hogy az országgyűlés egyes jobboldali pártjai a javaslat ellen foglaljanak állást. Nem vitás, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása során a kormány hatalmas többséggel győztesen marad a porondon s ezért a kérdésnek további napi politikai jelentősége nincsen. De mindenesetre figyelemreméltó jelenség az, hogy az ellenzék milyen különös szerepet játszik akkor, ha igazán radikális, mélyreható nemzeti jelentőségű reformról van szó. Évtizedekig sürgették ezt a törvényt, évek óta boncolgatják az illetékes tényezők minden cselekedetét és elutasítanak minden közreműködést másodrangú kérdésekben is, amikor azonban a nagy reform a megvalósításra megért és a történelmi cselekedet küszöbén áll, egyes betűkön és szavakon, vagy mellékes kérdéseken nyargalnak s miután magatartásukat ezzel nem látják maguk sem eléggé indokoltnak, arra hivatkoznak, hogy A véderő főparancsnoksága közli: A Charkov körüli nagy csata befejeződött. Von Bock vezértábornagy arcvonalszakaszán von Kleist vezérezredes és Paulus páncélostábornok hadseregei a nagyszabású ellenségek tömegtámadások elhárítását büszke megsemmisítő hatású győzelemmé változtatták át. Loehr vezérezredes és Pflugbeil vezértábornok repülőkötelíkei támogatták a hadsereg harcait védekezésben és támadásban egyaránt és kíméletlenül harcbaszallva elűzték nincs bizalmuk a kormány iránt. A nemzeti közvélemény bizonyára szó nélkül napirendre tér magatartásuk és érveik felett. A para* grafus-rágás és aggályoskodás kevésbé érdekli a magyar föld népét, mint az a tény, hogy a keresztény nemzeti politika döntő csatát nyert. Ennek áldásos következményeit pedig senki sem tudja feltartóztatni. az ellenséges légi haderőt a csatatérről. A 6., 9. és 57. szovjet hadsereg kereken 20 lövészhadosztállyal és 14 páncélosdandárral megsemmisült. A foglyok száma 240.000-re emelkedett. Az ellenség véres veszteségei rendkívül nagyok. A zsákmányolt, illetőleg a harcban elpusztított hadianyag, 1249 harckocsira, 2026 lövegre, 538 repülőgépre és megszámlálhatatlan mennyiségű egyéb fegyverre és hadianyagra rúg. legédesebb anyának: a magyar hazának ; együtt a hűséges hitvessel, aki legszebb álmainak megvalósítójától vált meg a haza hívó szavára és együtt az árvával, aki ma reszkető kézzel szakította le a legszebb virágot, hogy a hős Apának e jelképes sírjára elhozhassa. És most, amikor a fájó könnyek árját szabadon engedtük, megmozdulnak a hazai földben vagy messze idegenben lévő katonasírok és a hősök szava parancsolóan szól: A könny ne vágjon barázdát a mg gyár arcon ! A mi nyugvásunk már békés, mert véráldozatunk és imánk meghozta a megnagyobbodott, szabad, független magyar hazát, ahol éljetek testvéri életet! Magyar Testvéreim ! Egy nemzet jövőjét s államalkotó szerepét csak annyiban és úgy tudja biztosítani, ahogyan nemzeti hőseit megbecsüli. Mi ezt szívünk utolsó dobbanásával is meg akarjuk tenni, a hősök üzenetét tehát mi megértjük! Kívánságukhoz képest letöröljük a könnyeket és azok felett a sírhalmok felett, amelyekre nem hullhatott szentelt hant göröngye, nagy és szent magyar fogadalmat teszünk ! Fogadjuk Nektek régi és új hőseink, hogy azt az áldozatot, amit Ti hoztatok, soha feledni nem fog- jük; fogadjuk, hogy azt az életet fogjuk élni, amit ez az áldozat tőlünk megkíván. Érezzük, hogy a Ti hősi véretek nyomán virul ki egy új magyar élet; érezzük, hogy Ti ott voltatok a trianoni bilincs pattanásánál és most* az értetek szálló imánkban köszönjük Nektek a Felvidéket, Bácskát, bérces Erdélyünket s kö- szünjük a még eljövendőket! Mi vállaljuk a magyar sorsot, legyen bár az átmenetileg nehéz, mert tudjuk, hogy egy jobb jövő biztos eléréséért Ti vezettetek bennünket. Tudjuk, hogy a mi féltett büszkeségünk, a Ti fiaitok, a magyar honvéd lelkét a Ti hősi szellemetek erősíti és a nagy baráti nemzetek oldalán segítitek fegyverét győzelemről-győzelemre. Most az önvédelem adta kezünkbe a fegyvert, mert őseink sírját akarta szétrombolni az elvakult emberi szenvedély, a hitvesi hűség, a családi szentély és ősi hitünk oltárainak a romjai felett akart orgiát ülni az istentagadás, otthon, [élet, vallás, haza és igy mindenünktől meg akart fosztani bennünket a bűn és vérben fogant emberi ármány. Itt tanülunk meg áldozatos, testuéri együttérzésben kiteljesülő, megujhoóott magyar életet élni mondotta a Hősök Ünnepén a 60-as emlékmű előtt dr. Szabó Gyula vármegyei főjegyző Eger, június 1. Vasárnap kegyelettel s a hősök példájából tanuló küzdő lélekkel ünnepelte Eger város közönsége a Hősök Ünnepét. A fellobogózott utcákon nagy tömegek haladtak az ünnepségek felé, amelyeket szentmise vezetett be a főszékesegyházban. A szentmisét Baráczius József prépostkanonok mutatta be nagy papi segédlettel. Az ünnepi beszéd Magyar testvéreim! Közel egy negyedszázada az év legszebb hónapjában elzarándokolunk e jelképes sírhoz, hogy az 1914—18. évi világháború hősi halottal emlékének áldozzunk. Az élet és a nemzeti sors azonban újabb és újabb áldozatokat kíván s a jelenleg dúló világháborúban a jeltelen sírok és a magyar hősök száma szaporodik. Ez az első alkalom, amikor az ő sírjaik felett is meggyujtjuk azemSzentmise után az ünneplő közönség a 60-as hősi emlékmű elé vonult. Az emlékmű környékét a város és a vármegye színeivel ékesítették, címerek és lombfűzérek vontak keretet az ünnepi események köré. A gyalogezred zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd dr. Szabó Gyula vármegyei főjegyző lépett a mikrofon elé, s a következő ünnepi beszédet mondotta: lékezés fáklyáját és egy megnagyobbodott nemzet buzgó imádságának hangja töri meg nyugvó hőseink síri csendjét. Imádságos lélekkel zarándokoltunk ide a hősi önfeláldozás oltárához, hogy egy rövid időre feltépjük a fájó sebeket, melyek a könnyek árjában megfürösztve bizonyára köny- nyebben fognak beheggedni. Ma, a nagy megemlékezés napján együtt kell sírnunk a szülővel, aki véréből lett gyermekét adta oda a Félmillió fogoly, óriási veszteség Kűlönjelentés a Charkov körüli nagy csata befejezéséről
