Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-01-16 / 9. szám
2 EGER 1942 január 16. gyasztásra engedélyezett — ezideig azonban fel nem használt — 900 ürméter tűzifát. A kijelölt kereskedők e mennyiséget már át is vették és utasításomra a vármegye déli részében hozzák forgalomba, ahol a lüzifaellátás terén nagyobb szükséglet mutatkozott. Fejlesztik a tűzoltóságokat — A tűzrendészet fejlesztése érdekében az oktató-keret újabb bővítését rendeltem el. Az elmúlt év eredménye alapján 187 korszerűen kiképzett tűzoltóaltiszt áll rendelkezésre, ennek dacára sok község még ma is kiképzetlen altiszt nélkül áll. Hogy az oktatókeretben az ilyen községekben sem állhasson elő hiányosság, elrendeltem, hogy az idén legalább két tanfolyamot a téli időszakban kell rendezni. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatták, hogy a honi légvédelmi készültség ideje alatt teljesítendő szolgálatra a községekben a legmegbízhatőbban a tűzoltók állottak rendelkezésre. Mivel a lűzoltók oktatása a légoltalmi ismereteket és a légoltalmi szolgálat tudnivalóit is felöleli, a felügyeleti szervek útján gondoskodom arról, hogy a tűzoltók a foglalkozásokat a téli hónapokban is folytassák és ezidő alatt szerezzék meg az elméleti ismereteket. A hideg: Eger, január 14. A többnapos havazás megszűntével csütörtökre virradóra fokozódott hideg és a talaj mentén ~21,2 fokot mutatott a hőmérő. Csütörtökön délelőtt átmenetileg enyhülés állt be és kisebb havazás volt, amely egész napon át tartott. Péntekre virradóra az ég kiderült és a hideg elérte az idei tél eddigi leg24-5 lók nagyobb csúcsteljesítményét, ameny- nyibjn a talaj mentén —24 5 fok volt a hőmérséklet és még reggel 7 órakor is — 20,3 fokos hideg uralkodott. A rendkívüli hideg éppen holdváltozásra köszöntött be, a légnyomás is emelkedik, így valószínű, hogy tartós lesz az időjárásnak ez az újabb fordulata. Mi a különbség az árurejtegetés és készlettartalékolás közt? A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara „Közlönybe januári számárra« lins« cikk f.’g-lalfeoaik árnrejtegetés és a készlettartalékolás megkülönböztetésének kérdésével. A cikk rámutat arra, hogy a törvény meghatározása értelmében aki forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti-cikk készletét a cikk árának drágítása, vagy magas árának fenntartása végett nyerészkedési célzattal elrejti, eltitkolja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, a forgalombahozataltól visszatartja, termelését, vagy a vele való termelését korlátozza, vagy a készletet a közellátástól árdrágításra alkalmas bármely más módon jogo- «ulatlanul elvonja, az áruelrejtés vétségét követi el. Tehát az őstermelő, az iparos és a kereskedő egyaránt elkövetheti ezt a vétséget. Azok a fogyasztók, akik áruhiánytól való félelmükben rejtenek el közszükségleti cikkeket, általában nem ezt a vétséget követik el, hanem — amennyiben a készletek tartására, illetve bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket megszegik, kihágást, illetve, amennyiben a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztetik, mint most, háború idején: közellátás elleni vétséget. A áruelvonástól meg kell különböztetni a gazdasági élet törvényei által indokoolt készlettartartalékolást.------------- ---A z elsőrendű közszükségleti cikkeknek jelentős részét teszik ugyanis azok a cikkek, amelyek nem állnak egész évben egyformán rendelkezésre, hanem előállításuk csak az év egyrészébeu történik, az év többi részében pedig az ebben az évszakban termelt és összegyűjtött készletekből kell a szükségletet fedezni. Ilyenek a gabonaneműek, a zöldségek, a zöldfőzelékek, valamint vetemények (burgonya, vöröshagyma, fokhagyma, zöldborsó, zöldbab) paradicsom stb.), a gyümölcsök (alma, körte, barack, dió, szilva, stb.) Az elsőrendű közszükségleti cikkek más csoportjánál (tojás, zsír, bús, szalonna, vaj, túró, sajt) az előállítás egész éven át folyik, de nem egyenletesen, hanem egyik időszakban erősebben, másik időszakban gyengébben. A fentemlített közszükségleti cikkeknek az előállítási időszakban történő raktározását és a szűkebb előállítás idejére való tartalékolását a gazdasági élet törvényei indokolják. Ezt a tartalékolást azoknál a cikkeknél, amelyekben ezt a feladatot az állam nem vállalta magára, többnyire a kereskedőknek kell elvégezni. A kereskedőknek ez a tevékenysége, ameny- nyiben ez csak a közellátás javát, annak zavartalanságát kívánja szolgálni és nem nyerészkedésre irányul, a cikk szerint átuelvonásnak nem minősíthető. Hanauer A. István váci püspök meghalt Nagy gyász érte a magyar katolikus egyházat. Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök csütörtökön reggel, egyházmegyéjének székhelyén, a szentmise hallgatás és áldozás után csendesen elhunyt. Dr. Hanauer A. István 1869 december 28 án született Pápán. 1892 ben szentelték pappá. Már 1904-ben a budapesti Központi Papnevelő Intézet lelkiigazgatója lett. Munkakörét nagy lelkiismeretességgel és buzgalommal töltötte be. Később kinevezték a budai Szent Imre kollégium igazgatójává. 1019 ben október 5-én püspökké szentelték a veszprémi székesegyházban. C-aknem 23 évi munkálkodásának egyik legszebb eredménye, hogy egyházmegyéjében megépíttette a hatalmas nagy papnevelő intézetet. Hétfőn reggel temetik a váci székesegyházból. A beszentelési szertartást a bíboros hercegprímás végzi. Az Úr napjának megszentelése a Januári előadássorozaton A januári előadássorozat csütörtöki műsorán Reskovits Miklós, az Egri Keresztény Iparoskor elnöke tartott kiválóan élvezetes előadást az Úr napjának megszenteléséről. Egy vasárnapi kirándulás kellemes emlékeibe burkolva, a színes elbeszélőkészség lebilincselő eszközeivel fejtegette az előadó a vasárnap lényegét, a hét pihenő napjának történetét a különbözó vallásokban és időkben. A továbbiakban bírálta a "vasárnap mai helyzetét és megállapította, hogy ma a vasárnap elvesztette lelkét és a lélek a vasárnapját. Csupán a testi pihenő céljából szervezik a hétvégi mozgalmat, azonban az egyház igyekszik, hogy a lélek feliidítésót is elvégezze s biztosítsa hívei számára a szentmisehallgatás törvényének megtartását. A legutóbbi időben mindenütt rendszeresítettek túrista és kirándulómiséket, sőt a kirándulóhelyeken kápolnákat állítottak fel, hogy a hívek lelkét kellő gondozásban tudják részesíteni. A vasárnap a c-aládi élet megerősítője, mert ünnepi hangulatában találkozik a napi munkában szerteágazó utakon járó család, de egyesitője a vasárnap a iársadalmi osztályoknak is, amelyek között a hétköznapok során oly sok és nagy választó fal húzódik. A vasárnap megszentelése a szentmisén való részvétellel történik, ezért a szentmisét a templomban végig kell hallgatni. A meleg sikerrel fogadott előadáson kívül Reskovits Nelli meleg érzésű szavalata s az érseki kereskedelmi középiskola énekkarának szép szereplése Virágvölgyi Béla tanár-karnagy vezénylésével voltak a műsor számai. Déptelen uolt a mai hetiudstír A négy hidegben nem jöttek be a falusiak Törték a halat, vágták a túrót a 2i fokos hidegben Eger, január 16. A mai pénteki hetivásár majdnem teljesen néptelen volt. A 24 fokos csikorgó hidegben a falusi lakosság nem jött be a piacra. Alig láttunk egy-két vidéki tejárust. A nagy hidegben a piacon érdekes változásokat láttunk. A halat nem vágták, hanem tördelték, mint a kiflit. A csomózott túró is jéggé fagyott. Ezt pedig törni nem lehetett, ezért baltával vágták ketté. A csípős reggel az árdrágítók kedvét is elvette. A pénteki hetipiacon egyetlen árdrágítási eset sem történt. Mégis fogtak egg árdrágítót a pénteki hetipiacon Délfelé azonban mégis fogott a rendőrség egy árdrágítót. Veréb Jánosné Kis Julia egerbaktai lakos az irósvajat 5 50 P-ért árusította 4'90 pengő helyett, a tojást pedig 18 fillérért adta 16 fillér helyett. Bevitték a kapitányságra, ahonnan átkisérték a kir. ügyészségre. Cirkusz a színházban. A világ leghíresebb magyar artistáinak revűfelvonulása EGERBEN, A VÁROSI SZÍNHÁZBAN. Megnyitó Január 16-án, pénteken este 8 órakor. — Jegyek elővételben kaphatók a színház pénztáránál. —
