Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-05-27 / 83. szám
^ ^ s v pl' Eger, LI1L évfolyam, 83, szám. A R E 8 FILLÉR ♦ Szerda * Trianon 23, 1942. május 27. ÜLŐFIZETÉSI DÍJ< agg hónapra 1 pengő &Q f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Az Ipar és a magyar vidék fejlődése Már-már pusztulásnak indult a kis Szolgaegyháza község gyártelepe, amikor — több mint négy évvel ezelőtt — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter bedobta a köztudatba azt az akkoriban többek részéről túl merésznek tartott elhatározását, hogy a keresztény gondolatot valóra váltsa a szesziparban és a kormány szeszegyedáruságot létesítsen. Sokan igyekeztek elgáncsolni a miniszter terve megvalósulását, de eredménytelenül, mert a célt — ha nehéz küzdelem árán is — elérte a pénzügyminiszter, a szesz- egyedárusági törvény megszületett, s a végrehajtás annyira tökéletesen sikerült, hogy ez az iparág ma már keresztényesitettnek mondható. — Reményi-Schneller Lajos elgondolásának megvalósításával a szesziparban is magasra emelte a magyar munka zászlóját. A zászlóbontással új életlehetőségek keletkeztek Szolgaegyházán is, ahol új élettempót diktált a törvény s az állami egyedárusági szeszgyár újjáépülésével megindult a munka és megindult az ottani nép egészséges iparosodási folyamata, ami egyedül szakíthat gátat a nem kívánatos városbaözönlésnek. Ismét egy falu került szoros kapcsolatba az iparral. Ebben a kapcsolatban a falu és az ipar szimbólumát látja a pénzügyminiszter, aki minapi beszédében rámutatott arra, hogy ez a szoros kapcsolat kettős áldást jelent a magyar életben: a falu, a magyar vidék őserejét hozza az iparba, az ipar pedig új munka- lehetőségeket teremt és boldogulást, jólétet biztosít a falu dolgos népének. A falu és az ipar ezzel nemzet- védelmi célokat is szolgál. Lehetővé teszi, hogy a központoktól távoleső vidékeken munkát találjon a népfölösleg s amellett az iparosodás kultúráltabbságot, népünk szellemi előhaladását segíti elő, ami által a magyar társadalom képe is arányosabb lesz. Szociális téren is jelentős a falu iparosodása a keresztény magyar irányítással, mert az ipar magyar és keresztény volta szociális elő- haladással is jár. Ez történt Szolgaegyházán is, ahol az új szellem és a keresztény gondolat bevonulása óta több szociális intézmény létesült. így felépült a gyár tisztviselőés munkáslakótelepe, tehát az iparosodási folyamat az anyagilag jobb helyzet mellett a falvakban fejlettebb életviszonyokat teremt s amikor a falu ősereje az ipari munkára adja magát, nem őrlődik fel egészségtelen munkahelyeken és az antiszociális A NTI jelenti: Az arcvonal középső szakaszán indított német helyi támadások is nagy sikerrel haA napokban fejezi be a képviselőház az 1914—18. évi hadikölcsö- nök rendezéséről szóló törvényjavasgyárakban, mert a jövőt jelentő decentralizált magyar ipar, az új szellemben vezetett keresztény vállalat minden téren szem előtt tartja az alkalmazottai érdekeit s új életet teremt azokban a falvakban és kis városokban, ahová bevonul. ladnak előre. A német csapatok két nap alatt 47 helyiséget foglaltak el és kibővítettek egy hídfőállást. lat tárgyalását. A javaslat szerint hadikölcsön kötvényein alapuló követelésének átértékelésére igénye van annak a természetes személynek, valamint annak az egyházi, közművelődési vagy közjóléti tevékenységet kifejtő alapítványnak és ilyen rendeltetésű más jogi személynek, akinek, illetőleg amelynek kötvényeit a saját nevén és saját tulajdonaként látták el magyar nosztrifikálási megjelöléssel. Noszt- rifikálási előfeltétel nélkül átértékelésre van igénye a magyar Szent Korona területén lakó természetes személynek, valamint az itt székhellyel biró alapítványnak, ha hadi- kölcsönkötvényeit maga jegyezte vagy 1918 október 31-ike előtt szerezte feltéve, hogy a kötvényeket csehszlovák, román vagy jugoszláv hatósági címletekre nem cserélték ki és az említett államoktól a kötvények alapján más anyagi előnyben nem részesült. Különös méltánylást érdemlő esetekben kérelem alapján átértékelésben részesíthető annak a külföldön lakó magyar állampolgárnak kötvénye, aki a magyar Szent Korona területét a visszatérés szándékával hagyta el. Az átértékelést kérheti továbbá a jogi személyiséggel nem biró alap, valamint a biztosítási ügyletekkel foglalkozó egyesület önsegélyező egyesület, nyugdíjpénztár, ideértve a határozattal biró nyugdíjalapokat és más intézményeket is, ha az egyéb feltételek fennállnak. Az átértékelés előfeltétele az, hogy a hadikölcsönkötvényeket letétbehelyezték, vagy bejelentették. Ez alól kivételt tehet a pénzügyminiszter, ha a letétbehelyezéet a forradalmak vagy a megszállás vagy más hasonló rendkívüli események akadályozták meg. Az eredeti jegyzővel, illetőleg a kötvényeknek 1918 október 31-e előtt történt megszerzését igazoló kötvénytulajdonossal egy tekintet alá esik annak házastársa vagy egyenesági rokona. Az átértékelés mérve a következő: Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes, hadiköl- csönkötvéuyek névértéke az 1000 koronát meg nem haladja, a kötvényeket 100 korona egyenlő 10 pengő arányban készpénzben kell beváltani. A beváltás idejét és módját a pénzügyminiszter állapítja meg. Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadiköl- csönkötvények névértéke ezer koronánál nagyobb, de a kétezer koronát meg nem haladja, a kötvényekért száz pengő névértékű 40 Német és magyar kötelékek folytatják a Charkovnál bekerített szovjetcsapatok megsemmisítését A szovjet ellenállásban a bomlás jelei mutatkoznak Német katonai szakértők véleménye szerint a Charkov körül folyó ütközet változatlan hevességgel tombol, és mint az európai keleti hadjárat egyik egészen nagyszabású bekerítő ütközete vonul majd be a hadtörténelembe. A német kezdeményezés a csatatéren egyre erősebbé válik. Az ellenség megkerülése után harcba vetett német, magyar és román kötelékek a Char- kovtól délkeletre levő térségen nyugat felé fordultak, a Timosenko- offenzivára harcba vetett csapatainak zöme körül teljesen bezárult a gyűrű. A bolsevisták ellenállása a gyűrűben még szervezett, azonban már kezdenek mutatkozni a bomlás belső jelei. Berlinben számolnak azzal, hogy csupán a Charkovtól délkeletre levő térségen, ahol az óriási gyűrű Timosenko legjobb csapatai körül bezárult, még mindig mintegy Újabb jelentés a charkovi csatáról A német véderő főparancsnoksága jelenti: A német, magyar és román kötelékek együttes támadást indítottak a bekerített három szovjet hadsereg ellen. A bolsevisták nagyobb erőkkel, páncélosok latbavetésével és tüzérségi előkészítés után többször kitörést kíséreltek meg, ezenkívül a belül harcolók tehermentesítésére kívülről is támadást intéztek az európai seregek ellen, ezeA német helyi támadások is sikerrel haladnak A hadikölcsönök átértékelésének feltétele és mérve félmillió ember van. Az ezekhez tartozó hadianyag is igen nagy. Az egész ütközet alakulásában az a legérdekesebb, hogy ebben a csatában a német és szövetséges csapatok a nagy térségben hátvédharcot folytatnak. Ott ugyanis, ahol az egyik hadsereg nyugat felé fordult, a másik az elsőnek hátát fedezve, kelet felé néző arcvonalon tervszerűen tovább folytatja a támadást. Az európai hadsereg részéről a veszteségek annak az egészen újszerű taktikának az alkalmazása következtében, amelyre a német csapatokat a hosszú tél folyamán kiképezték, valamint az új német fegyverek révén egyenesen csodá- latraméltóan csekélyek. Más a helyzet a szovjet részen. A szovjet veszteségei olyanok, hogy hatásuk a támadó szellem hanyatlásában kezd megnyilvánulni. két azonban visszaverték a három nemzet kötelékei és az ellenségnek súlyos veszteséget okoztak. A szovjet Charkovtól északkeletre is indított tehermentesítő támadást, de ezt is nagy veszteséget okozva verték vissza német csapatok. A légierő hatásos támadásokkal támogatta a földön harcoló csapatok harcát s a légi térben 23 ellenséges gépet lőtt le egy gép saját veszteséggel.
