Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-05-06 / 72. szám
2 EGEK 1942 május 6. ségének megfelelő rizs vásárlására jogosító utalványt ad ki az igénylőnek. Az utalványt 30 napon belül be kell váltani, abbau a helyiségben, amelyben kiadták. Kimondja a rendelet, hogy a kereskedő készlete erejéig köteles a fogyasztó kívánságára a lisztszelvény ellenében kiszolgáltatni rizst. A rendelet május 5-én lép hatályba. A pénzügyminiszter intelmei a magyarsághoz Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter bajai beszédében a jelen legfontosabb feladatául, a háború megnyerését, a jövő legfonto sabb feladatául pedig a háborús viszonyokról a békeviszonyokra való áttérést jelölte meg. A nagyobb erőfeszítést természetesen a győzelem biztosítása követeli meg, s ehhez csak fokozott kötél ességteljesi téssel juthatnak el. Amíg honvédségünk a harctéren tesz eleget a haza hívő szavának s a jövő érdekében legnagyobb kincsét: az életét teszi kockára a magyar katona, addig idehaza, a polgári fronton, a mutifca frontján hasonlóképen mindenkinek a legnagyobb mértékben kell kötelességét teljesítenie, sohasem feledve azt, hogy akármennyit nyújt is, mégis messzemarad attól, amit a harctéren küzdő katona ad hazájának. Az itthoni kötelességteljesítés csak akkor lehet sikeres, ha erőnk teljes és végső megfeszítésével végezzük, ha úgy dolgozunk, hogy hadseregünk részére minden szükségletet biztosítunk, mert mi nélkülözhetünk, katonáink azonban semmiben sem szenvedhetnek hiányt. A kötelessegteljesítés csúcseredményének biztosítására, irányítására van szükség s ez a kormány feladata. Úgy az ipar, mint a mezőgazdaság termelését az adott körülményekhez kell alakítani, hiszen a háború a nyersanyag ellátás terén különleges helyzetet teremtett, mezőgazdasági termelésünket pedig egyrészt károsan befolyásolja a kedvezőtlen időjárás, másrészt új feladatok elé állítja az ország megnagyobbodása. De amíg a jelen pillanat szükségleteinek kielégítésén dolgozunk, nem feledkezhetünk meg a jövőről sem. Gondolnunk kell arra az időre, amikor a háború befejezése után át kell térnünk a háborús gazdálkodásról a békegazdálkodásra. Gondoskodnunk kell a háborúból visszatértek foglalkoztatásáról, arról, hogy mikor katonáink leszerelnek, egy napig se maradjanak munka nélkül. Ezt a nagy megszervezést különböző intézmények segítségével érhetjük el, s különösen hangsúlyozta a pénzügyminiszter a kamarai rendszer kiépítésének szükségességét, mert az egyfoglalkozásúak megfelelő tömörülésére szolgálja a leghelyesebb megoldást. A többtermelés és a több munka az a két tényező, amely biztosítja a sikert és eredményt. A szorosabban vett pénzügyi és gazdasági Vonatkozása kérdések közül a pénzügyminiszter elsősorban az arany kérdését érintette s az arany szerepét egészen másként jelölte meg, mint a régebbi felfogás szokta. Nem arany felhalmozásából fakad a helyes gazdasági jólét, hanem abból az arányból, amelynek a forgalomban lévő pénzmennyiség és a fogyasztásra rendelkezésre álló javak között meg kell lenni. „Ha nem függetlenítettük volna magunkat az aranytól, ma hadsereg nélkül állna az ország* — mondotta a pénzügyminiszter. Háborúban a helyes gazdasági egyensúly több oldalról van támadásnak kitéve, s az ez ellen való védekezés : a több- termelés, a több árü s a kisebb fogyasztás, A mai árszínvonal tényét a miniszter gazdasági fejlődéstörténeti alapon magyarázta meg s rámutatott arra, hogy a mai árszínvonal kialakulása annak a tudatos törekvésnek az eredménye, hogy a mezőgazdasági terményeknek árait egyensúlyba hozzuk az iparcikkek árával. A gyáripari termelés ellenőrzése életszükséglet s a miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy az árak felülvizsgálása reményt ad bizonyos cikkek árának leszállítására. A luxusfogyasztást természetesen meg kell szüntetni, a háborús gazdálkodás a sorozatban gyártott cikkeket helyezi előtérbe, mert széles és kevésbé tehetős rétegek szükségleteit akarja elsősorban kielégíteni. Igen kemény szavakkal fenyegette meg a miniszter a közvetítő kereskedelem hiénáit, akik nem elégedve meg a tisztességes haszonnal jogtalan nyereséghez akarnak jutni. De a közönséget is figyelmeztette, hogy ne vásároljon áron felül, mert ezzel csak a nemzet erejét ássa alá. A takarékosság ma fokozatosabban fontos, mint békében. Míg békében az emberek takarékosság alatt azt értették, hogy pénzt takarítanak meg, ma anyagban, munkaerőben és fogyasztásban is takarékoskodnunk kell. Anyagban azért, mert nyersanyaghiáDy van, viszont a hadsereg szükségletei a háborús viszonyok következtében fokozot- tabbak; munkaerőben azért, mert a honvédelmi szolgálatra bevonultak kiesnek a termelésből; fogyasztásban pedig azért, hogy meglévő készleteink, amelyeket amúgy is csak csökkent mértékben tudunk pótolni, minél tovább legyenek elegendők. „Vésse mindenki emlékezetébe, szívébe, hogy a mai időkben minden pazarlás bűn“ — mondotta a miniszter. A tőkével is takarékoskodnánk kell s annak felhasználását helyes irányba kell terelni. Ezért kellett megrendszabályozui a tőzsdét. A háború költségeinek előteremtése természetesen igen nehéz feladat, s ezen a ponton a miniszter megemlítette, hogy a szükségletek egy részét valószínűleg kölcsönből kell előteremteni, amelynek törlesztéséről későbbi nemzedékeknek kell gondoskodni. A badmentességi adót olyan méltányos tehernek érzi mindenki, aki nem teljesít frontszolgálatot, hogy ellene ellenvetést nem lehet tenni, hiszen minden áldozatot a hadseregért hozunk. Tandíjfizetési könnyítést kapnak a hadbavonultak gyermekei Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 106.895—1942. számú rendeletével utasította a közép-, középfokú- és szakiskolák igazgatóit, hogy azoknak a nyilvános tanulóknak, akiknek vagyoni helyzete atyjuk hadbavonulása következtében lényegesen rosszabbodott s emiatt taudíjfizetési] kötelezettségüknek nem tudnak késedelem nélkül eleget tenni, az esedékes vagy hátralékos taudíj befizetésére minden lehető könnyítést a legnagyobb méltányossággal adjanak meg. Áz ilyen tandíjfizetési könnyítésre irányuló kéréseket minden formaság mellőzésével az intézet igazgatójánál lehet előterjeszteni. A kultuszminiszter hasonló intézkedés megtételére kérte fel a hitfaleke- z,éti iskolák fenntartóit is. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Megszűnt a tanügyi próbaszolgálat Eger, május 6. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ismeretes, hogy a múltban a tanszemélyzet tagjainak helyettes tanárrá, illetve helyettes szaktanítóvá vagy helyettes tanítóvá való kinevezésük előtt egy évig próbaszolgálatot kellett teljesíteniök, a- melynek tartama alatt u. n. segély díjban részesültek. Hóman Bálint vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 30.500/1942. számú rendeletével a tanszemélyzetnek ezt a próbaszolgálatát 1941 december 31-i hatállyal megszüntette és elrendelte, hogy a jövőben az állami és nem állami közép-, középfokú és szakiskolákban, valamint a népiskolákban a tanári, szaktanítói vagy tanítói állás betöltésénél a pályázókat a próbaszolgálat mellőzésével közvetlenül helyettes tanárként, helyettes szaktanítóként, illetve helyettes tanítóként kell alkalmazni. A rendelet szerint az iskolafenntartók kötelesek a próbaszolgálatot teljesítő segélydíjas tanárokat, szaktanítókat és tanítókat 1942 január 1-től kezdődő hatállyal helyettes tanárrá, helyettes szaktanítóvá, illetve helyettes tanítóvá átminősíteni. A prőbaszolgálatba beszámítandó időt és a próbaszolgálatban eltöltött időt a helyettes szolgálatba be kell számítani. A zászló a csapat dicsőségének falképe! Mindenki becsttl|ep mindenki őrizze és soka el ne bagyfa senki! A 20. tábori tüzérosztály zászlójának felszentelés! ünnepélye Gyöngyösön Gyöngyösön vasárnap megható ünnepséggel szentelték fel a 20. honvéd tábori tüzérosztálynak a város keresztény társadalma által ajándékozott díszes zászlóját. Hatalmas tömegek lepték el a nagyközönség részére fenntartott járdarészeket. Az ütegek hármas oszlopban helyezkedtek el aHanisz Imre- tér középső köröndjén és az azt övező két útvonalon. Pontban 11 órakor a Himnusz hangjai mellett érkezett a kormányzó képviseletében vitéz Ertsey Leit- schaft Károly vezérőrnagy, Szász Ferenc vk. ezredes kíséretében és Tarnay Károly ezredes a honvédelmi miniszter és a vezérkar főnökének képviseletében. A kormányzó képviselője ellépett a csapatok arcvonala előtt, majd elfoglalta helyét a diszemelvényen és engedélyt adott az ünnepség megkezdésére. Dr. Makrányi Gyula polgármester Gyöngyös város közönsége nevében köszöntötte a kormányzó képviselőjét és beszédében rámutatott azokra a dicsőséges harcokat vívott hősökre, akik a történelmi följegyzések szerint évszázadok alatt Gyöngyös város falai között megfordultak. A polgármester ezután átadta Gyöngyös város magyar népe által felajánlott, Mária képével és az ország nagy címerével díszített szép zászlót. A katolikus egyház részéről Lő- rincz György tábori lelkész mondott izzó magyar lélekkel beszédet, vázolta, hogy mit jelent a zászló a magyar honvédnek. Ezután pedig megáldotta a zászlót, majd dr. Makrányi Gyuláné zászlóanya és a vá-
