Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-29 / 84. szám

*■ :H., 'WW ■ j iil £ Ä H a $ PILLÉÉ 2Eger, Lili. évfolyam, 84. szám. * Péntek % Trianon 23, 1942, május 29 1LÓFIZETÉSI DÍJ t &gg hónapra 1 pangó 10 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉ®: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. A tengely óriási győzelme a charkovi csatában A véderő főparancsnoksága közli: A Charkovtól délre folyó beke­rítő csata a német és szövetséges fegyverek nagy győzelmével járt. Az ellenfél utolsó tehermentesítő támadásaival sem tudott változtatni a bekerített hadseregek sorsán. Az ellenségnek már csak egyes cso­portjai állanak ellen. Ezek meg­semmisítése folyamatban van. Már eddig több mint 165.000 foglyot számoltak meg; 517 harc­kocsit, 1180 löveget, többezer gép­járművet és lovat, valamint belát­hatatlan tömegű egyéb hadiszert zsákmányoltunk. E számok egyre növekednek. Hz északi tengeren a német légierő 96 ezer tonna szovjetnek szánt szállítmányt pusztított el A német légierő pünkösd hétfőjén két erősen biztosított angol hajó­karavánt fedezett fel az Északi Tengeren. Az elmúlt napokban a német gépek állandóan támadták a hatalmas karavánt és eddig 96 ezer tonna tartalmú hajóteret süllyesz­tettek el kötelékéből. „Nem engedhető meg, hogy a pengőkérdés magánfelek szerződéseinek játékává váljék“ A Kúria elvi jelentőségű döntése a pengő» valorizációs perekben Legutóbb a Kúria szaktanácsa, mely dr. Dávid István tanácselnök vezetésével működik, elvi jelentő­ségű, tehát minden alsóbíróságra irányadó, határozatával kimondotta, hogy pengővalorizációról szó nem lehet. Egy biztosító elleni per kapcsán hozta meg döntését a legfelsőbb bí­róság a gazdasági életet a legmé­lyebben érdeklő kérdésben. Az utóbbi időben több per indult meg, melyek általában nem kimondottan valorizációt kértek, hanem csupán azt, hogy a mai, természetszerű drágaság miatt, emelje fel a bíró­ság aránylagosan a teljesített össze­geket. Mindezekben a perekben bí­rói felszólításra, már határozott for­mában jelölték meg a peres felek, hogy pengővalorizációt kérnek. A bíróságok ezeket a pereket egy hí­ján felfüggesztették, hogy a Kúriá­nak módja legyen elvi jelentőségű döntést hozni, amely azután az alsó­bíróságokra kötelező. A legutóbbi napokban ez végre m egtörtént. A Kúria leszögezi, hogy a pénz értékének meghatározása közjogi jellegű rendelkezés, amit a törvényhozás esetleg átruházhat ha­táskörében a kormányhatalomra. Másfelől pedig csak az ország gaz­dasági életét vezető irányító szer­vek és a gazdasági szervek egé­szének menetét irányitó szervek vé­leményezése is szükséges, mely kö­rök csak az ország gazdasági éle­tébe beálló követelmények leggon­dosabb mérlegelésében lehetnek ab­ban a helyzetben, hogy a diszpa- ritás bekövetkeztét és idejét megál­lapíthassák. Az itt szóbanlévő kérdés — foly­tatja a Kúria nagyjelentőségű dön­tése — semmi szín alatt nem en­gedhető meg, hogy magánosok szer­ződése tárgyául átengedtessék, il­letve, hogy magánfelek érdekeinek játékává váljék, mert ez bizalmat­lanságot idézne elő a gazdasági for­galom alapjául szolgáló pénzérték iránt. Éppen ezért az ilyen kikötések érvénytelenek, szóval semmisek, ad­dig az időig, mig a kormányhata­lom a jelenlegi helyzettől eltérő rendelkezéseket nem hoz. Eddig szól a legfelsőbb bíróság döntése. Meg kell még jegyeznünk azt is, hogy a perekben mindenkor, a szakvéleményadásra felkért Nem­zeti Bank a legélesebben állást fog­lalt a pengővalorizációs igényekkel szemben. Sőt egyenesen pengöron- tási célzatúnak mondja a hasonló kísérleteket, melyek büntetőbírósági beavatkozást is igényelnek. A leg­felsőbb bíróság elvi jelentőségű döntésével most már lekerülnek a perek sorából, a teljességgel meddő, pengővalorizáció iránti kísérlete­zések. A gazdasági életnek az a része, mely a mai idők nagy szempontjait megértette, kétségkívül a legnagyobb megelégedéssel és megnyugvással veszi tudomásul, hogy az illetékes körök minden fórumon a gazdasági élet állandó szilárdságát megrendí­teni nem engedik. fl jöuő tanéuben 600 tehetséges szegény falusi gyermek kerül be ingyen a középiskolákba A hevesmeggei gyermekek képességeit az egri ciszterci gimnáziumban vizsgálják meg A kultuszkormány kidolgozta a falvak tehetséges és szegény fiü- gyermekei magasabb iskoláztatásá­nak intézményes biztosítására szóló munkatervet, amelynek alapján már az 1942—43. tanévben,600 falusi diák nyer majdnem ingyenes oktatást a középiskolákban. Mindenütt azon az egészségtelen (helyzeten akarnak változtatni, hogy a gimnáziumi ta­nulóknak csupán két százaléka ke­rül ki az őstermelő rétegből. Évenként legalább 800 olyan sze­gény, tehetséges falusi gyermek akad, akiknek gimnáziumban kel­lene folytatnia tanulmányait, szüleik anyagi helyzete azonban ezt nem engedi meg. Ezen az ál­lapoton kíván segíteni a kormány új intézménye, amely egyelőre 600 szegény, tehetséges falusi diákot ment meg az elkallódástól és emel be a középiskolákba, innen majd az egyetemekre és a magyar középosz­tályba. Az anyagi fedezet előteremtése érdekében a kultuszminisztérium különböző intézkedéseket léptetett életbe. A javító vizsgára utasított tanu­lók beiratkozásnál 25 pengőt, a bu­kottak 50 pengőt, a többi tanulók pedig 2.50 pengőt fizetnek. Ezek a járulékok félmillió pengő évi bevé­telt biztosítanak a falusi tehetség­mentés céljára. Az alap által felkarolt diákokat képességvizsga útján választják ki. A falusi tanítókat máris figyelmez­tették, hogy figyeljék a tehetséges szegény gyermekeket, akik megér­demlik a továbbképzést. A tanító által kijelölt gyermek írásbeli dol­gozatot készít fogalmazásból és szám­tanból, a tanító jellemrajzot ad a gyermekről, ismerteti családi hely­zetét és egészségi állapotát. A je­lentkezőket a gimnáziumi vizsgabi­zottság megrostálja, majd a kivá­lasztottakat behívja együttes ver­senyvizsgára. Az elmúlt évben nyolcvanhét ta­nulót vettek fel e versenyvizsgák eredményekép. A jövő tanévben in­gyenes iskoláztatásra kerülő 600 tanuló közül 333-at helyeznek el állami iskolákban, 160-at katolikus, 90-et református, 12-őt evangélikus és ötöt unitárius gimnáziumokba. A hevesmegyei falusi gyermekek kiválogatását és versenyvizsgáját a művelődési kormányzat a ciszterci rend egri gimnáziumára bízta. Az intézet két tanára külön tanfolya­mon vett részt, ahol elsajátította a képességvizsgálattal kapcsolatos ismereteket. A versenyvizsgák csü­törtökön kezdődtek meg a gimná­ziumban s azokon 27 hevesmegyei gyermek vesz részt. Szombaton délután rendezi nagyszabású avatási ünnepségét az Emerlcana Agrla-Eszterházyana corporatloia Eger, május 29. Az Emericana Agria-Eszterházy- ana corporatioja május 30-án, szom­baton rendezi nagyszabású avatási ünnepségét a Líceum nagytermében. Az Emericana ünnepei az egri katolikus társadalom egyetemének ünnepnapjai s a város rokonszenvé- nek tüntető megnyilvánulásai az ősi egri főiskola mellett, amely szellemi rangjának egyik legdrágább bizo­nyítéka, s a főiskolai ifjúság mellett amelylyel Eger minden polgára ösz- szeforrt, különösen mióta egymás után aratja nagy és komoly sike­reit a nemzeti munka és sport te­rületein. Az avatás az Emericana központi

Next

/
Thumbnails
Contents