Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-23 / 82. szám

1943 május 23. E G E B 3 A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd és visszapillantás után Mayer János mondott köszönő szavakat. Az ünneplést sohasem kereste, soha­sem várta, azonban most kivétele­sen jól esik neki, mert látja, hogy az az önzetlen hála nemes megnyi­latkozása. Majd belekapcsolódva Búzás képviselő ünnepi beszédébe, vázolta gazda-politikájának lénye­gét, amely szerint a nemzet gerin­cét alkotó kisgazdatársadalmat nem a többi társadalmi osztályok fölé, hanem azokkal minden tekintetben egyenrangú nemzeti tényezővé kell tenni s hogy ezt elérhesse, elsősor­ban magasahb kultúrnívóra kell hozni az erre isteni adottságainál fogva úgy is alkalmas magyar föld­művelő osztályt. Ennek a célkitű­zésnek érdekét szolgálja e Kultúr- ház is, első a sok közül, melyeket erre a célra létesített. Ferenczy Géza főjegyző az ün­nepséget záró szavaiban felsorolta mindazokat a kultúrintézményeket, melyeknek létét a község nagyrész­ben volt országgyűlési képviselőjé­nek: Mayer Jánosnak köszönhet. Az ünnepély utáni szűkebbkörfi ebéden dr. Illinyi László járási fő­szolgabíró emelkedett hangú beszéd­ben méltatta a bensőséges ünnep­ség értékeit, amelyek között ki­emelte és különösen értékelte azt a körülményt, hogy az egy község igazi szeretettől vezérelt s nem megrendezett megnyilatkozása volt. Kevesen tudják, . . . hogy a világ legrégibb bora, me­lyet a speyeri múzeumban őriznek, már 1700 éves. Idők folyamán ter­mészetesen olyan sűrű lett ez a bor, hogy már élvezhetetlen. A világ legrégibb iható borával a brémai városház pincéje dicsekedhet. Egy számbarát kiszámította, hogy 1624 óta, amikor a bort elraktározták, a kamatok kamatjával a bor értéke annyira megnövekedett, hogy egy cseppje már több, mint 60.000 pen­gőbe kerülne. Ennyit természetesen nem ér meg a bor a valóságban, azonban igy is csak nagyon ritkán és csak a hatóságok különös enge­délyével kaphat belőle valaki. Utól- jára I. Vilmos császár ivott a híres borból 1878-ban. ... hogy a középkorban a különö­sen értékes és kényes holmikat az utak rossz állapota miatt nem mer­ték szekéren szállítani, hanem in­kább gondosan becsomagolva két emberrel rúdon vitették. Dürer egyik híres képét például ezen a módon két ember gyalog szállította Velencéből Prágába. ... hogy a „fiaskó“ szó, mely ku­darc értelmében nemzetközi szó lett, rokon a „fiaska“ szóval és eredeti­leg üveget jelent. A régi vándor- színpadok közönsége a bukott szí­nészek nyakába babérkoszorú he­lyett üveget akasztott és innen kap­ta az olasz „fiasco“ szó a kudarc jelentését. .. . hogy régebben, amikor gyako­ribbak és értékesebbek voltak a tanulmányi alapítványok, az „ős­jogászok“ és más koros egyetemi hallgatók is gyakoribbak voltak. A világrekordot közülük valószínű­leg Heinrich Oehl teológus vitte el, aki 1638 bán Lipcsében mint egye­temi hallgató halt meg száz éves korában 79 évi tanulmányi idő „leszolgálása“ után. ... hogy 1700 körül számos tu­dományos vitairat foglalkozott az­zal a problémával, hogy hasznos-e a fogak tisztítása. Akkoriban még Az európai kontinens, viszonyla­gos túlnépesedése folytán mindig zsiradékszegény világrész volt. Az ipari zsiradékok nagyrészét, így elsősorban a szappan nyersanyagát, tengeren túlról szerezte be az euró­pai ipar. A növényi alajok háborús hiá­nyát elsősorban mindennapi köz­szükségleti cikkünk a szappan mi­nőségi romlásában és adagcsökke­nésében érezzük. Az európai szappannehézségen túlmenőleg hazánkban még fokozza a bajt a mosókultúra meglehetős alacsony színvonala is. Hiszen még a régi színszappannal sem tudott minden háziasszony szakszerűen bánni. Művelt, okos háziasszonyok is a mosást megelőző este egyszerűen átszappanozták a szennyes ruhát. Másnap ugyancsak nagymennyiségű szappan elpazarlásával kimosták, majd utána kiöblítették a ruhát és ezzel a mosási műveletet befejezett­nek tekintették. Ez még békeidők­ben is nemcsak túlzott pazarlást jelentett, hanem a kellő ismeretek hiányát is mutatta. Hazánkban csaknem valamennyi kút és vezetéki víz kemény. A kemény víznek az a sa­játossága, hogy a szappanmennyiségek nagy­részét elsősorban saját keménységi fokának csökkenésére használja fel. A mai szappanhiányos időkben fokozottan ajánlatos, hogy senkise mosson anélkül, hogy a mosásra használa­tos vizet előzőleg meg ne lágyítsa. Lágyvíz a természetben is előfor­dul, egyes patakok, folyók, tavak vizei bizonyos mértékben sokkal lá- gyabbak, mint a kút- vagy vízve­zetéki víz. Elemien fontos, hogy a mosás fo­lyamatát a vízlágyítással kezdjük. A vízlágyítást megoldhatjuk egy könnyen megszerezhető anyaggal, a fahamuval, amely jóformán minden háztartás­ban fellelhető. A fahamuból jómi- nősőgü lúg nyerhető, melyet ered­ményesen alkalmazhatunk vízlágyí- tásra. A fahamulúg készítése rendkívül csak különösen előkelő emberek gondoltak fogaik tisztántartására, ezt a műveletet azonban nem sze­mélyesen végezték, hanem a fürdő­mesterre bízták, aki közös fogkefét használt. .. . hogy a világirodalom sok nagy­sága késő aggkorában írta meg leg­jelentősebb művét. Sophokles már 80 éves volt, amikor „Oidipus“-át megírta, Ranke pedig csak nyolc­vanöt éves korában fogott hozzá híres világtörténetéhez, Goethe pe­dig 82 éves korában fejezte be Faustjának második részét. (MN.) egyszerű. Forrázzunk le 5—6 liter­nyi fahamut 8—10 liter forró vízzel. Keverjük jól össze és hagyjuk a fahamut teljesen leülepedni. A ha­muréteg felett lévő víz sűrű vász­non átszűrve, a szennyes, apróbb, elégtelen szénmorzsáktól megtisz­títva kiváló lúgot ad. Az így nyert lúgot aztán a viz meglágyitására használjuk fel. A vizlágyitás mérvét a háziasszony maga is könnyen ellenőrizheti azál­tal, hogy közvetlenül kézzel észleli azt, hogy a víz elég simává, illetve lággyá vált-e. Az így meglágyított vizbe aztán betesszük a megmosni kívánt textil­neműt és azt egész éjjel ázni hagy­juk. Másnap reggel a beáztatott ruhát a lúgos vízben jól átdörzsöl­jük és aztán tesszük a második lébe. A második lé is kívánatos, hogy fahamuval kellőleg meg legyen lágyítva s ebben a lágy vízben kezd­jünk hozzá csak a szappannal való mosáshoz. Ezen a módon a szűkösen ren­delkezésünkre álló mosószappant nagymértékben megtakaríthatjuk, mert a lágy víz nem használja fel feleslegesen a szappannak a mosás­nál érvényesülő zsírsav erejét. A fahamulúggal lágyított vízben való mosásnál elegendő, ha a szap­pannal a fehérnemű erősebben szeny- nyezett részeit dörzsöljük csupán. Még ezek a nagyobb szennyeződés­nek kitett részek is (kézelő, gallér, párnahéj fejalatti része) kevés dörzsölés után szennyeződésüktől megszabadulnak. Faluhelyen imitt-amott még ma is divatban van a tisztán fahamuval való mosás. Alkalmazásakor bőségesen készí­tenek fahamulúgot és azt tisztán átszűrve egyéb víz hozzáadása nél­kül, fokozatosan és többszörösen ön- tik a kimosandó ruhára. Mégpedig rendszerint úgy, hogy mintegy 100 literes fakádba rakják a kimosandó A Székesfővárosi M. Kir. Pénzügyigazgatóság felkéri az igen tisztelt közönséget, hogy aki a cimére küldött állami sorsjegyet megtartja, annak árát a postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával egyenlítse ki. Aki a sorsjegyet nem kívánja megtartani, szíveskedjék azt a mellékelt portó- mentes válaszboríték felhasználásá­val visszaküldeni oda, ahonnan ér­kezett. Az államsorsjáték jótékony célt Bzolgál, s aki a megtartani nem kívánt sorsjegyet nem küldi vissza, a jótékonycélt károsítja meg. A sorsjegyek visszaküldése díjtalan. ruhát s erre öntik rá a lúgot. A kádból egy kis nyíláson át lent a lúg kifolyik. Az elfolyt lúgot újból felfogják, felmelegítik és ismét visz- szaöntik a ruhára. Ezt a műveletet reggeltől-estig folytatják. Estefelé a ruhát a patakhoz viszik s ott su­lyokkal kiverik a szövetből a lú­got. A folyóvízbe mártott ruhát is­mételten többszörösen átsulykolják. Az így kiöblített ruha másnap szárításra kiteregethető. Ha a fehér­nemű erősen szennyezett, illetve annak egyes részei, akkor a lugozó kádból kikerült ruhának szennyes részeit mégegyszer erős lúggal dör­zsölik át. Legfeljebb ilyenkor hasz­nálnak néha szappant is, hogy az erősebb szennyeződést eltávolítsák. Mosás után kívánatos, hogy az öblítést is ismételten fahamulúggal lágyított vízben végezzük. Nem kell félnünk attól, hogy a fahamulúg kissé sárgás színezetű, mert a nagy víztömegben feloldva egyáltalán nem sárgítja és szeny- nyezi a ruhát. Szappanszegény világunkban mind­nyájunknak hazafias kötelessége az összes nyersanyagforrások haszno­sítása s ezek közül a fahamulúg értéke és könnyű hozzáférhetősége folytán egyike a legfontosabbaknak. * A képkiállítás iránt szokat­lanul nagy az érdeklődés. Városunk legjobb közönsége tömegesen láto­gatja. Igen sok kép elkelt már, de azért nem látszik hiány, mert a rendezőség gondoskodott az eladot­tak pótlásáról úgy, hogy az ünne­pek alatt is teljes hatalmas nívós anyag áll az érdeklődők rendelke­zésére. Az új képek bizonyára is­mét sok látogatót fognak vásárlás­ra késztetni. Az előnyös eladási fel­tételek továbbra is érvényben ma­radnak, vagyis előleg nélkül lehet vásárolni 16 havi részletre s az első részlet július hónapban fizet­hető. Úgy értesültünk, hogy a kö­zönség körében igen jó hatást vál­tott ki a rendezőségnek az az in­tézkedése, hogy a művészek minden vásárlónak igazoló írást adnak a vásárolt kép eredetiségéről. Mossunk fahamu-lúggal

Next

/
Thumbnails
Contents