Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-05-18 / 79. szám
' •* m JJgew* L11L évfolyam, 79 mám. % E % 8 FSL7.EE Hétfő * Trianon 23, 1942, május 18 ELŐFIZETÉS! DÍJ 8 €gfl hónapra 1 pengő $0 f, V* évre 4 P, félévre S P. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYESEK SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.; 11, KIADÓHIVATAL: Szent Jácos-Ngomda Telefont 176. szám Csekkszámla t 54.561. M ipar pYő feladatai (B. É.) Varga József iparügyi miniszter a Gyáriparosok Országos Szövetségének közgyűlésén figye- lemreméltóan érdekes és tanulságos előadást tartott a magyar ipar jelentőségéről és jövő feladatairól. Az utóbbi hónapokban egyre több szakember foglalkozik a háborús gazdálkodás rendjéből a háború máni békés termelés előkészítésének kérdésével. A miniszter is érintette ezt a fontos problémát, ami annál fontosabb, mert a politikai és közgazdasági életünk e miniszteri megnyilatkozásból megismerte a hivatalos álláspontot. Mindenekelőtt nagy elismeréssel szólott a magyar munkásság kiváló teljesítményeiről, majd boncolgatta a békés termelésre való átállás átmeneti korszakának feladatait. Ez a probléma élénken foglalkoztatja közgazdaságunkat és csak helyesléssel és tökéletes megértéssel fogadja a magyar ipar a miniszter ama nézetét, hogy első és elkerülhetetlen tennivalónk lesz az ipar és munkásság, a hazatérő leszerelt katonaság teljes foglalkoztatásának, megfelelő munkához juttatásának biztosítása. Ez magától értetődő elméleti tétel, az érdekesség abban van, hogy a felelős pozícióban lévő miniszter mindjárt rámutatott a gyakorlati megoldás módozataira. Az átmeneti gazdálkodás időszakára, hangoztatta Varga József iparügyi- és kereskedelmi miniszter, akármilyen gyorsan is szűnnének meg az ellenségeskedések, első kötelességünk a vas és gyáripar helyes megszervezése. Ezáltal mintegy mozgató rugót adunk sok egyéb munkaalkalomnak, miután a teljes kapacitással dolgozó gyáripar fokozottan igényli bányáink termelését, közelebb hozza a villamosítás továbbépítését és elősegíti közlekedési eszközeink szaporítását. A magyar ipar háború utáni életrevalósága nemcsak nélkülözhetetlen fontos hazánknak, de szüksége van erre Európának is. Varga József e kijelentése egyezik a közvélemény meggyőződésével, amely hiszi és tudja, hogy a háború után kialakuló Új-Urópában főként a közel- keleten missziós feladatok várnak ipari szempontból reánk. Keli, hogy a békekötés pillanatától kezdve a magyar ipar munkabírása teljében legyen. A magyar iparra a hazai megnövekedett szükségletek kielégítésén túl vár a keleti export késedelem- nélküli megindítása is. Hatalmas piacok meghódítására kell felkészülnünk, jóllehet, tudjuk, hogy a komoly versenyt nem szabad számításon kívül hagyni. A versenyt azonban bizakodással vehetjük fel, mert az olcsóbb termelés, a kisebb szállítási költség, a mi javunkra billenti a mérleg nyelvét. Az ipar nemzetvédelmi fontosságáról mondott még igen érdekes és mindenképpen megszívlelendő dolgokat. Erélyesen és öntudatosan bizonyította, hogy a nemzetvédelem ipari előkészítése nélkül nem képzelhető el komoly katonai erő. Éppen ezért csak elismerő hálával emlékezhetünk a trianoni magyar ipar teljesítményeire. Két évtizeden keresztül a semmiből kellett alkotni s a kedvezőtlen körülmények ellenére is komoly eredményeket mutat fel az ipar regeneráló, majd gyors ütemben építő munkája. Néhány számot, adatot is felhasznált tanulmány számba menő beszédében Varga József. Megemlítette például, hogy míg 1921. októberében alig másfélszázezer munkást foglalkoztatott gyáriparunk, 1940-ben a létszám közel 400.000 főnyire szaporodott. Ennél nagyobb dicséretet keresve is nehéz találni a magyar ipar életrevalóságára. Német harclrepülőh bombázzák a menekülő szovjetcsapatokat a keresi szoroson Moszkva kőmtjék&i szétbombázták a fontosabb vasútvonalakat A véderő főparancsnokság közli: Keres városától északkeletre & megvert ellenség maradékait a félsziget keleti csücskében kis területre szorítottuk össze. A keresi szoroson menekülő szovjet katonai erők nagy veszteséget szenvedtek repülőtámadásaink következtében. Tamanskaján nagy tüzek és heves robbanások keletkeztek. Itt a német vadászrepülők légi harcokban saját veszteségük nélkül 28 ellenséges repülőgépet pusztítottak el. A charkovi körzetben a szovjet meg-megújuló rohamait rá nézve Német páncélosok és ellentámadása a A doneci szakaszon a bolsevisták — mint a Német Távirati Iroda értesül — folytatták támadásaikat, de a németek visszaverték őket és nagy veszteségeket okoztak a szovjet csapatoknak. Egyes helyeken ellen- támadásokat hajtottak végre s ezekben különösen kitüntették magukat a német páncélosok és rohamágy ússúlyos vérveszteség árán visszavertük. Az itt lefolyt harcokban eddig megsemmisített páncélkocsik száma 240-re emelkedett. A keleti harctér többi szakaszán tüzérségi és felderítő tevékenység folyt. Moszkva környékén és az Ilmen- tótól keletre légih&derőnk huzamosabb időre szétrombolta az ellenség fontosabb vasúti útjait. A keleti harcokban a 132. utász- zászlóalj második századának egyik szakasza egyetlenegy támadás során 1800 aknát szedett fel. rohamágyús osztagok doneci szakaszon osztagok. Az ellentámadásokban, amelyeket hatásosan támogatott a légierő, a bolsevistáknak jelentős veszteségeket okoztak. Az eddig harcokban lelőtt páncélosok száma időközben 226-ra emelkedett. Ebből 45-öt német repülők pusztítottak el bombáikkal. ÍTldjus 19-től június 30-ig korlútozzúk az államuasutak utazási keőuezményeit Az államvasutak forgalmi és szállítási helyzete a fokozottabb mértékben meginduló áruszállítás a szigorú téli időjárás miatt visszamaradt küldemények utólagos elszállítása következtében átmenetileg ismét súlyosbodott. Ezért az elsőrangú fontosságú szállítmányok akadálytalan lebonyolítása a személy- vonatok újabb korlátozását tenné célszerűvé, de a jelenlegi amúgyis legszűkebbre szabott menetrend mellett a kormányzat lehetőleg nem kívánja az utazási alkalmakat tovább csökkenteni. Ennek folytán átmenetileg elkerülhetetlen az utas- forgalom korlátozása, ami a vasüti menetkedvezmények megszorításával látszik legcélszerűbben megvalósíthatónak. A kedvezmények korlátozása, a- melyeknek meghatározásánál az ország termelési, gazdasági és kereskedelmi érdekei, valamint a szociális szempontok szem előtt tartattak, május 19-én lép életbe és előreláthatólag június hó 30-ig fog tartani. A most korlátozás alá kerülő lényegesebb kedvezmények közül az alábbiakat említjük meg: Balatoni és Velence-tavi bérletjegyek, mérsékelt áru menettérti jegyek és visszautazásban mérséklést biztosító kedvezmények; Budapest gyógyfürdő és az ország egyéb gyógy- és üdülőire/,ölnek kedvezménye; ipari, bányászati és kereskedelmi munkavállalók és családtagjaik fizetéses szabadságára engedélyezett kedvezmények fentemlített időben hatályukat vesztik. Tényleges vasúti alkalmazottak családtagjainak, nyugdíjasoknak és ezek családtagjainak önköltségi menetkedvezménye, valamint a hadirokkantak, tűzharcosok, stb. továbbá egyetemi, főiskolai és középiskolai tanulók részére kiadott kedvezmény pedig szombat, vasárnap és hétfőn nem vehető igénybe. A pünkösdi ünnepek alatt szokásosan jelentkező rendkívüli forgalom ez alkalommal még további különleges intézkedést tesz szükségessé, mert az államvasutak a mentesítő vonatokat már pünkösdkor sem tudják forgalomba helyezni. Azokon a vonatokon és vonalakon tehát, ahol a túlzsúfoltság a tetőfokát szokta elérni, a kedvezmények további felfüggesztésére van szükség. így valamennyi Budapestről kiinduló és odaérkező gyors és sebesvonaton, valamint a MÁV által még közhírré teendő személyvonatokon május 23-án 0 órától május 26-án 12 óráig nem lesz érvényben a már említett megszorításokon felül mindennemű „Szabadjegy“ elnevezéssel kiadott jegy, ezenfelül pedig kizárólag május hó 23-án és 24-én 12 óráig a Budapestről kiinduló fentemlített csoportba tartozó vonatoknál a kereskedelmi utazók számára
