Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-05-13 / 76. szám
áS fl 8 FILLÉR Eger, LIIL élfolyam, 76. szám. * Szerda ♦ Trianon 23, 1942, május 13 ELŐFIZETÉSI DÍ|i &§g Maapia 1 peng® $Ö í, V* évre 4 P, félévre 8 Po Egges számi hétköznap 8 fillér, ífssáraap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGTSEEB SZERKESZTŐSÉG: Líceum f sz. 5. Tel.: 11, KIHDÓSIIVSTHL: Szent János-Ngomds. Telefont 176. szám Csekkszámla: 54.558. Emlékezés és kédolat... írta: dr. Réger Benedek A Nemzeti Újság írja: Az Actio Catholica dicsőségesen uralkodó XII. Pius pápának az ötvösművészet remekét, egy zenélő órát ajánlott fel püspökké szentelésének 25 éves évfordulója alkalmából, amely a budapesti Eucharisztikus Kongresszus himnuszát szólaltatja meg. * 1938. májusában olyan ünnepség színhelye volt Budapest, az ország fővárosa, amilyen sem azelőtt még nem volt Magyarországon és még sokat fog fordulni az idő kereke, amikor még egyszer olyan fényben, ragyogásban és dicsőségben, elismerésben és tiszteletben tündökölhet Szent István országa, mint négy évvel ezelőtt az Eucharisztikus Kongresszus fényességes napjaiban. A nemzetfenntartó katolicizmus olyan óriási tömegeket mozgatott meg, olyan hatalmas erőket vonultatott fel a Hősök terére, amelyeknek megjelenése, bátor kiállása, törhetetlen és nyílt hitvallása mintha csak a második évezred fönséges nyitányát intonálta volna a kongresszusi himnusz szárnyaló dallamával. Százezrek hömpölyögtek végig Budapest utcáin, százezer katolikus férfi ajkán harsant fel lenyűgöző erővel, boldog fölszabadttlással az élni&karás, a keresztény nemzeti öntudat, a katolikus erkölcsi megújhodás utáni vágy, a lelkeknek szomjúsága, a hit és erkölcsi élet után. Addig soha nem látott tömegek indultak meg és ország-világ előtt megváltották Krisztust, az Egyházhoz való töretlen ragaszkodásukat, katolikus hitükhöz való szeretetüket. A Hősök terének porába térdelve az őskeresztónyek alázatával és hitével gyóntak és áldoztak, megfürdették lelkűket az eucharisztikus Krisztus bőségesen kiáradó, mindent megújító kegyelmében. Hozzá kiáltottak eleven hittel, hősi elszántsággal. Azonban ebben a hitéleti megújhodásban benne dübörgőit a keresztény magyarságnak önmagára találása, a- melyet addig a szabadkőművesség, marxizmus fojtogatott, majdnem halálos öleléssel. A második magyar évezred fönséges nyitányának éppen az volt a leghatalmasabb ereje, hogy a keresztény magyarság az ország fővárosában hitet tett Krisztus, az Egyház, a krisztusi erkölcs, a lélek és az ezeréves határok mellett és kinyilvánította azon történelmi igényét, hogy Szent István királyunk öröksége újra ezeken a megdönthetetlen alapokon nyugodjék, fejlődjék és virágozzék. Mert bár a keresztény magyar nemzeti, erkölcsi öntudat már akkor mériföldes eredményekéi tudott maga mögött, mégis annyi harc, megaláztatás, szenvedés, elnyomatás után ezekben az ünnepi napokban mert először büszkén és boldogan, félelmetes erővel, bátran és magabízóan, önmagára találva, jövőt kovácsoló tervekkel kiállani az ország színe elé azzal az elemi erővel, amelyet visszavetni, megakasztani, semmibe- venni már többé nem lehetett semmiféle idegen erőnek, idegen fajnak és idegen érdeknek. Ez a keresztény magyarság az egyetemes Egyház segítő erejétől bátorítva, támogatva, a katolicizmus nemzetfenntartó erőire rátalálva meglátta a történelmi jövőt, megérezte a katolikus megújhodást, megtalálta annak forrásait, az ősi katolikus hitet, annak alapjait, a sértetlen keresztény erkölcsi életet! Ehhez azonban egy olyan, az egész országot megmozgató, az egész nemzetet felrázó, nagyszerű ünnepre volt szükség, mint az Eucharisztikus Kongresszus, ahol az Oltáriszentség fényözönében, a Krisztusnak közöttünk való járásában, az egyetemes Egyház erőinek, nagyságának távlatában, a közös hit megújító tüzében lángralobbantak a szívek és a nemzeti viseletek színes pompázásában egymásra talált minden magyar és a jövő útját meglátta minden szem és a jövő boldogságát megérezte minden szív. Ezt égették bele a magyar lel- kekbe a Lánchídon izzó kongresz- szusi jelvények, ezt példázta a parlament kivilágított kupolája, erről beszélt a hömpölygő Dunának fod- rozása, ezt vésték bele az ünneplő szívekbe a kormányférfiak beszédei, ezt érezte meg az ország minden rendű és rangú népe, ebben remélt a hazájáért aggódó honfiú és ezért találta meg egymás segítő kezét az Egyház és Állam. Négy év telt el azóta, de erre a korfordulóra, lélek-átállításra, megújhodásunk történelmi esztendejére nemcsak ma, de az eljövendőben is boldogan, hálatelt szívvel gondol vissza a keresztény megújhodás nehéz útját biztosan járó magyarság. Igaz szivének hálájával, köszönetével a keresztény magyarság vasárnap szent Péter utódjának, dicsőségesen uralkodó XII. Pius pápának trónjához zarándokolt hódoló szeretettel, a katolikus Egyházhoz való ragaszkodással, törhetetlen hűséggel, szerető szívének dobbanásával, fiúi hálájának számtalan megnyilvánulásával, hogy köszönetét mondjon a magyar megújhodás csodalatos ünnepéért, »z Eucharisztikus Kongresszusért. Köszönetét az akkor közöttünk járt pápai legátusnak, XI. Pius pápa követének, a társtalan magyarság nagy pártfogójának, nemzetünk szerető Atyjának azért, hogy az Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével alkalmat adott a belső megújhodáson kívül arra is, hogy erre a sokat szenvedett és megcsonkított országra is felragyoghasson az Egyetemes egyház ragyogó fénye és a magyarság ősi hitének megvallá- sával, népi erőinek felvonultatásával, élniakarásának bizonyságával, történelmének, kultúrájának gazdagságával az egész világ elismerését, A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Kercsi-félszigeten német és csodálatát, tiszteletét vívhassa ki Őt köszöntötte gyermeki hódolattal az a keresztény magyarság, amely mélységes ragaszkodással, fiúi szeretettel, szent Péter trónjához való hűséggel fogadta őt körünkbe és püspökké szentelésének huszonötödik évfordulóján azt kéri és azért imádkozik, hogy dicsőséges uralkodása borítsa olyan fénybe az egyetemes Egyházat, mint amilyen fényben tündökölt Szent István koronája a kongresszus ünnepén. Kormányozza olyan dicsőségesen az Egyház hajóját, mint ahogy a szentségi körmenet vonult végig a mi folyónkon, a Dunán. Emelkedjék olyan magasra a hitéleti megújhodás, mint ott a Hősök terén kigyulladt magyar szívek lángja. Vésse be nevét az egyháztörténelembe úgy, mint ahogy a keresztény magyarság Krisztus földi helytartóját, az Eucharisztikus Kongresszus pápai követét, dicsőségesen uralkodó Szent Atyánkat mindörökre a szívébe zárta. Erős német csapatok pénteken támadásba kezdtek a keresi félszigeten A csata azóta teljes erővel foljjik Hivatalos japán jelentés az angolszászok koralltengeri veszteségeiről A császári főhadiszállás kedden délután záróközleményt adott ki a koralltengeri nagy ütközetről és ismételten megállapítja, hogy a csata során a japán egységek két amerikai repülőgéphordozó hajót (Sara- toga és Yorktown), egy California- mintájú amerikai csatahajót és egy rombolót elsüllyesztettek, míg egy Warspite-mintájú angol csatahajót, egy Camborra-míntájú nehéz cirkálót és egy ismeretlen mintájú cirNémet lapok a keresi offenziváról A Berlinben kedden délután megjelent lapok foglalkoznak a német véderő főparancsnokságának keddi jelentésében közölt ténnyel, hogy május 8-án a keresi félszigeten a német és román csapatok támadásba fogtak. A Deutsche Allgemeine Zeitung ezzel kapcsolatban ezeket mondja: Az ellenség arra használta fel a telet, román csapatok nagy létszámú légi kötelék támogatásával május 8-án támadásba kezdtek. A csata azóta teljes erővel folyik. kálót súlyosan megrongáltak. Kiegészítésképpen még közli a hivatalos jelentés, hogy a csata során megrongáltak egy 20,000 tonnás ellenséges tartályhajót. Az ütközet folyamán kialakult légiharcok során a japánok 98 ellenséges repülőgépet lőttek le az eddig jelentett 89-cel szemben. A japán veszteségek egy repülőgéphordozó, és 31 repülőgép. hogy a félszigeten állomásozó csapatainak kereteit kitöltse és ott számra túlerőben van. A lap megemlíti ezzel kapcsolatban, hogy a Szovjet itt fekete-tengeri hajóhadára támaszkodhat, a tengerentúlról érkező utánpótlás számára támaszpontokkal rendelkezik, de magán a félszigeten is télen megerősítette hadállásait s a hóolvadás után még
