Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-09 / 74. szám

2 E G E B 1942. május 9. kell lépni a csapathadgondozó tisz­tekkel és hadtesthadigondozási fel­ügyelőkkel. A Bajtársi Szolgálat további működésének részleteiről az Országos Szociális Felügyelőség ad megfelelő felvilágosítást. A Bajtársi Szolgálat országos életrehivásával páratlanul nagymér­tékű, hatalmas, önkéntes szociális munkát léptet életbe a belügyi kor­mány. A szolgálat célja, önkéntes volta egymagában biztosítja a fáradhatat­lanul lelkes, odaadó, eredményes munkát, amivel nagymértékben hoz­zájárul a belső front megerősítésé­hez s ezzel a végső győzelem ki­vívásához. Vasárnap délután nagyarányú gyermekünnepség lesz az érsekkertben Eger, május 9. Május 10 én vasárnap délután 4 órakor lesz a gyermekjátszótér fel­avatása, az egri gyermekeknek és szülőknek nagy, újszerű ünnepsége kint az érsekkert zöld tavaszában. Nagy lelkesedéssel készültek a gyermekek 'erre a bemutatóra, mert tudják, hogy figyelő szülői szemek előtt kell tanúságot tenniük fiatal­ságuk tiszta, vidám erejéről, mely egy derűsebb, boldogabb jövő biz­tosítéka. Nagy ünnepe lesz Eger városá­nak ez a májusi vasárnap ; kedves látvány ott a zöld gyepen a sok ezer gyermek a gondtalan élet és a tavasz tiszta örömének fiatal derű­jében. Az ünnepség a Hiszekegy közös eléneklésével kezdődik, majd a gyer­mekek hálás szeretete csendül ki a versekből, szebbnél-szebb dalokból. Bájos gyermeksereg fogja elénk va­rázsolni a mesebeli király udvarát és az odatévedt kis szegény leányt, kit nem tud elkápráztatni a fény, a pompa, hanem visszavágyódik az elhagyott szegénységbe, bol megta­lálja a legdrágább földi kincset: az édesanyát. Száznál több fiúból és lányból álló szavalókar, mint egy hatalmas hang magasztalja az édes­apák és édesanyák áldozatos érde­meit. A műsor első részének befeje- zéseképen két kis fiú bizalomteljes beszéddel fordul majd a jószívű je­lenlévőkhöz. Ezután rövid szünet következik és a közönséget tangó- harmonikás együttes szórakoztatja. Szünet után katonadalokat énekel a lányokból álló háromszólamú ének­kar. Majd rokokó jelmezes ruhákba öltöztetett leányok az „ifjak“ és „öregek“ tréfás táncával mulattat­ják a jelenlévőket. Ezután kedves jelenet következik az édesapák és édesanyák tiszteletére. Magyar ru­hás kislányok pattogó, változatos tánca után a Himnusz elénelésével befejeződik az ünnepség műsoros ré­sze, utána a gyermekek közösen játszanak. Eger felelős vezetői mindent meg­tesznek a gyermekért, ki drága és féltve őrzött tulajdona az Istennek, a hazának, családnak és ezért a játszótér^célja sem lehet más, mint a valódi magyar jövő építése. Virrasztó József. Harmincezer pengő üülönfutalmat napnak az Idén a selyemtenyésztők Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ügyvezető elnöke nagyjelentő­ségű rendeletet intézett a közjóléti szövetkezetekhez a selyemtenyész­tés fejlesztése és a magyarországi hernyóselyemtermelés fokozása ér­dekében. Arra való tekintettel, hogy a hernyóselyem nélkülözhetetlen hadiipari anyag, elrendelte, hogy az ONCSA által létesített telepe­ket eperfával ültessék be a köz­jóléti szövetkezetek és a sokgyer­mekes családokat kapcsolják be a selyemtenyésztés jövedelmező mun­kájába. Az államtitkár rendelste alapján Ma disznótor a Vadászkürtben Érsek-utca 4. sz. a vármegyék és törvényhatósági jogú városok a már most kezdődő te­nyésztési időszakra 1000—1000 pen­gő tenyésztési jutalmat tűztek ki azoknak a selyemtenyésztőknek a jutalmazására, akik a legtöbb és legjobb minőségű selyemgubót vált­ják be. A tenyésztési jutalmakat 100 — 75—50—25 pengős tételekben a te­nyésztési időszak lezárása után, a hivatalos beváltási okmányok alap­ján osztják majd ki. Azt jelenti ez, hogy a selyemtenyésztésből most könnyen elérhető 100—300, esetleg 400—500 pengős kereset mellett a szorgalmas tenyésztők még ezen fe­lül 75—100 pengős jutalomra is számíthatnak. A selyemtenyésztéssel végzett honvédelmi munkáért a kormány teljes értékű ellenszolgáltatást nyújt, mert a 3.50 pengőre fölemelt se- lyemgubóár mellett olyan kereset­hez jutnak a selyemtenyésztők, a- mire évtizedek óta nem volt példa. A megfelelő gübóár máris érezteti hatását, mert az ország minden ré­széből tömegesen jelentkeznek a tenyésztők, hogy a közeli napokban kezdődő tenyésztésre hernyót kap­janak a községi petekikeltőktöl. A községi petekikeltők, akiknek nevét az elöljáróságokon megmond­ják, még elfogadnak jelentkezése­ket. Szüretelőkádak eladók. | Preszler, Kertész u. 32. Bábszínház Egerben! 4 napon át játszik városunkban az Erdélyi Bábszínház Előadásait a Ferenc es-rendház Fehér-termében tartja. Előadásra kerül: Mátyás-király és a,kolozsvári bíró, Hófehérke és Hózsapiroska és számos szebbnél-szebb mese­játék. Grimm-és Andersen-mesék elevenednek meg a gyermekek szeme előtt. Előadások kezdete minden nap 3 és fél 5 órakor. Helyárak: 1.80, II. 60, gyerm. áll. 30 fill. Gyermeknek öröm, felnőttnek élmény! fi megkopasztott páncélkolosszus Amikor a német tank nyolc méterről is hiába ágyuzza az orosz óriáspáncélost Egy német haditudósító elbeszélése az MN Sajtószolgálat számára Valahol a középső frontszakaszon Már hetek óta rostokolunk ugyan­azon a helyen, anélkül, hogy puska­lövést is hallottunk volna. Hol tá­volabb, hol közelebb, éjjel-nappal dörögnek az ágyük, repülőgépzúgás- b&n sincs hiány, de ezt már ügy megszoktuk, mint akár a madár­csicsergést. A méteres havat méte­res sár váltotta fel, ébredezik a ta­vasz. Áprilisban állítólag még nem tanácsos a földön heverészni, mi azonban, akik már 46 fokos hideget is kibírtunk, könnyű szívvel túl­tesszük magunkat ezen a civileknek szóló szabályon és naphosszat kint tanyázunk az avaron. Gondtalanul élünk és azt- gondoljuk, hogy te­hetjük, mert hiszen fő védelmi vo­nalon állomásozunk, akárcsak tar­talékban lennénk. Váratlan vendég Azonban minden idillnek vége szakad egyszer. Az egyik reggel megfigyelőnk ellenséges páncéloso­kat jelent. Kilenc nehéz szovjet tank, legnagyobb részük 43 és fél tonnás, áttörte az előttünk lévő vé­delmi vonalat! Mint nehézkes óriá­sok döcögnek felénk az ellenség irányából és alig 200 méterre előt­tünk vonulnak át a tisztáson, ahol eddig mi voltunk az egyedüli urak. A század természetesen már régen odébbállt és száz méterrel hátrább, az erdőszélen ütötte fel állomás­helyét. A latyakos bozótban elrejtve a mi rajnak látja el & biztosítás feladatát. Már hat órája hasalunk mozdulatlanul, mi tagadás, egy-egy szokatlanabb zörejre mindegyikünk megrezzen egy kissé. A helyzet, hogy úgymondjuk, csakugyan meg­lehetősen barátságtalan: előttünk valahol a bolsevista óriástankok, velük szemben mi, nyolc ember, és egyetlen árva páncélkocsi, mely nagyszerűen álcázva várja a cselek­vés pillanatát. De nem kell már sokáig várnunk. Déli két óra táj­ban baljóslatú csörömpölés zaja tör át az erdőn. Nemsokára látjuk is a fák között, hogy honnan fúj a szél. Egy 43 tonnás kolosszus buk­dácsol felénk. A tornya fedélzeté­ben 15 lövész, mögötte gyalogosan újabb tíz. Nehézkesen, de mintha csak látna minket, olyan biztonság­gal gurul felénk az acélvár. 7'8 centiméteres ágyúja eszeveszetten dolgozik. Természetesen csak vak­tában tud lőni—talán ijeszgetésül, vagy inkább önbátorításképen ? —, azonban így is három sebesültünk bánja. Most elhalad közöttünk és megunva az egyoldalú harcot, meg­áll, pontosan nyolc méterre páncél­kocsinktól. Tűz nyolc méterről Csak erre váltak „fekete huszá­raink*. Nyolc méterről meglepetés­szerűen megnyitják a tüzet a sze­rencsére oldalvást álló óriástankra. Minden lövés telitalálat, de minden lövés falrahányt borsó. Az orosz pán­célos vastag bőrének a mi kis ágyunk meg sem kottyan. Az orosz még feleletre sem méltatja, valószínűleg azért, mert nem is sejti, hogy ilyen közelről kapja a csiklandozást. Páncélkocsink egész municiókészle- tét ellövi, de minden hiába. Nincs más bátra, abba kell hagynia a kí­sérletezést és gyorsan megfordulva elpöfög. Mialatt az egyoldalú párbaj fo- Jyik a tankok között, mi sem ma­radunk tétlenek. Az épen maradt öt ember géppisztollyal és kara­béllyal össztüzet ad az óriástank fedezete mögé menekült 25 bolse­vistára. Minden oldalról körül van­nak véve, nincs menekvés. Négy-öt ember harcképes még, ezeket a törzs- őrmester személyesen veszi keze­lésbe. Két kézigránát és a prob­léma maradék része is elintéződött. Törzsőrmesterünk azonban nem olyan ember, aki ennyivel beérné. Egy szempillantás és már fenn is van az acélvár tornyán. Szinte kacagni lenne kedvünk, amikor látjuk, hogy milyen erőlködéssel rángatja, taszi- gálja, feszegeti a toronyfedelet. De hiába minden, jól bezárkóztak a bolsevisták. Hát csakugyan ne le­het hozzáférni a bitangokhoz? — vakarja tanácstalan ábrázattal a törzsőrmester a fejebubját. Végre eszébe jut a mentő ötlet. Mialatt az acélvár foglyai cél után kutatva forgatják a tornyot, két kézigráná­tot húz elő. A legnagyobb nyuga­lommal elórehajolva belöki őket az ágyúcsóbe, aztán gyorsan a torony

Next

/
Thumbnails
Contents