Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-05-16 / 78. szám
1942. május 16. E G E B 3 rajtuk kívül pedig még néhány árucikk, miftf példáit! S ftéméá gyömbérpálinka és a kincset érő török festék fÖ — csupa olyan jf^oitéka vök. amely nagy szerepet játszott a hollandiak tengeren« túS. kereskedelmében. Ez a jellegzetesen gyarmatos*nép még hosszú évtizedekkel a szárazföldi blokád megszűnte után is, vala« mennyi kereskedelmi szerződésében minden alkalommal külön kihangsúlyozta ezeket az árucikkeket: a gyömbérpálinka és a festékfű Hollandia kivitelében, a cikória ellenben az ország be« hozatalában került első helyre. Pedig a hollandiak igazán jól értették a kávéital minden fajtájához' ©e nemcsak Hollandiában szerették meg ezt a finöm izű, sötétbarna, zamatos italt, melyet a CICHORIUM INTYBUS illatos gyökeréből főztek. Mihelyt a szárazföldi blokád korlátjai végkép lehullottak, akkor kezdődött meg csak igazában a cikó* ria diadalútja. Hiszen maga Anglia, azonkívül, hogy a saját földjén is termelni kezdte ezt a növényt, nemkevesebb mint 455DOO métermázsányit importált, Franciaország pedig éppen* seggel 120.000 mázsányit. Nem hiába nevezték el ezt a barna italt akkoriban, amikor feltalálták: „kontinentális kávénak“; csakugyan az egész európai szárazföld kávéitala lett. Sőt egyszeri« ben nagyot fordult a kocka: Amerika, a legnagyobb kávcter* meló állam is felfigyelt és ugyancsak jelentős tömegekben kezdte Importálni a cikóriát. Ebben az időben alakult az a vállalat is, amely aFfanch* cikóriakivét gyártja. Megalapításában nagy része Volt 3 vállalat ama jogos öntudatának, hogy meg van hozzá az ereje és a tudása is, hogy igazán az egész világ számára jó és ízletes élve* zeti cikket készítsen. Ez idő óta pedig — 1828 óta *»* tántorít* hatatlanul, nagy szakértelemmel és kitartóan munkálkodik foly* tón ennek a pompás kávépótszernek a feljavításán, tökéletes}* tésén. S ma ez már igazán tökéletesen meg is {elel mi^ép, vele szemben támasztható tárgyilagos igénynek. Akár hozzákeverjük a Franck «cikóriakávét valamelyik mis kávéhoz, hogy annak zamatát fokozzuk, akár pedig tisztán vagy tejjel isszuk, mindenképen csak örülhetünk, hogy ilyen jó italunk van. S még jobban élvezzük, hogyha meggondoljuk, íhogy itt termett az áldott magyar földön. A dús inagyar televény gyümölcse a nemes cikóiwgyöké*. a fijfóriagynké* nggQSS gyümölcse a: JUNIUS 5. Ez a nap a magyar királyi jútékonycélú állt mi sors- i játék legközelebbi húzásának a napjti! Ha még idejében gondoskodik arról, hogy beszerezze állnmsorsjegyét (ára: i egész 3 P, fél 1-60 í>), akkor Önnek is esélye lehet a nyerésre Főnyeremény 40.000 Pl Tóth-faiskola Felnémeti éti telepén és egyéb gyümölcsfák, babarózsák, évelők, •enyők Kaphatók A Az aknaháború Az akna történetéből - Világháborús számadatok Az akna fogalmát és nevét legtöbben a világháborúból ismerjük. Teljesen hamis felfogás lenne azonban azt gondolnunk, hogy 1914— 18-ban kerültek használatba ezek a veszedelmes tengeri fegyverek. 1776-ban, az Egyesült Államok Anglia elleni háborúja idejében született meg a gondolat, hogy a víz felszíne alatt légmentesen záró tartóban robbanóanyagot kellene elhelyezni, amely a hajó testének érintésére robban. A 19. század szakadatlan munkában telt el. Legnevesebb mérnökök, köztük Werner von Siemens, fáradhatatlanul dolgoztak az aknák tökéletesítésén, ügy hogy az aknaháború jelenleg már óriási méreteket ölthetett. Mindenütt, ahol az ellenség váratlan megjelenésétől lehetett tartani, aknazárakat létesítettek. Nem feledkeztek meg azonban arról sem, hogy hasonló módon zavarják az ellenség hajóútjainak biztonságát. 1914 —18 között nem kevesebb, mint 299,000 aknát raktak le. Ebből európai vizekre esett 187,000, közülük kereken 47,000 német akna volt. Angliának többek között 60,000 aknájába került az a kísérlete, hogy a Német Öblöt lezárja. 10,000 akna zárta el a Doveri utat, amelyeknek a német hadihajókat és tengeralattjárókat kellett volna távoltartások. További 56,000 angol aknának arról kellett volna gondoskodnia, hogy az Orkne-szigetek és Norvégia partjai közötti távolság biztosítatlan részein zavart keltsen és megakadályozza az Északi Tengerről kifelé irányuló forgalmat. Vessünk azonban egy pillantást a világháborús adatokra, azonnal látjuk, hogy az aknarakás egyáltalán nem céltalan és haszontalan fáradozás. A statisztika ugyanis mutatja, hogy 1914 és 1918 között az elpusztult sorhajók és cirkálók 23, a rombolók 57, a tengeralattjáróknak pedig 27%-a aknarobbanás áldozata lett. Az ellenséges kereskedelmi hajótérből 1.8 millió BRT-t követeltek az aknák. A hajók korszerű és különleges konstrukciója sok esetben komoly védelmet nyújthat a tengerek eme szörnyű fegyvere ellen. Nagyszerű példa erre a „Goeben“ német csatacirkáló, amely egy alkalommal kettő, máskor pedig három akna robbanását is kibírta és jóllehet 1000 tonna meny- nyiségü víz nyomúlt be testébe, mégis harcképes maradt. Az aknák a világháborúban nem egyszer történelmet csináltak. Ki ne emlékeznék pl. az angol-francia flotta Dardanellák elleni támadására, amely az ellenfél óriási erőfeszítése és korszerű felszerelése ellenése is meg- hiusúlt, mert a német-török aknazár áthatolhatatlannak bizonyult. A Hampshire angol cirkáló is német aknának esett áldozatúl. Ekkor lelte halálát Lord Kitchener generális, aki éppen Oroszországba készült, hogy még egy elkeseredett kísérletet tegyen a cári birodalom rohamosan csökkenő erejének felfrissítésére. Az ellenséges aknák kihalászása és ártalmatlanná tétele külön feladat. Az aknaszedő hajók legénységének áldozatkész munkája teszi szabaddá nagyobb egységek útját.
